Az erdő 6 jótékony egészségügyi hatása

Olvasási idő kb. 3 perc

Az erdőben sétálni nem csak azért jó, mert megnyugszik tőle az ember és még mozog is, hanem egy sor egyéb pozitív egészségügyi hatása is van!

Az ember természeti lény, bármennyire is a városokba, a hatalmas házak, üvegfelületek és sugárutak közé szorulva él. Ennek megfelelően, ha visszatér a természetbe, ha sétál egy nagyot az erdőben, az bizony egészségügyileg is nagyon jót tesz neki. A lifehack.org összeszedett néhányat ezek közül, így ha végigolvasta, akkor nincs más hátra, irány az erdő!

Hatásosabban küzd meg a rákkal

A testünk rendelkezik egy érdekes védekező mechanizmussal. Azok a sejtek, melyeket vírusok támadnak meg, vagy rendellenes működésbe kezdenek, egy jelet adnak le, melyet a természetes ölősejtek vesznek. Ezeknek a feladata a hibás sejtek elpusztítása, így nagyon jó szolgálatot tesznek nekünk. A tokiói Nippon Medical School kutatói egy kísérletben bizonyították, hogy mennyire jó hatással van az erdőjárás a szervezetre. Mintákat vittek egy háromnapos útra az erdőbe. A szállodában, jó levegőn, a fák között eltöltött idő hatására a sejtek száma, és aktivitása is nőtt, ráadásul ez a hatás egy teljes hónapig kitartott utána. A természetes ölősejtek egyébként a rákkal is felveszik a harcot, így az erdőjárás ebben is a segítségére lehet.

Stresszoldó

Azt már biztosan sokan tapasztalták, hogy az erdőt járva nyugodtabbak, mintha a szabadidejüket a megszokott környezetükben töltötték volna el. Ezt vizsgálták a Kiotói Egyetem munkatársai úgy, hogy alanyokat kértek arra, hogy egy napot töltsenek az erdőben, majd egyet a megszokott környezetükben (persze nem munkanapot), és értékeljék saját meglátásuk szerint a stressz szintjüket. Az eredmény egyértelműen az erdő javára billentette a mérleget, ami az ott található illatoknak is betudható. Sok növény és fa illóolajai ugyanis tartalmazzák a phytoncides nevű anyagot, mely csökkenti a testben a kortizol, vagyis a stressz-hormon szintet.

Múlik a depresszió

Több városi adatot elemezve a kutatók arra jutottak, hogy azokon a környékeken, ahol több a fa, kevesebb antidepresszáns fogy. Ez igaz volt még akkor is, ha nem egy egész erdő, csak egy park, vagy út menti fák voltak a közelben.

A pontos miérteket egyelőre nem tudni, ám valószínűsítik, hogy a fák, illetve az évszakok változásának látványa megkönnyíti az egyébként igencsak stresszes városi életet, ahol az ember szinte teljesen elszakad a természettől.

Jobban működik az agy

Németországban egyre népszerűbbek az erdei óvodák, de a térhódításuk már az USA-ban is elkezdődött. A megfigyelések alapján ugyanis azok a gyerekek, akik ilyen, erdős környezetben játszanak és tanulnak, gyorsabban fejlődnek, a kézügyességük, a kockázatfelmérésük és a kognitív képességeik is jobbak, mint a zárt térben tanuló társaiké.

Helyreáll a vérnyomás

A vérnyomásra mindenképpen jó hatással van a mozgás, de az már nem mindegy, hogy hol is történik ez. Japán kutatók önkénteseket kértek meg, hogy tegyenek egy két órás sétát az erdőben, majd megmérték a vérnyomásukat. Persze kontrollvizsgálatként a kétórás sétát a városban is megtették és ezután is vérnyomásmérés következett. Az adatok alapján arra jutottak, hogy az erdei mozgás jobban csökkenti a vérnyomást, mintha a városban, a hatalmas házak között, a forgalom zajával kísérve végeznék azt.

