Ismered a futópad sötét múltját?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Elgondolkodtál már szobakerékpározás vagy evezőgépezés közben, hogy a különböző kondigépeket hogy hozták létre, vagy honnan kapták a nevüket?

Nos, bevalljuk, mi sem, mivel nem lehet valami bonyolult és izgalmas az ilyen sportmasinák születésének története. A minap azonban belefutottunk egy érdekes TED-es videóba, amely a futópad eredetét és múltját boncolgatja. Hirtelen el is ment a kedvünk az edzőtermektől.

A futópad (angol nevén treadmill, ami szó szerint taposómalmot jelent) elődje igazi kínzó- és munkaeszköz volt az 1800-as évek angliai börtöneiben. Nyilván mondani sem kell, hogy a 19. században sem volt aranyélete a raboknak, minden egyes napjukat koszos, mocskos cellákban kellett tölteniük, ezért sokan – többek között Charles Dickens is – azért kampányoltak, hogy az elítéltek egy kicsit jobb körülmények között élhessenek. A mozgalom sikeres volt, több börtönben is új rendszert vezettek be, és az új módszerek/eszközök között helyet kapott a taposómalom is. 

Az emberi (vagy állati) erővel hajtott taposómalmot persze már jóval korábban feltalálták, de a börtönökben alkalmazott szerkezetet Sir William Cubitt alkotta meg 1818-ban. Ennek az eszköznek a gabonaőrlés vagy vízpumpálás mellett a fogvatartottak fitten tartása, de inkább kínzása volt a fő funkciója, ugyanis a raboknak napi hat órán keresztül folyamatosan taposniuk kellett a kereken, és ha a maximum teljesítménnyel számolunk, ez felért a Mount Everest heti többszöri megmászásával. Az angol gazdaság a napóleoni háborúk után az ő izzadságos munkájuknak köszönhetően kapott újra erőre, így mindenki nyert az árukapcsolással, illetve majdnem mindenki. 

Aki nem bírta az iramot, a zuhanás miatt sérült meg, aki pedig végigcsinálta a kemény edzéseket, az előbb-utóbb a túlterhelés és a szerény börtönkoszt miatt betegedett le. Nem véletlenül nevezte a mai köznyelv a fárasztó és monoton munkát taposómalomnak. A hatékony mezőgazdasági és büntetőeszköz ezután nemcsak Angliában, de amerikai börtönökben is elterjedt, mígnem a foglyok nagy örömére 1898-ban kegyetlenségre hivatkozva betiltották használatát.

A futópad történetének következő említésre méltó évszáma 1911, ekkor ugyanis egy futópados szabványkérelmet nyújtottak be az Egyesült Államokban, de a mai edzőtermi eszköz legkorábbi változata csak 1952-ben debütált. Igazán nagy népszerűségre pedig az 1970-es években tett szert, ekkor vált ugyanis igazi divattá a kocogás és a futás. Ha tehát legközelebb felpattansz a futó- vagy taposógépre, gondolj bele, mennyire szerencsés vagy, mert lehet, hogy néha neked is igazi szenvedés a mozgás, azért mégsem akkora tortúra, mint kétszáz évvel ezelőtt.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Zsó
Zsó
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Tojássárgájával építették Európa egyik leghíresebb hídját

Prága macskaköves utcáin sétálva szinte lehetetlen kikerülni a fenséges Moldva folyón átívelő Károly hidat. A gótikus remekmű évszázadok óta dacol a pusztító árvizekkel, a háborúkkal és a hömpölygő turistaáradattal. De vajon mi a titka ennek a rendkívüli szilárdságnak? A legenda szerint nem más, mint a tojás. Egészen pontosan több ezer láda tojás, amit az építkezéshez használt habarcsba kevertek.

Szülőség

Ezért nem mindegy, mikor kerül ágyba a gyerek – egész életére hatással lehet

Sok szülő szembesül az esti fektetés körüli végtelennek tűnő harcokkal, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időben történő elalvás csupán azért fontos, hogy a gyerek másnap ne legyen nyűgös. A legújabb neurológiai kutatások szerint azonban ennél sokkal nagyobb a tét. A gyermekkori alvás nem egy passzív pihenőidő, hanem egy rendkívül aktív biológiai folyamat. Ha a gyerek nem alszik eleget vagy nem fekszik le időben, az közvetlenül megváltoztathatja az agy fejlődését, és egész felnőttkorára, a tanulási képességeitől kezdve az érzelmi stabilitásáig kihatással lehet.

Offline

Villámkvíz: melyik Mikszáth-könyv szereplője volt Veronka?

Az iskolában ma is kötelező Mikszáth Kálmán több regénye és novellája, a legismertebbek a Szent Péter esernyője, a Tót atyafiak és A jó palócok. A történetek szereplői között találunk pletykás plébánost, őszinte lelkű földművest és elszegényedett nemest is.

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.