Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyre többször találkozunk a fenntartható fejlődés, a fenntarthatóság fogalmával, és mindenki biztos olvasta vagy hallotta már a híres környezetvédelmi aktivista, David Brower mondását, miszerint a Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.
Hogy mit jelent ez a mi hétköznapi életünkre lefordítva? Például azt, hogy hagyjunk fel a pazarlással, hogy az elkövetkezendő generációknak is maradjon az erőforrásokból. Nem könnyű, mert elég jók vagyunk benne. Gondoltad volna például, hogy 10 magyar család eltarthatna egy tizenegyediket a megvásárolt, de később kidobott élelmiszerekből? Pedig így van, és az Unilever készített is egy felmérést arról, hogy a magyar családok mennyire élnek pazarlóan, illetve mennyire nyitottak a változásokra.
A módszer
Öt héten keresztül nyolc, különböző életkorú és hátterű család vett részt a felmérésben, Valamennyien nyitottak voltak a környezettudatos, fenntartható életmód iránt, de a témában nem voltak annyira járatosak. A résztvevők nagy része Budapesten vagy a főváros közelében él, de volt két vidéki család is. A személyes mélyinterjúk mellett hétről hétre online naplózás formájában is beszámoltak a tapasztalataikról, vagyis arról, hogy mi a véleményük a különböző vásárlási, főzési, energia- és víztakarékossági tanácsokról, amiket kaptak ezen időszak alatt.
Spórolás vs. pazarlás, férfiak vs. nők, vállalatok vs. fogyasztók
Akár hisszük, akár nem, a takarékosság hátterében inkább racionális indokok állnak, míg a pazarlás megelőzése érzelmi és lelki kielégülést nyújt. Fontos megfigyelés volt egyébként az, hogy míg a férfiakat a kézzel fogható eredmények győzték meg (kevesebb felhasznált víz, több megtakarítás), addig a nők csak a jó érzés miatt is szívesebben kipróbálnak pazarláskerülő tippeket, és változtatnak a szokásaikon.
És persze óriási ösztönző erő a közösség is, ha nem egyedül kell véghezvinni mindezt, és ha az emberek a saját mindennapjaikban is érzékelik a változást, ahelyett, hogy azt hangsúlyozzuk, hogy valami magasztosabb, globális cél érdekében kell cselekedniük. „A cégek és a fogyasztók időnként halogatják a cselekvést, egymásra mutogatnak, egymásra várnak. A fogyasztó azt hiszi, hogy ő egyedül nem tud semmit tenni a nagy cégek mellett, a vállalatok pedig azt mondják, hogy amíg a fogyasztó nem tudatos, addig ők is tehetetlenek” – nyilatkozta Vince Beáta, az Unilever kommunikációs vezetője, aki elmondta, sok szakmabeli szerint a magyar fogyasztókat csak az ár érdekli, nem érdekli őket a fenntarthatóság.
A tények
Európában a vásárolt élelmiszerek 50 százaléka hulladékként végzi. Magyarországon háztartásonként 100 kg élelmiszert dobunk ki évente, és egy évben 566 ezer tonna élelmiszer-hulladék keletkezik.
50 000 tartósan éhező magyar gyermek van, az időszakosan éhezők akár négyszer ennyien is lehetnek.
Az összes hazai üveghatásúgáz-kibocsátás 16 százaléka háztartási fogyasztásból származik.
Egy átlagos magyar háztartás 1 m²-re jutó energiafelhasználása csaknem kétszer annyi, mint az uniós átlag.
A magyarok átlagos napi vízfogyasztása 100 liter, ami éves szinten 34 m³ személyenként. Ez a mennyiség 212,5 db 160 literes kád megtöltéséhez lenne elegendő.
A tippek
Az élelmiszerpazarlás ellen:
– Gondold végig a heti menüt, hogy a családból ki mit eszik majd a héten. Ez alapján külön listát készíthetsz az otthon megtalálható alapanyagokról, a hűtőben és fagyasztóban maradt, de még felhasználható ételekről és a megvásárolandó termékekről.
– Mindig írj bevásárlólistát, mert így csökken az impulzusvásárlás esélye. Persze nem kell hozzá kockás füzet, rengeteg alkalmazás van már. És ha igazi profi akarsz lenni, akkor csoportosítsd a termékeket, mondjuk, kerüljenek külön oszlopba a friss, a fagyasztott és a tartós szárazáruk.
