A szakértők szerint az élelmiszercímkéken szereplő, egészségre utaló kifejezések ironikus módon hozzájárulhatnak az elhízáshoz.
Magától értetődő, hogy ha fogyni szeretnénk, a feldolgozott élelmiszereket és gyorsételeket jobb minőségű fogásokra, a hűtő tartalmát pedig minél frissebb összetevőkre cseréljük le. Egy új tanulmány szerint azonban, amikor egészségesnek vélt ételeket eszünk, hajlamosak vagyunk az ajánlott adagnál jóval többet fogyasztani azokból, így a végén még hízhatunk is, amikor épp súlyvesztésre számítunk.
A szakértők szerint az élelmiszerek címkéjén szereplő olyan – sokszor megtévesztő – kifejezések, mint az „energiaszegény”, a „csökkentett zsírtartalmú” vagy a „cukormentes” hozzájárulnak az egészséges élelmiszerek bűntudat nélküli mértéktelen fogyasztásához, és így az elhízáshoz.
A Cornell Egyetem és a Gröningen Egyetem kutatói egy sor vizsgálatot végeztek fiatal felnőttek bevonásával, hogy kiderítsék, milyen kapcsolat van étkezési szokásaink és a között, hogy mennyire véljük (hízás szempontjából) ártalmatlannak az általunk gyakran fogyasztott ételeket.
Az első felmérés során ötven egyetemi hallgatónak tettek fel olyan alapvető kérdéseket, hogy mennyire tartanak egészségesnek bizonyos ételeket, és mennyire éreznék magukat jóllakottnak azok elfogyasztása után. A kísérlet vezetői azt találták, hogy minél egészségesebbnek bélyegeztek meg a résztvevők egy ételt, annál kevésbé találták azt laktatónak.
A második fordulóban 40 fiatal éhségszintjét mérték meg egy sütemény elfogyasztása után, amit az alanyok egy részének egészségesnek, a többieknek pedig egészségtelennek írtak le. A szakértők arra voltak kíváncsiak, hogy miként befolyásolja az étel leírása az éhségszintet.
Végül egy 72 főből álló csoport viselkedését vizsgálták valóságos helyzetben: miután az alanyok egy étteremben ebédet rendeltek, egy rövidfilmet játszottak le nekik, hogy megfigyeljék, van-e összefüggés a film és az elfogyasztott ételmennyiség között.
Mindhárom vizsgálat eredményei igazolják, hogy amikor kevésbé hizlalónak vélünk egy ételt, hajlamosak vagyunk az ajánlott adagnál jóval többet fogyasztani belőle. „Az utóbbi években elterjedt egészséges élelmiszercímkék ironikus módon mintha hozzájárulnának az elhízáshoz - ahelyett, hogy csökkentenék annak mértékét”- jegyezte meg Brian Wansink professzor, a tanulmány vezető szerzője.
Éppen ezért kell odafigyelnünk, hogy a tápanyagban gazdag élelmiszerek közül reggelire például a lassan felszívódó szénhidrátokat fogyasszuk - hogy tovább tartson a teltségérzet - nassolni valónak pedig válasszunk mogyoró- és dióféléket, amikből tényleg nem kell sok, hogy az ember jóllakjon.
