A futás hihetetlen népszerűségnek örvend, és bár sokan egyéni sportként gondolnak rá, csapatban is jól lehet űzni. Külföldön már jó ideje népszerűek a céges futóklubok, és manapság már itthon sem tartják annyira elvetemült ötletnek az ilyen közösségeket. A napokban a Budapest Sportiroda meg is tartotta a Fut a cég extra díjátadóját, ahol azokat a munkahelyeket jutalmaztak, amelyek kiemelkedően szerepeltek a céges csapatoknak indított rendezvényeken. "Együtt mozgó munkahelyek, együtt lépő munkatársak, együtt futó csapatok és mindehhez döntéshozói példamutatás – ez a giga nyereség!" – foglalta össze a kezdeményezés lényegét Monspart Sarolta mesteredző, tájfutó világbajnok.
A Fut a cég program 2006-ban indult, és a Budapest Sportiroda (BSI) 2014-ben öt rendezvényén hirdetett külön kategóriát a cégeknek. Tavaly ezen az öt kiemelt eseményen 587 cég indított váltókat, 7300 résztvevővel. Az 587 cégből 151 legalább két versenyen szerepelt. Az 54 legaktívabb cég futói három vagy több eseményen álltak rajthoz. A díjátadón a 15 legeredményesebb céget jutalmazták: a harmadik helyen a Richter Gedeon Nyrt. végzett, a második a Tigra Kft. lett, az első hely pedig HP Magyarország Kft.-jé lett.
Stresszes vagyok, futni akarok!
Ahogy az eseményen elhangzott, futók mindenütt vannak, Monspart Saroltával pedig megpróbáltuk megfejteni, hogy miért is lett ilyen népszerű ez a testmozgás. „Egyre több kihívással kell szembesülnünk, és mindenki érzi, hogy valahol le kell vezetni a gőzt, különben baj lesz. Meg kell tanulnunk kezelni ezeket a kihívásokat, például a munkahelyi stresszt, ami az egyik legnagyobb rizikófaktor a munkaképes lakosság körében. A futás segíthet ebben, de ha valaki túlsúlyos, kezdheti gyaloglással, ha pedig közösségre vágyik, akkor nordic walkinggal. A futás könnyű és egyszerű sport, egyéni tempóban lehet haladni vele, legyen az akármilyen lassú is, a lényeg a haladás” - nyilatkozta Monspart. „Minden korban el lehet kezdeni futni, de sok minden függ attól, hogy mennyi idősek vagyunk, a súlytól, hogy hány éve nem sportol valaki rendszeresen, hogy milyen lehetőségek vannak” – tette hozzá.
Tippek kezdőknek a szakembertől
- Ha eddig nem futott, de egyre nagyobb késztetést érez magában, akkor a tavaszi időszak tökéletes arra, hogy belevágjon. „A szervezet megszokja, hogy fokozatosan melegszik az idő. Ugyanez a helyzet az őszi kezdéssel is, hiszen ilyenkor pedig a hidegebb időhöz tudunk könnyebben alkalmazkodni. Hacsak valakinek nincs óriási akaratereje, akkor ne nyáron vagy télen kezdjen el futni.”
- Fontos a fokozatosság! Kezdje harminc perccel, és válasszon olyan iramot, ami nem megterhelő, amivel jólesik az edzés. „A távolságot persze nem lehet a végtelenségig növelni, de idővel már jobban lehet koncentrálni a futás minőségére is” – tette hozzá a mesteredző.
- A megfelelő technikával jóval egyszerűbb a futás, de eleinte elég arra ügyelni, hogy nyitva legyen a szánk, hiszen a fokozott teljesítmény miatt több oxigénre van szüksége a szervezetnek. Igen, ez a gyaloglásra is igaz.
- Ha tovább akarja tökéletesíteni a mozgását, akkor csak egy kicsit hajoljon előre, a lábfejek mutassanak előre, a mozgás irányába, emelje magasra a lábait, ne csoszogjon, tartsa derékszögben a karját, a karok mozogjanak a test melletti síkban.