– Nézd meg a minőségmegőrzési időt, és ha tudod, hogy az adott terméket hamarosan felhasználod, akkor vegyél olyat, aminek közelebbi a lejárati dátuma. Így ugyanis megakadályozhatod, hogy az adott áru élelmiszer-hulladékként végezze a boltban.
– A maradékot, amit már senki nem eszik meg, fagyaszd le. Biztos, ami biztos alapon pedig írd rá az étel nevét és a fagyasztás dátumát.
– Persze az is jó módszer, ha eleve annyi ételt készítesz, amennyit megeszik a család, és ennek megfelelően érdemes tárolni az alapanyagokat is, a nagyobb adag húsokat például kiporciózni.
Főzés:
– Használj egy felnőtt, egészséges ember számára irányadó mértékeket, mennyiségeket, vagyis ha nem cél, hogy maradjon az ételből, akkor csak annyit készíts, ami biztosan elfogy. Segíthet, ha kisebb tányérokon tálalsz, hiszen ezeken a kisebb adag is többnek tűnik, és nem kell annyit enni, hogy „jóllakottnak” érezzük magunkat.
– Az előkészületet sem illik elsumákolni, készíts ki minden hozzávalót és edényt, amire szükséged lesz, a hámozást se nagyold el, az alapanyagok darabolását pedig ütemezd a főzési szakaszok szerint.
– Naplózz, vagyis írd le a tapasztalataidat a mennyiségekről, főzési/sütési időkről, így legközelebb jobban tudsz majd ütemezni, és így csökkentheted a főzésre szánt időt, és talán kevesebb maradék keletkezik.
– Nézd meg, hogy milyen alkalmazásokat tudsz letölteni a telefonodra vagy a tabletedre, amelyek megmutatják, hogy az otthon található alapanyagokból, maradékokból milyen étel készíthető el.
–Ha étterembe mész, rendelj kisebb adagot, vagy csomagoltasd el a maradékot. Ez már egyáltalán nem ciki! Becslések szerint egyébként az élelmiszerpazarlás 10 százaléka az éttermekben a vendégek által el nem fogyasztott fogásokból származik.
Újrahasznosítás:
– Kerüld az egyszer használatos csomagolást, termelj kevesebb hulladékot! Hogyan? Legyen mindig nálad bevásárlószatyor, nagy kiszerelésű termékeket vegyél, vásárolj csomagolásmentesen őstermelőtől. Nemrég egyébként NoPack néven megnyílt az első csomagolásmentes bolt Magyarországon.
– Ha van rá módod, mondjuk, kertes házban laksz, akkor komposztálj. Az éves szinten termelt 300 kg hulladékból elvileg 100 kg-ot komposztálhatnánk is!
– Otthon és a munkahelyeden is próbáld meg szelektíven gyűjteni a szemetet, és ne feledd, hogy a PET-palackokat kupak nélkül, összepréselve kell behelyezni a gyűjtőbe.
Az energiapazarlás ellen:
– Nem mindegy, hogyan tároljuk az élelmiszereket a hűtőben. Ha ez nincs benne az útmutatóban, akkor segítünk: a felső polcra kerülnek a tejtermékek és a tojás, középre a fogyasztásra kész, főtt ételek, alulra a könnyen romlandó ételek, a fiókokba a zöldségek, az ajtóba pedig azok, amiket nem kell nagyon hűteni (pl. szószok, italok, margarin). És persze annak is járj utána, milyen hőmérsékletre érdemes beállítani a készüléket.
– Használj tárolóedényeket, mert így könnyebb lesz az adagolás, és színekkel különböztesd meg a különböző lejárati idejű élelmiszereket. És ami nagyon fontos, ne tegyél forró ételt a hűtőbe!
– Főzéskor használj fedőt, mert így sokkal gyorsabban elkészül az étel. Vannak egyébként, akik vízforralóval melegítenek vizet a tésztafőzéshez, majd ezt öntik át, sőt van, aki közben az edényben is melegít egy kis vizet, hogy kivédje a visszahűlést!
A vízpazarlás ellen:
– Ne folyasd feleslegesen a vizet, vagyis mosogatás, fogmosás és hajmosás közben is zárd el, ha éppen nincsen rá szükséged.
– Fürdés helyett zuhanyozz, de ne áztasd magad! A fürdéshez 150-160 liter víz kell, míg a zuhanyzáshoz elegendő 40 liter. Persze nem szabad túlzásba esni, mert ha mondjuk, 8 percig áztatjuk magunkat, akkor annyi vizet használunk el, mintha fürödtünk volna.
– Használj víztakarékos termékeket: a száraz samponnal például kiválthatsz egy hajmosást, de érdemes beszerezni egy perlátort is.
