Ezért és így őszül a haja

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A pontos tudományos magyarázat, és minden más, amit tudni akart a hajáról.

Az első ősz hajszálak megjelenése mindenkit megrettent. Általában harmincéves korban, először a halántéknál jelennek meg, majd egyre több helyen jelennek meg a hajban a szürke vagy fehér szálak. Akad, aki kifejezetten szexinek tartja az őszülést, mások azonnal fodrászért és hajfestékért kiáltanak. De vajon mi okozza a megjelenésüket?

Mitől függ a hajszín?

A melanociták, vagyis a pigmentsejtek nemcsak a haj, de a szem színét is befolyásolják: két csoportjuk (a fekete és barna pigmentekért felelős eumelaninok, illetve a vörös és sárga pigmentekért felelős feomelaninok) jelenléte és aránya dönti el, hogy kié milyen árnyalatú lesz. A szempillák például azért sötétek, mert több eumelanint tartalmaznak, a fanszőrzetnek pedig azért van többnyire vöröses árnyalata, mert több feomelanin van bennük - írja az iflscience.com

A melanocita stimuláló hormon hatására persze besötétedhet a haj, akárcsak a magas ösztrogén és progeszteron szint miatt, és bizonyos epilepszia ellen szedett gyógyszereknek is lehet ez a mellékhatásuk. A maláriagyógyszerek viszont világosíthatnak. A korral szintén változhat a haj árnyalata, a babáknál is 8-12 hónapos kor körül derül ki, hogy milyen színű lesz valóban a hajuk, de a szőke gyerekeknél 7 és 8 év körül van egy fordulópont, ami után kicsit sötétebbek lesznek a hajszálak, és persze ezt is a hormonokra lehet visszavezetni. 

A tapasztalatok szerint 50 éves korra viszont a haj közel 50 százaléka már elveszti a színét, és ezt tudományosan is igazolták: a 45 és 65 év közöttiek háromnegyedének (74%) van ősz haja, és ami átlagosan a hajszálak negyede, pontosabban 27%-a fehéredik ki. Tudta, hogy a férfiaknak több ősz hajszáluk van, mint a nőknek? És hogy az ázsiai és afrikai embereknek kevesebb, mint nekünk, Európában élőknek?

Fotó: China Photos / Europress / Getty

Ezért őszül

A haj minden egyes életciklusának végén a pigmenttermelésért felelős melanociták egy része megsérül és el is pusztul. Ha sikerül ezeket pótolni, akkor a pigmenttermelés folytatódik, ha nem, akkor viszont a folyamat leáll és elkezdődik az őszülés.

A hajszín elvesztésében nagy szerepe van a géneknek, Bár a konkrét felelőst még nem találták meg, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az ikrek is hasonló korban és hasonló mintázataban kezdenek el őszülni. Néhány autoimmun betegség hatással lehet a pigmentsejtekre, arra viszont nincs egyértelmű bizonyíték, hogy a stressz, diéta vagy az életmód miatt kezdene el szürkülni a haj. Korai őszülést okozhat például a progéria, illetve a Werner-szindróma, a Down-kór, az autoimmun pajzsmirigy betegségek és vészes vérszegénység. 

Jó hír: a L'Oréal bejelentett egy szabadalmat, amellyel a hajciklus végén nem sérülnek a melanociták, így újra beindul a pigmenttermelés is. Rossz hír: a már ősz hajszálakat ez sem színezi vissza, arra marad a hajfesték, és az új tabletta sem győzte meg az orvosokat.

A hajnövekedés ciklusa

A 2-6 évig tartó növekedési (anagén) fázisban a hajszál naponta 0,3-0,5 mm-t nő; a növekedést betegségek, és tápanyaghiány lassíthatja. A nők haja gyorsabban nő, mint a férfiaké. Egy ember hajszálainak úgy 85%-a van ebben a fázisban. A növekedési fázisban a haj közvetlen kapcsolatban áll a belső környezettel, azaz a vérrel, a nyirokfolyadékkal és a sejteken kívüli folyadékokkal. Amint a haj növekedése közben eléri a fejbőr felszínét, a külső rétegei megszilárdulnak, magukba zárva a kialakulásuk során felhalmozódott metabolikus anyagokat (ásványi anyagokat, nyomelemeket, méreganyagokat). Ez a biológiai folyamat egyfajta lenyomatot és tartós "állapotleírást" biztosít a szervezetben végbement anyagcsere tevékenységről és a fém- illetve toxintartalomról. A hajszálat elszarusodott mátrixsejtek alkotják.

A két-három hetes átmeneti (katagén) fázisban a haj növekedése megáll. A hajhagyma nem kap több tápanyagot, a felszínre kerül, és elsorvad. A hajszálak 1-3%-a van ebben a szakaszban.

A három hónapos nyugalmi (telogén) fázisban a hajgyökér működése szünetel. A hajhagyma elszarusodik, és elhal. A szakasz végén a hajgyökér új hajhagymát hoz létre, ami újabb hajszálat kezd növeszteni. Az új hajszál kitolja a régit. Egy ember hajának körülbelül 15%-a várakozik ebben az állapotban.

Forrás: Wikipedia

mzd
mzd
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?