Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A sok zöldség és gyümölcsfogyasztása kevés, és vigyázni kell, hogy honnan tájékozódunk.
Táplálkozási szokásaink nem alkalmazkodnak mai felgyorsult élettempónkhoz, általános túlhajszoltságunkhoz, mozgásszegény életmódunkhoz, ezért Európában rohamosan terjednek a civilizációs betegségek, ez különösen igaz Magyarországra, ahol több mint 600 a 100 ezer lakosra számolt civilizációs betegségek aránya. Itthon a halálozási statisztikát a szív-és érrendszeri betegségek (pl. érelmeszesedés, szívinfarktus, agyvérzés) vezetik. Az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, a metabolikus szindróma, egyes daganatos betegségek (pl. vastagbélrák), az aranyér megelőzésében is fontos szerepe van a táplálkozásnak.
A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar saját reprezentatív felmérése szerint a táplálkozás tudatos kontrollálása nehéz feladat a fogyasztók számára, hosszú távon pedig nagyon kevesen képesek rá. A problémát tovább tetézi, hogy az emberek jelentős százaléka tévesen ítéli meg saját táplálkozási szokásait és az egészséges táplálkozást. Többségük a sok zöldség- és gyümölcsfogyasztással azonosítja az egészséges táplálkozást, mégis csak 40%-uk fogyasztja napi rendszerességgel őket. Ezzel szemben a többség hetente három-négyszer eszik valamilyen süteményt vagy édességet, de 73,8%-uk azt gondolja, normálisan étkezik.
„A tévhitekért részben az egészséges életmóddal, táplálkozással kapcsolatos félrevezető vagy hiányos információk okolhatóak. Sajnos egyre több a nem főiskolát vagy egyetemet végzett táplálkozási tanácsadó, akik pontatlanul, féligazságok formájában adják át többé-kevésbé hiányos ismereteiket a nem hozzáértő pácienseknek. Ugyanakkor sokan úgy vélik, hogy az egészséges táplálkozás drága, azonban elgondolkodtató, hogy kb. egy kiló alma és egy tábla csokoládé ára között gyakran alig van különbség” – nyilatkozta a Díványnak Vincze Bíró Andrea, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) vezetőségi tagja.
Mi is az egészséges étkezés?
Mind a nyersanyagok kiválasztása-, mind ételkészítési technika szempontjából törekedni kell a változatosságra. A napi többszöri kis étkezés az ideális, és fontos hangsúlyozni, hogy nincsenek tiltott táplálékok, csak kerülendő mennyiségek. Részesítsük előnyben a teljes kiőrlésű gabonákból készült termékeket, együnk meg mindennap legalább fél kiló zöldséget, gyümölcsöt, lehetőség szerint egyszer nyers formában is. Válasszuk az alacsonyabb zsírtartalmú termékeket. Naponta igyunk meg legalább 1,5-2 liter folyadékot.
A szakember szerint napjainkban jellemző a rendszeres minőségi étkezés hiánya. Az élettani szükségletnél nagyobb az energia bevitel, a telített zsírsavakban bővelkedő zsírfelvétel, sok cukrot és sót fogyasztunk, valamint az állati eredetű termékek dominálnak az étrendünkben. "A férfiak például kb. másfélszer több sót juttatnak szervezetükbe, mint a nők. A növényi eredetű táplálékok kisebb arányú fogyasztásának következménye az optimálisnál kisebb rostbevitel, ugyanakkor kevés a telítetlen zsírsavak bevitele is. Nem helyes a reggeli elhagyása, valamint a feszített munkatempó miatt az ebéd kimaradása" – figyelmeztetett Vincze Bíró Andrea.
A tudatos táplálkozás evolúciója
Az első szakasz bezártság szakasza, amikor nem látjuk a problémát, és ha látjuk is, nem áll szándékunkban változtatni rajta. A Debreceni Egyetem kutatási eredményei azt mutatják, hogy a fogyasztók 50%-a tart itt ma Magyarországon.
A megkérdezettek 22,6%-a a második szakaszban van, amelyben már érez késztetést a változásra, mégis inkább csak szemlélődőként vizsgálja az életmódváltással járó előnyöket és hátrányokat. Ezeket követi a felkészülés (7%), illetve a cselekvés szakasza (5%). Az előbbi a tájékozódásról, utóbbi egy-egy negatív étkezési szokás feladásáról, megváltoztatásáról szól.
Az utolsó és egyben legnehezebb szakasz a fenntartásé (17,4%), amikor már hosszú távú életmódváltásról beszélhetünk.
Persze emberek vagyunk, és amíg egy betegséggel kapcsolatosan nem jelentkezik tünet, addig többnyire passzívan várjuk a következményeket. "Ha valaki komoly elhatározással eldönti, hogy szeretne javítani, változtatni addigi életmódján, az nagyon kitartó munkát és energia befektetést igényel. A kezdeti lelkesedés gyakran már igen hamar lecseng a kitartás, türelem és az aktív cselekvés hiánya miatt. Az akaraterő is elengedhetetlen, hogy egy mindennapi szokáson, rutinon változtatni tudjunk. Szükséges lehet a napirend átszervezése, ami komoly szervező munkát igényelhet. Sokan halogatják az időt és az életmódváltás tényleges elkezdését, ahelyett hogy konkrét időpontot határoznának meg a cselekvésre” – tette hozzá a szakértő.
Természetesen a szakmai szervezetek és a gyártók is tehetnek azért, hogy javuljanak a statisztikai adatok. „A hiteles, megbízható információkon alapuló ismeretterjesztés lehet az egyik eszköz, például oktatási anyagokon és segédleteken, lakosságnak készülő hírleveleken, szakfolyóiratokon keresztül. A különböző szakmai szervezetek közös összefogással, akár több évre szóló projekteket valósíthatnak meg, legyen szó akár a gyermekkori elhízás megelőzéséről vagy a közétkeztetés megreformálásáról. A kormányzati szinten elfogadott törvényekhez a gyártóknak is igazodni kell, így például az élelmiszerek transz-zsírsav tartalmának csökkentése mára már közös cél” – tudtuk meg Vincze Bíró Andreától.
Magyarországon ilyen átfogó céllal, minden szakágazatot felölelve most jött létre első alkalommal önkéntes összefogás az élelmiszeriparbanaz Együtt a Fogyasztókért kezdeményezéskeretében. "Az önkéntességen alapuló kezdeményezések nagy előnye, hogy egyrészt minden egyes vállalkozás saját stratégiájához, termékportfóliójához, lehetőségeihez tudja szabni a vállalásait, másrészt a mozgalom kiszélesedése és a közösen kommunikálható pozitív eredmények általában is növelik az ágazat iránti fogyasztói bizalmat. Reméljük, hogy a jövőben minél több vállalkozás bekapcsolódik a kezdeményezésbe és újabb vállalásokat is tesznek a már csatlakozottak is. Emellett igyekszünk megnyerni a céljainkkal egyetértő civil és tudományos szervezetek támogatását is, ezáltal pedig új, mindkét fél munkáját segítő, közvetlen kapcsolat alakulhat ki az előállítók és a tudományos műhelyek között is" – nyilatkozta a Díványnak Szöllősi Réka, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) ügyvezetője.
