Már hétévesen is fogkövünk van, nehéz így felzárkózni Európához.
Ha van valami, aminek fontosságára nem lehet elégszer felhívni népünk figyelmét, az nem más, mint a fogmosás. Most éppen a WHO kiabálja, hogy európai viszonylatba is nagyon gyengék vagyunk, ami a fogaink ápolásának gyakoriságát és alaposságát illeti. "Összehasonlítva Nyugat- és Közép-Kelet Európa - és ebben hazánk lakosságának - szájegészségi (parodontális) állapotát, megállapíthatjuk, hogy hazánk lakosságának fogazati és parodontális állapota lényegesen rosszabb, mint a legtöbb nyugat-európai, elsősorban Skandináv országok lakosságának átlaga" – szól a Magyar Fogorvosok Egyesületének közleménye.
Vam remény, de nem sok
A WHO adatai szerint sajnos ez a fiatal korosztályra is igaz. Átlagos szájhigiéniájuk rosszabb, a lepedék és fogkőértékeik magasabbak, és ínygyulladásuk állapota súlyosabb, mint Nyugat Európában. Bár tinédzser korban fogágybetegség még csak elszórva fordul elő, de sajnos az ínyvérzés és a fogkő már ebben a korban is igen gyakori régiónkban. Egy hazánkban végzett szűrővizsgálat szerint a 7 évesek körében 33,3%, a 12 évesek körében, 20,9% és a 14 évesek között csak 13,1%-nak volt teljesen ép az ínye és nem volt ínyvérzése Szerencsére a hazai felmérések is mutatnak némi javuló tendenciát. Míg 1985-ben 12 éves korcsoportban a vizsgált személyek csupán 26%-nak volt ép az ínye, 1991-re ez az érték 39%-ra emelkedett, sajnos azonban a szuvas fogak számában nem mutatható ki ez a csökkenő tendencia.
A nyugat európai adatok szerint a felnőtt, középkorú lakosság 70%-nak vagy egészséges az ínye, vagy csak enyhe íny- vagy fogágygyulladása van. Ugyanakkor egy közel 50 országot lefedő felmérés azt is megmutatta, hogy függetlenül egy ország gazdasági és társadalmi fejlettségétől, a felnőtt lakosok hozzávetőlegesen 10-15%-a szenved súlyos fogágybetegségben. Ennek az oka, hogy ezek az egyének olyan általános betegségekben szenvednek, vagy örökletes hajlamuk van, ami a szájhigiéniától, a fogmosás gyakoriságától vagy az általános fogorvosi ellátás minőségétől függetlenül hajlamosít súlyos fogágy pusztulásra. A többség esetében azonban a betegség az elhanyagolt szájhigiénia, a dohányzás, a zaklatott életvitel következménye, amely kellő időben végzett felvilágosító programokkal és rendszeres szájhigiéniás kezeléssel megelőzhető lenne.
Tessék rágózni!
Az, hogy a magyar lakosság parodontális állapota sem mutat rózsás képet, a gazdasági és szociális okokon kívül többek között annak is köszönhető, hogy a hazai lakosság szájhigiéniás szokásai és egészségtudatos magatartása jóval elmarad a nyugat európai átlag mögött. Az egy főre eső fogkrémfogyasztás alig emelkedett a rendszerváltozás óta, még mindig az évi alig három tubus/fő körül mozog, kevesen ismerik a fogselyem használatának a szükségességét, és sokan azt sem tudják, hogy a cukormentes rágógumi használata nem elsősorban a kellemes leheletet szolgálja, hanem jelentős szerepe van az étkezések közötti fogtisztításban, a nyáltermelés fokozásában, és így a fogszuvasodás megelőzésében.
Míg Skandináviában a felnőtt lakosság közel 80%-a évente legalább kétszer jelenik meg fogászati szűrővizsgálaton és részesül rendszeres fogkő- eltávolításban, addig a magyar felnőtt lakosság alig fele jár rendszeresen fogorvoshoz, és közel 20%-uk saját bevallása szerint még fájdalom esetén sem megy el.
Néhány jó tanács
1. Mossunk naponta kétszer, jó technikával fogat!
2. Háromhavonta cseréljük le a fogkefénket! Ha tehetjük, használjunk elektromos
3. Rendszeresen használjunk fogselymet!
4. Évente egyszer menjünk el fogorvosi szűrésre, akkor is, ha nincs különösebb
problémánk!
5. Fogyasszunk minél több nyers zöldséget és gyümölcsöt, kerüljük a finomított,
feldolgozott, és cukros élelmiszereket!
6. Figyeljünk az élelmiszerek rejtett cukortartalmára!
7. Étkezések között, napi 4-5 alkalommal, 20 percig rágjunk cukormentes rágógumit!
