Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Tudta, hogy az is baj, ha túl sokat iszik? Egy professzor színskálát készített, hogy ellenőrizni tudja, ön közéjük tartozik-e vagy sem.
Azt már biztos sok helyen olvasta, hogy - főleg nyáron - mennyire fontos a megfelelő folyadékbevitel, de vajon tud arról, hogy akár túlzásba is viheti az ivást? Sajnos a túl sok víz legalább annyira káros, mintha dehidratált lenne, ugyanis alacsony nátriumszinthez vezethet, ez a hiponatrémia – olvasható a Huffington Poston. Hogy valami jó hírt is mondjunk: a vizelete színéből megtudhatja, ha baj van.
A hiponatrémiát nehéz korán felismerni, ugyanis eleinte enyhébbek a tünetek, a fejfájás, hányás és zavartság csak később jelentkezik. Bár csak ritkán végzetes, fontos tudni, hogy mennyi folyadékra van szükségünk.
Hogy mi?
Hiponatrémia akkor következhet be, ha a szervezetben található nátrium felhígul. A nátrium felhígulása a nagy mennyiségű víz ivásának – mely egyes pszichiátriai rendellenességekben szenvedőknél fordul elő –, vagy a kórházba utalt betegnek adott nagy mennyiségű intravénás víz (infúzió) következménye lehet. Mindkét esetben a bevitt mennyiség meghaladja a vesék által kiüríthető mennyiséget. Kisebb mennyiségű víz – egyes esetekben akár napi 1 liter – is hiponatrémiához vezethet vese-rendellenességekben, például veseelégtelenségben. Hiponatrémia alakulhat ki szívelégtelenségben vagy májzsugorban is. A súlyos krónikus folyadékvesztés, például a krónikus hasmenés is nátriumhiányt okozhat.
Szintén hiponatrémia a következménye a nem megfelelő antidiuretikus hormon kiválasztás szindrómának (SIADH). A SIADH-betegek nátriumszintje alacsony, mivel az agyalapi mirigy túl sok antidiuretikus hormont termel. A mellékvese hiányos működése (Addison-kór) és a vizelettel történő túlzott nátrium-ürítés is hiponatrémiát eredményez.
Ha a vér nátriumszintjének csökkenése gyors, a tünetek gyorsabban kialakulnak és súlyosabbak. Az agy különösen érzékeny a vér nátriumszintjének változására, ezért elsőként letargia és zavartság jelentkezik. Ahogy a hiponatrémia súlyosabbá válik, izomrángások és görcsök alakulhatnak ki, melyeket aluszékonyság, kóma és halál követ. A hiponatrémia diagnózisa a vér alacsony nátriumszintje alapján állítható fel. Az okok kiderítése bonyolultabb, az orvos teljes helyzetértékelése szükséges hozzá.
Az enyhe hiponatrémia kezelhető úgy, hogy a folyadékbevitelt 1 liter/nap mennyiség alá csökkentik. A súlyos hiponatrémia vészhelyzet. Kezeléséhez az orvosnak lassan kell növelnie a vér nátriumszintjét gyógyszerek vagy intravénás folyadék, egyes esetekben mindkettő használatával. A túl gyors növelés súlyos, esetleg maradandó agykárosodást okozhat.
Forrás: Dr.Info
Hogyan lehet megelőzni?
Bár korábban azt mondták, nem szabad megvárni azt az állapotot, amikor már szomjasak vagyunk, a Clinical Journal of Sport Medicine című folyóiratban megjelent állásfoglalás szerint pont ezt kell tenni. Vagyis ha hallgatunk a szervezetünk jelzéseire, akkor azzal elkerülhető a túlzott folyadékbevitel és ezzel együtt a hiponatrémia is. Ha erre nem tud igazán odafigyelni, akkor még mindig maradt egy módszer, amellyel gyorsan és könnyen ellenőrizheti, hogy mi a helyzet a vízbevitellel: elég ha megnézni a vizelete színét.
Lawrence Armstrong, a Connecticuti Egyetem munkatársa egy színskálát készített, a képaláírásokból pedig megtudhatjuk, hogy melyik árnyalat mit jelent. A dehidratációt jelző zöldessárga színt megnézheti itt a fenti képen, ha pedig rákattint, akkor eljut a többihez is. Fontos, hogy hosszú távú következtetéseket ne ebből vonjon le, de ha mondjuk sötét vagy véres a vizelete, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni.
