Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Van, aki soha nem sérül le, és ez nem a nyújtáson múlik, ráadásul a talpbetéttel sem kell olyan finnyásnak lennie - ezeket derítették ki a futásról.
Egy átlagos ember életében azért nem túl sűrűn fordul elő, hogy lefutja a maratoni távot. Ehhez képest jön Eddie Izzard komikus és közli, hogy márpedig ő gyors egymásutánban huszonhétszer vesz részt ilyen versenyen. De nem ám azért, mert elgurult a gyógyszere, hanem Dél-Afrikáért fut, ezzel is emlékeztetve a népet Nelson Mandela 27 éves börtönbüntetésére. Igen, ez azt jelenti, hogy olyan 1134 kilométert fut pusztán jótékonyságból. Ez még akkor sem mehet könnyen a most 54 éves humoristának, ha feltételezzük, hogy egy kisebb kórház áll mögötte, hogy egészségügyileg semmi váratlan ne jöhessen közbe.
A Daily Mail természetesen összeszedett pár kutatási eredményt, amiket szem előtt tartva állítólag nagyobb eséllyel tudunk belefogni akár egy ilyen nagyszabású akcióba is.
1. Hogy lehet, hogy vannak, akik soha nem sérülnek meg?
Rögtön ezzel a "szomszéd kertje mindig zöldebb" mentalitással indít a lap, és meg is válaszolja a kérdést, mert bizony tényleg vannak olyanok, akiknek csak hallomásból ismerik az izomhúzódást, csonttörést és társaikat. A Harvard Egyetem kutatói 249 olyan női futót vizsgáltak, akik heti minimum 32 km-t futottak legalább két éven keresztül, és közülük száznak volt már komoly sérülése, negyvennek meg enyhébb. Korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy jóval nagyobb a sérülésre való hajlam, ha korábban is volt ilyen probléma. Mindezek ellenére is találtak 21 olyan nőt, akik elképesztő szerencsésnek mondhatják magukat, mert még soha nem volt semmi sérülésük. A kutatók arra voltak kíváncsiak, vajon ez azt jelenti-e, hogy ezek a nők megfelelő módon futnak vagy esetleg más oka van.
A tesztek arra világítottak rá, hogy azok, akiknek soha nem volt semmilyen sérülése, puhábban érkeztek a sarkukra mint a többiek. Az összefüggés minden esetben fennáll, nem befolyásolja sem a távolság, sem a testsúly vagy bármi más. Irene Davis, a kutatás vezetője a New York Timesnak azt mondta, hogy a futóknak tudatosan koncentrálniuk kellene a puhán, vagyis minél inkább a talpuk közepére érkezzenek, mert ez segíti őket a könnyedebb futásban. Ha ehhez még fokozatosan növelik is percenkénti lépésszámukat és figyelnek a ritmusra, azzal még inkább csökkenthetik a lábunkra ható erőket.
2. Kötelező a nyújtás?
Az edzőtermek tele vannak kigyúrt pasasokkal és nőkkel, akik látványosan nyújtanak a helyiség legkülönbözőbb pontjain. De vajon van-e arra bármiféle bizonyíték, hogy ez a bevett szokás megelőzi-e a sérüléseket? Egy összesítő tanulmány szerint egy egészséges felnőtt esetében az izmok nyújtása edzés előtt-után (vagy mindkétszer) különösebben nem befolyásolja az izmaink állapotát. Sőt, olyan tanulmány is akad, amelyik egyenesen azt mondja, hogy semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy a nyújtás bármiféleképpen csökkentené az izmok, a szalagok és az inak sérülését. A nyújtást (akár bemelegítő, akár levezető) mi azért csak ajánlani tudjuk, szerencsére a szakértők se mondták, hogy árt.
3. Futócipőből bármilyet?
Ugyanebből a kutatásból derült ki az is, mennyit számít a jó futócipő. Közel 5800 újonc katona részvételével vizsgálták a megszokott futócipőket és a lábfejre formázott különleges fajtákat is. Meglepő módon semmiféle összefüggést nem tapasztaltak a cipők és a sérülések gyakorisága között. Ez azt jelenti, hogy a sérülés szempontjából tök mindegy, hogy milyen cipőben futunk. Jó, azért a kényelem sem elhanyagolható szempont, szóval mindenképpen megéri egy szakértő segítségével kiválasztani a sportoláshoz használt lábbelit.
