Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Nem igazán kell mellette érvelni, de tudományosan is alátámasztható, hogy a kevesebb munka igenis javítana az életszínvonalon, sőt a dolgozók és a gyerekek teljesítményén is.
Ön is többször ábrándozott már arról, milyen jó lenne, ha már péntek reggel se kellene dolgozni járnia, vagy ha a munkaidő felét szórakoztató tevékenységekkel tölthetné? Ha ön munkavállaló, nyilván nem kellene nagyon győzködni a háromnapos hétvégék előnyeiről. Csakhogy a munkaadóknak is vannak tudományosan is alátámasztott érveink, amik bizonyítják, hogy ez tényleg mindenkinek jobb volna.
Sokkal hatékonyabbak lennénk
Az American Online és a Salary.com felmérése szerint egy átlagos munkavállaló a nyolc órás munkaidőből kb. két órát azzal tölt el, hogy személyes telefonhívásokat intéz vagy az interneten böngészik. Ha megadnák az alkalmazottaknak a választás lehetőségét, valószínűleg felhagynának ezzel a szokásukkal cserébe a négynapos munkahétért.
De számos más kísérlet is bizonyítja, hogy a munkahét rövidítése növeli a dolgozók termelékenységét. Amikor például Utah államban a közhasznú munkások számára bevezették a négynapos munkahetet, a dolgozók produktivitása és a fogyasztók elégedettségi szintje is emelkedni kezdett. Jason Fried, a Basecamp webfejlesztő cég alapítója szerint is beválik ez a módszer: „Amikor kevesebb időd van a feladatokra, kevesebb időt pazarolsz el, így ha egy kicsit sűrűbb a munkahét, akkor sokkal jobban tudsz a fontos teendőkre koncentrálni. Az időkorlátozás tehát minőségi munkaidőt szül” – írta a cégtulajdonos a The New York Times weboldalán .
Egészségesebb munkaerő
A Stress and Health című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint azok, akik rendszeresen eljárnak egy-egy hosszú hétvégére kikapcsolódni a családjukkal, sokkal nagyobb örömmel térnek vissza a vakáció után a munkahelyükre, míg akik még a nyaralás alatt sem tudják megállni, hogy ránézzenek az e-mailjeikre, sokkal rosszabb közérzetről számolnak be hazatérésük után.
Több kutatás eredményei is bizonyítják, hogy a hosszas ülőmunka rontja fizikai és lelki egészségünket; többek között szélütéshez, koszorúér-betegségekhez, magas vérnyomáshoz, elhízáshoz, ízületi fájdalmakhoz, alvászavarhoz, függőségekhez és kettes típusú diabéteszhez vezethet, de a depresszió kialakulásának esélye is nagyobb túlhajszolt életmód esetén.
Sokaknak ráadásul épp a hosszú munkaidejük alatt kell eljárniuk az orvoshoz, hiszen máskor nem tehetik meg, és a sors iróniája, hogy nekik lehet igazán nagy szükségük orvosi ellátásra túlhajszolt mindennapjaik miatt.
Egészségesebb dolgozókkal viszont kevesebb betegnap és sokkal energikusabb munkaerő járna, amit John Ashton brit orvos sem győz hangoztatni: "A négynapos munkahetek bevezetésével csökkenteni lehetne a stresszt és így elkerülhető lenne sok betegség" - nyilatkozta korábban a szakorvos a The Guardian című napilapnak.
Elégedettebb és boldogabb emberek
Bizonyára ön is elgondolkodott már azon, hogy a munkából, evésből és alvásból álló mókuskerék nem a legélvezhetőbb formája a mindennapoknak. Éppen ezért járnának jól a dolgozó emberek a háromnapos hétvégékkel. Ha több időt tölthetnénk a családunkkal és barátainkkal, és a hobbinknak és kreativitásunknak is nagyobb teret adhatnánk (vagyis ha élveznénk is az életet), azzal elérnénk, hogy jobban értékeljük a munkánkat és elkötelezettebbek legyünk iránta. „A munkavállalók minden háromnapos hétvége után újult erővel és izgatottan jönnek dolgozni. Sokkal egyszerűbb ezzel a hozzáállással a munkaerőt toborozni és megtartani, hiszen az alkalmazottak élete kiegyensúlyozottabb, ezért elégedettebbek, boldogabbak és nem érzik nyűgnek a munkájukat sem” - állítja Ryan Carson, a Treehouse elnök-vezérigazgatója, aki 2006 óta biztosít háromnapos hétvégéket alkalmazottai számára.
