Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Feladattól függ, hogy mit érdemes hallgatni. Van is pár tippünk!
Nagyon sokan hallgatnak zenét munka közben, és valóságos kínszenvedés, ha esetleg otthon marad a fülhallgatójuk. A legjobban akkor jár, ha saját magának válogatja össze a zenéket, de jobb, ha tudja, nem mindegy, hogy mit hallgat monoton munkához vagy egy nagy koncentrációt igénylő feladathoz.
Főleg azok töltenek rengeteg időt a megfelelő zenék kiválasztásával, akik egész nap a gép előtt ülnek és szükségük van arra, hogy legyen egy kis szórakozás is munka közben. Ráadásul mióta több streaming szolgáltatás ingyen is elérhető, gyakorlatilag bármit meg lehet hallgatni. A zene akkor is jól jön ha éppen nyomott hangulatban van és kellene valami, ami felpörgeti és segít abban is, hogy jókedvét megőrizze.
A zene segít a szociális kapcsolataiban
Jamshed Bharucha agykutató és zenész arra jött rá, hogy nemcsak egy üres frázis az, hogy a zene összehozza az embereket, valóban segít kialakítani a csoport identitást és jobban dolgoznak együtt. Egy óvodás gyerekeknél elvégzett kísérlet is ezt bizonyította: párba állították a gyerekeket és megkérték, hogy énekeljenek együtt, míg a többiek nem foglalkoztak velük vagy csak elsétáltak mellettük. Később egy olyan üveggolyókkal teli edényt adtak nekik, ami azonnal szétszóródott, amint kézbe vette valaki. A kísérlet során nyilvánvalóvá vált, hogy a párban éneklő gyerekek sokkal segítőkészebbek voltak, és ez is bizonyítja, hogy a zene növeli a közösségi érzetet és fejleszti az empátiát.
A zenehallgatás biológiája
De mikor a kedvenc dalait hallja, működésbe lép az agy jutalomközpontja (nucleus accumbens) és dopamin szabadul fel. Ez történik akkor is, mikor a kedvenc ételét fogyasztja vagy egy új követője lesz a Twitteren és ezért akar többet és többet és még többet. Persze mindennek elmúlik a varázsa, amikor először hall olyan zenét, ami tetszik, több dopamin szabadul fel és izgatottabb lesz mint mikor a régi kedvenceit hallgatja.
De hogyan segít a zene a munkában?
A Journal of Music Therapy című folyóiratban megjelent tanulmány szerint ha munka közben a kedvenc zenéjét hallgatja, akkor csökken a feszültsége, javul a felfogóképessége, jobban kezeli a stresszt is és összességében produktívabb lesz mint zene nélkül. De azon felül, hogy a kedvenceit hallgatja, jó ha követ néhány aranyszabályt attól függően, hogy milyen feladatot végez.
Egyszerűbb feladatokhoz hallgasson ismerős zenét!
A Journal of Neuroscience of Behaviour and Physiology szaklapban megjelent tanulmány szerint gyorsabban ismertek fel képeket, betűket és számokat is azok az emberek, akik rockot vagy klasszikus zenét hallgattak mint azok, akik semmilyen zenét nem hallgattak a feladat elvégzése közben. Egy másik kutatás pedig arról számolt be, hogy a futószalag mellett dolgozó emberek kevesebb hibával, hatékonyabban, ráadásul boldogabban is dolgoztak, ha szólt a zene. Persze más egyszerű, monoton és repetitív feladatoknál is működik ez a módszer, és sokkal gyorsabban végez, ha nem csend veszi körül.
Tanulás közben felejtse el a rappet!
Mikor valamit memorizálni próbál, akkor kerülje az olyan zenéket, amelyekben van szöveg. Hallgasson instrumentális vagy minimális szöveggel rendelkező dalokat, esetleg klasszikus zenét. Ha a feladat nagyon összetett, akkor viszont jobb ha minden háttérzajt kikapcsol, a zenét is. Még a halk zeneszó is csökkentheti a teljesítőképességet, mert az agya a zenével is foglalkozik, nem csak a feladattal.
Kedvenc feladatai elvégzése közben is h allgassa a kedvenceit!
A Journal of the American Medical Association című folyóiratban jelent meg egy tanulmány, amiben arról írtak, hogy a sebészek jobban teljesítenek és pontosabbak, ha műtét közben a kedvenc zenéjüket hallgatják. De az sem titok, hogy Stephen Kingnél írás közben Metallica és Anthrax szól, ez a cikk pedig a legújabb Slayer album zenéjére született meg.
A nagy koncentrációt igénylő feladatokhoz válasszon l ágyabb, lassabb zenéket
Ha olyan feladatot kell elvégeznie, ami fokozott figyelmet igényel, akkor azokat a lágy dallamokat keresse, amik nem gyorsabbak 50-80 bpm sebességnél. Amikor egy brit pszichológus, dr. Emma Grey a Spotify-felhasználók zeneválasztását és teljesítményét elemezte, rájött, hogy ezektől a lassabb daloktól az agy alfa-állapotba kerül, és jobban tudunk koncentrálni. Grey szerint nem a zene stílusa számít, hanem inkább a sebesség, ez segít eljutni ugyanis a relaxált, de kellően éber fókuszáló állapotba.