4. És a talpbetéttel mi a helyzet?
Elég jól hangzik, hogy egyetlen, ütközéselnyelő talpbetéttel megváltozik minden, de nézzük, vajon mennyire hatékony. A Cochrane Együttműködés tanulmánya szerint például semennyire, szerintük a talpbetéttel nem lesz se kényelmesebb, se sérülésmentesebb a futás. Ugyanígy még arra sincs bizonyíték, hogy a saját lábra formázott betétek jobbak lennének azoknál, amiket drogériákban leemelünk a polcról, vagy hogy akár az is számítana, hogy ütközéselnyelő a betét vagy sem. Jó, a speciális kialakítású sarok azért valamennyire tudja enyhíteni a lábra ható erők intenzitását, de a xraytechnicianschools kutatása szerint a kipárnázott cipőkbe túlságosan odacsapjuk a sarkunkat, és ugye az már kiderült, hogy ezzel nő a sérülés esélye.
5. Kell edzésterv?
A fentiek fényében már nem is meglepő, hogy az újoncoknál szinte mindegy, hogy az átlagos vagy hosszabb, fokozatosságon alapuló edzésterv szerint futnak, sőt, utóbbival meg is nőhet a sérülés esélye. Itt azért említsük meg újra, hogy újonc katonák körében végezték el a vizsgálatot, tehát hétköznapi emberek esetében az eredmény is eltérő lehet.
6. Fájdalomcsillapítók használnak?
Szerencsére úgy fest, hogy legalább a kencéket és a tapaszokat nem kell kidobjuk a kukába, ugyanis arra találtak bizonyítékot a kutatók, hogy a nem szteroidos gyulladáscsökkentőknek van értelme. Ezek közül is a diklofenák, ibuprofen és ketoprofen hatóanyagok tűnnek a legmegbízhatóbbaknak, de még így sem száz százalékos a hatékonyságuk; tíz emberből csak hét-nyolcnak enyhülnek a tünetei az egy hetes használat után.
7. Jó tesz a jeges fürdő?
Azt azért jó tudni, hogy Eddie Izzard (aki állítólag még 2009-ben készült mindössze öt hetet a futásra) a jeges fürdőre esküszik. Ő elmondása szerint megfáradt lábait nulla fok alatti hőmérsékletben pihenteti az ú.n. krioterápia során. De ennek hatékonyságára vajon van bizonyíték? Nos, a Cochrane Együttműködés szerint a hideg (15 fok alatti) víz bizonyos mértékben valóban enyhíti az edzés utáni izomfájdalmakat, de persze készült már olyan kutatás, ami szerint a jeges fürdőnek nincs is ilyen hatása, szóval nem marad más, magunknak kell kitapasztalni, hogy rajtunk mi segít.
Indul a Szobafitnesz 2! Jelentkezz, amíg nem késő!
Az első Szobafitnesz életmódváltó program résztvevői nagyon szép eredményeket értek el egy hónap alatt, összesen körülbelül 25 kiló zsírtól szabadultak meg, és természetesen több centi izmot építettek magukra közben.Ezen a sikeren felbuzdulva folytatjuk a videósorozatunkat, de ehhez szükségünk van újabb jelentkezőkre!
Jelentkezési határidő: 2016. március 16.
Jelentkezés módja: Küldj egy emailt a szobafitnesz(kukac)index.inda.hu címre, amiben benne van a neved, a korod, hogy mi a munkád, és egy rövid indoklás arról, hogy miért jelentkezel a programba. A levélhez mellékelj magadról egy fényképet, lehetőség szerint egész alakosat. Kérünk, az előbb leírt információk mindenképpen legyenek benne a leveledben, csak a hiánytalanul elküldött jelentkezéseket tudjuk fogadni.
Jelentkezők köre: Bárki jelentkezhet, aki elmúlt 18 éves, és tudja vállalni a szereplést a műsorban, vagyis ráér a forgatási időpontokban, ott tud lenni a kijelölt edzésnapokon, és betartja a számára előírt diétát. Természetesen most is készülnek videók az egész folyamatról.
További információkat itt találsz!