Kímélnénk a környezetünket
Plusz egy nap a munkahelyen kívül kisebb villamosenergia-felhasználást és kevesebb autóvezetéssel töltött időt is jelent. Az ingázás és a szokásos csúcsforgalomban való ragadás elkerülése megkönnyíti mások számára a munkába járást, ráadásul csökkenti az üvegházhatású gázok és más szennyezőanyagok kibocsátását. Egy a Centre for Economic and Policy Research által készített tanulmány szerint is a rövidebb munkaidő annyival csökkentené a széndioxid-kibocsátást, hogy a 2100-ig várható globális felmelegedés mértéke is a felére esne vissza. Ez persze úgy is kiküszöbölhető, ha aki csak teheti, nem kocsikázva, hanem kerékpárral, gyalogosan vagy tömegközlekedve járna a munkahelyére, de ki ne akarná összekötni a kellemes, négynapos munkahetet a hasznos, testmozgással járó közlekedéssel?
A gyerekek is jobban teljesítenének
A rövidített munkahéttel persze nemcsak a felnőttek, de az iskolások is nagyon jól járnának, amit az Education, Policy and Finance című szaklapban nemrég közzétett tanulmány is alátámaszt: azok az általános iskolás tanulók, akik heti négy napot töltenek az iskolapadban, sokkal jobb eredményeket érnek el a matematika felméréseken, mint azok, akik a hagyományos tanrendet követik.
,„Azt hittük, hogy a hosszabb napok és rövidebb hetek főleg az alsós általános iskolások eredményeit rontják majd le, mert az ő figyelmüket nehezebb fenntartani hosszabb időn át, sőt arra is számítottunk, hogy a hosszabb hétvége alatt több idejük lesz elfelejteni, amit tanultak. De nem így történt” - mondta Mary Beth Walker, a kutatást végző Georgia-i Állami Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik készítője. Ezzel szemben az eredmények szerint az állami teszteken átlag feletti eredmények születtek. A változás előtti eredmények is jók voltak, vagyis a négynapos iskolai hét semmivel sem rosszabb, mint az ötnapos.
„Egyetemi hallgatók esetében is érdemes figyelembe venni, hogy egy négynapos tanítási héten a hiányzások száma kevesebb, hiszen ha valakinek például fogorvoshoz kell mennie, az időpontot elég péntekre kérnie, így nem marad le semmiről, ami a tanórákon történik” – fűzte hozzá Walker.
Akadályok
„Napjainkban a kevés munka olyan negatív, fenyegető jelenségként él a köztudatban, amely káros az egészségünkre és a boldogságunk útjában áll. A nagy munkamorál hívei szerint a boldog és harmonikus élethez vezető út a munka állandósulása, nem pedig annak csökkentése lenne” – írja David Spencer, a Leedsi Egyetem Gazdaságpolitika Tanszékének professzora a The Conversation oldalon.
„Az elmúlt évszázad alatt végbement technikai fejlődés fellendítette a termelékenységet, ám ennek hasznát leginkább a tőketulajdonosok élvezik, sajnos gyakran a munkavállalók kárára. A megnövekedett fogyasztásnak és társadalmi egyenlőtlenségnek köszönhetően a munkaórák száma is egyre nő, ami a munkaadók számára sem feltétlenül jövedelmező, hiszen az csak hatékonyság és a termelékenység útjában áll. A változtatásnak azonban nyilvánvalóan politikai okai vannak... Pedig heti harminc óra munkával töltött idő nemcsak a dolgozók magánéletére és életszínvonalára lenne jó hatással, de a munkáltatók számára is ideális lehet, hiszen a kisebb forgalomköltségek miatt a munkaerőköltségek is alacsonyabbak lennének” – tette hozzá a szakértő.