– Moss alacsonyabb hőmérsékleten, a kevésbé makacs szennyeződésekhez ez is elég. A mosásból adódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás körülbelül 80 százaléka a víz felmelegítéséből ered.
– A takarításkor, felmosáskor vagy fürdéskor keletkezett használt vizet ne öntsd ki, a vécében még alkalmazhatod öblítésre. Naponta egy átlagos ember egyébként 50 liter vizet is elhasznál a mellékhelyiségben.
A tapasztalatok
Ez elsőre soknak tűnhet, de nem kell azonnal fenekestül felforgatni a család életét. Nyilván a napi rutin részévé válnak majd az újítások, de az elején az idő kardinális kérdés, főleg, ha valaki állandó rohanásban van – ez derült ki a sajtóreggelin, ahova két résztvevőt is meghívtak. Az egyik ötfős családnál azért így is sok mindent alkalmaznak a trükkök közül, jobban odafigyelnek az adagokra, és a maradék sem a vécében landol, mert akkor a gyerekek rászólnak a szülőkre, hiszen a „környezetvédelmis tanár néni mondta az iskolában, hogy ne dobjuk ki az ételt”, viszont őket is be lehet vonni abba, hogy lejárati idő szerint keressék a termékeket a boltban.
A homokórás zuhanyzásnak is adtak egy esélyt, és kiderült, tényleg kevesebb vizet fogyasztanak így, aminek hatása egyszer majd a vízszámlán is látszani fog. Ja, és ha két, korban közeli gyerek van a családban, akkor őket persze egyszerre is le lehet fürdetni. Az pedig a legelfoglaltabb embernek sem eshet nehezére, hogy egy vászonszatyrot mindig magánál hordjon, vagy kipróbálja a száraz sampont.
Párizsban dőlhet el a Föld sorsa, és ön is segíthet
Célegyenesbe ért a Live Earth néven indított figyelemfelhívó kampány, amely vállalta, hogy világszerte egymilliárd támogatót gyűjt össze, hogy nyomatékot adjon a klímaváltozás elleni harcnak a sorsdöntő párizsi klímakonferencia előtt. A klímacsúcsot sokan nagy reményekkel várják, mert a jelek szerint ezúttal több az esély arra, hogy érdemi megállapodás szülessen, mint az utóbbi években bármikor, éppen ezért fontos, hogy minél több ember üzenete jusson el a döntéshozókhoz.
A kampányt Al Gore, az Egyesült Államok egykori alelnöke indította Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és a világ számos hírességének támogatásával. Magyarország májusban az elsők között csatlakozott az Élő bolygónk nevű testvérkampánnyal, Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére. A magyar Klímavoksot több hazai híresség is támogatja Ákostól Csík Jánosig, Cseh Lászlótól Nagy Lászlóig, Mező Misitől Caramelig, Novák Pétertől Revickzy Gáborig, mindannyian videoüzenetben kampányolnak a cél eléréséért. A cél pedig az, hogy végre sikerüljön valódi áttörést elérni a klímaváltozás elleni harcban az ENSZ november 30. és december 11. között, 195 ország részvételével tartott párizsi klímakonferenciáján.
Az üvegházhatású gázok súlyos környezeti hatásai ellen először az 1997-ben elfogadott Kiotói Jegyzőkönyvvel próbált fellépni a nemzetközi közösség, de már hosszú ideje azon dolgozik az ENSZ, hogy a túl szűk körű és korlátozott hatású egyezmény helyébe hatékonyabb megállapodás léphessen. A 2009-es koppenhágai klímakonferencia teljes kudarca után egyre sürgetőbbé vált, hogy sikerüljön olyan együttműködést összehozni, amelyben a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátó országai is nagyobb részt vállalnak. A cél, hogy elérjék a tudósok által meghatározott minimális klímacélt, vagyis hogy az átlaghőmérséklet ne emelkedjen az iparosodást megelőző állapothoz képest 2 °C-nál többel. A félelmek szerint azonban ez a klímacsúcs is kudarcra van ítélve, hacsak a résztvevők nem teszik félre az egyéni terveiket, hogy a közös vállalásra, egy egységes szabályrendszer kidolgozására összpontosítsanak. Ezt az együttműködést sürgeti a Klímavoks is.
A nemzetközi aláírásgyűjtő kampányhoz most bárki csatlakozhat a magyar testvéroldalon, az elobolygonk.hu-n. A kampányhoz az Index.hu kiadója, a CEMP csoport is csatlakozott.
