Mármint ha könnyen elun dolgokat, és inkább töprengéssel tölti az időt. A sima lazsálás nem ér.
Ne szégyellje, hogy munka közben el szokott kalandozni a figyelme, vagy hogy szereti az ágyat nyomni, mert egy új vizsgálat szerint a lustaság összefügg a magas intelligenciaszinttel. Vagyis az, hogy messziről elkerüli az edzőtermet, mert sokkal szívesebben ücsörög otthon a kanapén, nem feltétlenül csak azt jelenti, hogy ön egy lazsáló típus, hanem azt is, hogy elég értelmes és jó eszű, sőt lehet, hogy egy lángész.
A Journal of Health Psychology című szaklapban megjelent tanulmány szerint azok, akiknek magas az intelligenciaszintje, nagyon könnyen, illetve hamarabb ráunnak dolgokra, ezért több idejük marad az elmélkedésre. Azaz lehet, hogy a környezetük számára úgy tűnik, csak lopják a napot és nem csinálnak semmi hasznosat, valószínűleg éppen valami világmegváltó megoldáson spekulálnak. Ezzel szemben azok, akik fizikailag aktívak és folyton tesznek-vesznek, általában azért teszik ezt, hogy lekössék magukat valamivel, és ne kelljen elmélyedniük valamilyen szellemi munkában.
A kutatók a Florida Gulf Coast Egyetem hallgatóit vonták be vizsgálatukba, akiknek egy olyan pszichológiai tesztet kellett kitölteniük, ami alapján kiderül, kik hajlamosak a hosszas tanakodásra és kik azok, akik inkább kerülik a kimerítő szellemi munkát és bölcselkedést. A válaszadóknak egy skála segítségével kellett értékelniük, hogy mennyire tudnak azonosulni olyan kijelentésekkel, mint a Nagyon élvezem azokat a feladatokat, amikben új megoldásokon lehet agyalni vagy Csak annyira töröm magam, amennyire az szükséges. Ezután a kutatók egy-egy aktivitásmérő készülékkel szereltek fel 30 „gondolkodó” és 30 „nem gondolkodó” résztvevőt, hogy egy héten át nyomon kövessék az alanyok mozgási szokásait.
Az eredmények alapján a gondolkodó csoport hétfőtől péntekig sokkal kevésbé volt aktív, mint azok, akik azt vallották, hogy nem kedvelik az olyan feladatokat, amik kemény szellemi munkával járnak. Érdekesség, hogy a hétvégi napokon nem mutattak ki számottevő eltérést a két csoport fizikai aktivitását illetően, amire a szakértők nem találtak magyarázatot. Hangsúlyozták azonban, hogy a minta csekély mérete és a megfigyelt időszak rövidsége miatt további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy egyértelmű következtetéseket vonhassanak le.
Lehet ezen változtatni
Mármint a lazsáláson. Ha most önelégülten mosolyog, hogy ön is csak az állandó töprengés miatt nem ér rá mozogni, akkor megnyugtatjuk, ennyivel nem ússza meg. „Van egy nagyon fontos tényező, ami segíthet az ábrándozó, töprengő személyeknek abban, hogy fizikailag aktívabbak legyenek; ez tudatosság. Akik ugyanis felismerik, hogy keveset mozognak, illetve azt, hogy az ülő életmód milyen következményekkel jár, azok nagyobb eséllyel döntenek úgy, hogy változtatnak egészségtelen szokásaikon” – nyilatkozta Todd McElroy, a tanulmány vezető szerzője a Telegraphnak.