Csökken a túlsúly

Jelenleg a világon az emberek közel 30%-a elhízott. Ez a fejlett országokban akár 50% fölé is mehet, szóval a probléma nagyon is jelentős. A mozgás minden esetben segít, ám az orvosok azt is észrevették, hogy ha ez az erdei környezetben történik, akkor hatékonyabb. A pontos okokat nem ismerjük, de valószínűleg a vérnyomáscsökkenés és a jó levegő is közrejátszik, valamint az, hogy az edzőteremmel szemben itt az ember elfeledkezik arról, hogy ez kötelező feladat ahhoz, hogy jobban legyen, így felszabadultabban és nagyobb örömmel mozog.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

ST
ST
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ne rontsd el a gyógyulást: így egyél okosan foghúzás után

A foghúzás utáni megkönnyebbülést gyorsan beárnyékolhatja a kérdés: mit szabad egyáltalán enni? Bár rutinfeladatnak tűnik, a fogeltávolítás valójában egy komolyabb sebészeti beavatkozás, ahol a gyógyulás sikere nagyban múlik azon, mi kerül a tányérunkra az első napokban.

Offline

Nyírség, Hanság, Völgység: tudod, merre vannak?

Bizonyára te is jól tudod, merre van Baranya vármegye, és a Duna-Tisza közének elhelyezkedése sem ismeretlen számodra. De vajon képben vagy Magyarország kisebb tájegységeivel is? Itt a lehetőség, hogy kvízünket kitöltve számot adj tudásodról!

Testem

Görcsöl, fáj, és túl sok? – amikor a menstruáció már nem csak „nyűg”, hanem betegség jele

A legtöbbünknek megvan az a kép, ahogy egy forró vizes palackkal a hasunkon fekszünk a sötétben, és próbáljuk túlélni az első napot. Azt tanultuk az anyukánktól, a nagyanyánktól és a biológiatanárunktól, hogy a menstruáció fáj, és kész. De mi van akkor, ha a fájdalomcsillapítók már nem hatnak, ha a ciklusunk teljesen kiszámíthatatlan, vagy ha a vérzés miatt napokra kiesünk a munkából? A szakértők szerint van egy pont, ahol a „természetes folyamat” átcsap kóros állapotba, és ezt nem szabadna annyiban hagynunk.

Offline

Tömegeket árult el ez a magyar erdő, sokaknak mégis sikerült átszökni rajta a szocializmusban

Napjainkban a kristálytiszta levegőért és az idilli túraútvonalakért járunk Kőszegre, de alig néhány évtizede ez a vidék az ország egyik legfélelmetesebb csapdája volt. A Kőszegi-hegység sűrűjében láthatatlan, pókhálószerű drótrendszerek várták a menekülőket, ahol egyetlen botlás is vörös riasztást és fegyveres határőrök megjelenését vonta maga után. De mégis hogyan vált a magyar Alpokalja a vasfüggöny egyik legszigorúbban őrzött bástyájává, és mi maradt mára a rettegés évtizedeiből?

Világom

Külön szobában alszik III. Károly és Kamilla királyné: ez a furcsa szokás oka

Károly király és Kamilla királyné magánéletének egy különös titkára derült fény: az uralkodó krónikus hátfájdalmai miatt alszanak külön hálószobában. Bár a brit királyi családban a külön alvás nem szokatlan, a pár esetében a döntés elsődleges oka az volt, hogy a király alaposan ki tudja magát pihenni éjszakánként.

Mindennapi

Ez történik, ha egy ország kifogy az üzemanyagból

Kubában már nemcsak a benzinkutaknál érződik az üzemanyaghiány. A dízel- és fűtőolaj-tartalékok kimerülése miatt Havanna egyes részein napi 20-22 órás áramszünetek alakultak ki. A kubai válság megmutatja, milyen gyorsan béníthatja meg egy ország mindennapjait, ha nincs elég energia a közlekedéshez, az áramtermeléshez és az alapellátáshoz.

Testem

Megszólalt egy magyar hantavírusos beteg: ezek voltak az első tünetei

A tavalyi évben Magyarországon összesen tíz hantavírus-fertőzést jelentettek a hatóságok. Bár a betegség viszonylag ritka, lefolyása rendkívül súlyos is lehet. A tíz fertőzött közül az egyik az őriszentpéteri Mihály Zsolt hivatásos vadász volt, aki elmesélte, miként zajlott le nála a betegség, és milyen rejtélyes tüneteket tapasztalt.