Ezeket a gesztusokat külföldön csak óvatosan alkalmazza

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ázsiában még puszit se adhat nyilvánosan, olaszoknál ne húzgálja a fülét beszélgetés közben, és sose próbáljon szemezni egy finnel!

A kommunikációnak jelentős részét képezi a testbeszéd: ezt megfigyelve sejthetjük a beszélgetőpartner hangulatát, szándékait, őszinteségét, esetleg leplezhetjük  füllentéseit. Ám érdemes tudni, hogy ez a fajta metakommunikáció nem egységes a világ minden részén. Ne lepődjön meg, ha a finnek nem tartanak szemkontaktust, és legyen óvatos, ha olasz beszélgetőpartnere gyakran húzogatja a fülét beszélgetés közben.

A kulturális különbségek tehát nem csupán a habitusban, vallásban, építészeti stílusban különböznek, hanem bizony a testbeszédben is. Nem véletlen, hogy megannyi könyv íródott a témában, mely segít eligazodni ilyen téren idegen országokban, hogy ne érezze magát kellemetlenül, vagy, hogy az ott élők szemében ne tűnjön bunkónak. Ehhez remek tanácsokat kaphat többek között a National Academic Advising Association (NACADA) lapján, vagy Richard Lewis: When Cultures Collide: Leading Across Cultures című könyvéből. Ám ha nincs kedve fellapozni, és az egészet elolvasni, lássuk a legfontosabb különbségeket!

Fej

Az emberek bólogatással általában a jóváhagyásukat és az egyetértésüket fejezik ki. Ám a görögöknél és a bolgároknál ezzel szemben, ha valaki fel-le bólogat, az negatív üzenetet hordoz, ám ha jobbra-balra ingatják a fejüket, akkor elégedettek és helyeselnek. Azt azért nem árt hozzátenni, hogy ezzel a különbséggel tisztában vannak, így vannak olyan helyek/emberek, akik, amikor külföldiekkel beszélnek, erre direkt figyelnek.

Szem

Nálunk is, ahogy általában nyugaton, beszélgetés közben viszonylag hosszan szokás szemkontaktust tartani, mivel ez odafigyelésről, nyíltságról és őszinteségről árulkodik. Ez főleg Spanyolországban, Görögországban és az araboknál jellemző, ám a távolságtartóbb finnek és japánok csupán a beszélgetés kezdetén néznek a másik szemébe, hiszen zavarba jönnek, ha hosszan a másikat kell bámulniuk – írja a businessinsider.com.

Fül

A fülek érintése sok országban nagy jelentőséggel bír, ugyanis a portugálok például úgy jelzik azt, hogy ízlik nekik az étel, hogy megrántják kissé a fülcimpájukat. Ha ugyanezt egy olasz csinálja, akkor az egészen másra utal, hiszen ők a szexuális érdeklődésüket fejezik ki ezzel. Ha Spanyolországban jár, nem húzogatni a fület, hiszen ez náluk azt jelenti, hogy valaki nem fizeti az italokat!

Orr

Az orrfújás sokaknál kényes téma, míg másoknál teljesen megszokott. Nyugaton például senki sem rökönyödik meg azon, ha valaki hangosan kifújja az orrát a zsebkendőjébe, viszont Japánban ilyenkor az emberek a homlokukat ráncolják. Az orr megérintése sok helyen jelzésértékű, hiszen Angliában a bizalmasság jele, ám Olaszországban azt, hogy legyen résen!

Ajak

Mi legtöbbször az ujjunkat használjuk arra, hogy rámutassunk valamire, viszont vannak olyan népek (pl. a filippínók, az indiánok, a latin amerikaiak és a Puerto Rico-i lakosok) ekkor a ajkukkal kissé csücsörítenek abba az irányba, amerre mutatnak. Nyugaton leginkább puszival üdvözléshez és búcsúzáshoz használják az ajkakat. Azonban több ázsiai országban ez túl intimnek számít ahhoz, hogy valaki nyilvánosan csinálja.

Karok

Több népcsoport is előszeretettel használja a karjait gesztikulációhoz, és ebben a listavezetők az olaszok és az amerikaiak, akik gyakran lendületes karlendítésekkel beszélgetnek. Ezzel szemben Észak-Európában kevésbé tolerálják, ha valaki így kommunikál, mivel ők ilyenkor színészkedésre, túldramatizálásra asszociálnak, és eleve udvariatlanságnak is tartják a széles kézmozdulatokat.

Kéztartás, kézjelek

Az amerikaiak búcsúzóul gyakran integetnek úgy, hogy a tenyerüket előre mutatják, és jobbra-balra mozgatják, ám Európában és Latin Amerikában ezt „nem” jelzéseként és visszautasításként is értelmezhetik. Nagy kavarodást generálhat a búcsúzás különböző kultúrákban, hiszen az olaszok búcsú integetése (a tenyerüket felfelé tartják, és a mutató ujjukat behajlítják, majd kinyújtják) az amerikaiaknál azt jelenti, hogy „gyere ide”. Viszont ahogy az amerikaiak hívnak oda másokat, azt az ázsiaiak sértésnek vehetik.

A kézjelek bonyodalma itt még nem ér véget, hiszen Malajziában például tabunak számít mutatóujjal rámutatni valamire, míg hüvelykujjal már szabad.

Bár a brazilok a leghűbb használói, a felfelé mutató hüvelykujjat sok országban alkalmazzák, és általában pozitív tartalommal bír. Iszlám országokban, Szíriában, Szardíniában és Görögországban viszont durva szexuális jelentést hordoz. A franciáknál viszont teljesen közömbös, náluk csak az egyes számot jelöli.

Lábak

Keresztbe tett lábakkal ülni gyakori, főleg az Észak-Amerikában és Európában. Viszont ha Közel-Keleten vagy Ázsiában jár, akkor, hogy ne tűnjön bunkónak, ügyeljen arra, hogy inkább egymás mellett legyenek a lábai, hiszen náluk ez tiszteletlenség!

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Toma
Toma
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Hiába veszel drága sampont: ezek a szokások ártanak a legtöbbet a hajadnak

Hajlamosak vagyunk vagyonokat költeni a legújabb csodasamponokra, luxusbalzsamokra és méregdrága hajpakolásokra, miközben a fürdőszobából kilépve szinte azonnal tönkretesszük a hatásukat. A hajmosás utáni rutinunk tele van olyan berögzült, észrevétlen mozdulatokkal, amelyekkel szép lassan leamortizáljuk a hajszálainkat. Összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket szinte mindannyian elkövetünk.

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.