- Bár egyre népszerűbbek a versenyek, ne kezdjen azonnal félmaratonnal. Ugyan nagy valószínűséggel le tudja majd futni, de nem lesz kellemes élmény. „Ha átlagos adottságú ember heti három alkalommal 3-5 kilométert fut, akkor fél év után elindulhat egy ilyen távon. Saját tempóban futva nem lesz első, nem lesz utolsó, de jól fogja érezni magát, és ez a legfontosabb. Ősszel már 10 km-es távval is próbálkozhat, egy év múlva pedig jöhet a félmaraton. Adjuk meg a tiszteletet a nagyobb távoknak, egy maraton három év felkészülést jelent.”
Monspart Sarolta szerint a munka és a család nem lehet kifogás, a heti 3x 30-60 percet mindenki bele tudja illeszteni az életbe, és idővel sokkal könnyebb lesz. „Az első hat hét alatt beáll a rendszer, és azt veszi majd észre, hogy hiába van kevesebb ideje, sokkal több mindent tud elvégezni. A rendszeres testmozgás megtanítja az embert arra, hogy racionálisabban ossza be az idejét” – nyilatkozta a szakember. Ha valaki ultrafutó akar lenni, akkor persze sokkal komolyabban kell edzenie, és ezt már tényleg kevés ember tudja beleilleszteni az idejébe. „Természetesen vannak nagyon akarókával megáldott emberek, mint például Lubics Szilvia, aki három gyerek édesanyja, civilben fogorvos, és ő lett az év ultrafutója Magyarországon 2011-ben. De ne érezze magát senki rosszul, ha nem tudja követni a példáját.”
Így szervezzen futóközösséget!
Ha már tartós a kezdeti lelkesedés, akkor próbáljön minél több embert meggyőzni. A díjátadó után a győztes HP munkatársát, Weiler Zsoltot arra kértük, adjon tanácsokat azoknak, akik szívesen szerveznének saját munkahelyükön futóklubot. "Kell egy megszállott, aki az egészet elkezdi, kell egy felsővezető, aki támogatja a kezdeményezést, és meg kell találni a kollégák között azokat, akik rendszeresen sportolnak, majd rábeszélni őket, hogy csatlakozzanak. Az embereket csak egyszer kell elcsábítani egy ilyen versenyre, és ráéreznek az ízére. Nagyon kényeges a póló is! Az egyik évben meghirdettük, hogy egy szép pólót kapnak majd a résztvevők, és hirtelen egy csomó jelentkező lett a fitnesz kategóriából" – tudtuk meg.
A közös edzés egyébként nem követelmény, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek ezt szívesebben oldják meg maguk, sőt van, aki nem is fut rendszeresen, mert helyette más sportot űz, de ha verseny van, akkor szívesen szán pár hetet a felkészülésre. "Természetesen vannak közös futások, de ezeken 10-20 ember vesz részt. Tanácsokat természetesen szívesen adunk bárkinek, edzésterveket pedig az internetről – például a Futanet oldalról – töltünk le, és szívesen segítünk abban, hogy a közösség tagjai megtalálják azt, ami nekik leginkább megfelel" – tette hozzá Weiler Zsolt.
A futóklub tagjai főként váltókon indulnak, hiszen ennek van igazán közösségépítő ereje, de vannak egyéni versenyzőik is, és minden résztvevő ugyanannyi támogatást kap. Sőt, az alkalmazottak közvetlen családtagjai is részt vehetnek a megmérettetéseken, és vannak olyan dolgozók, akik nem futnak, de segítenek az adminisztrációban vagy mondjuk fényképeket, videókat készítenek a versenyről. A toborzáshoz egyrészt a belső levelezést használják. "Nehéz elérni az embereket, szükség van a nagy hírekre – például az ilyen győzelmekre – , amik segítenek átütni a standard zajt. Ha pedig valaki részt vesz egy versenyen, akkor felkerül a futók levelezési listájára, így biztosan megkapnak minden fontos információt. Plakátokat is szoktunk kihelyezni a közösségi helyiségekben” – nyilatkozta a HP munkatársa.
És hogy mik a pozitív hatások? „Nyilvánvalóan jót tesz az egészségnek, és rendszert visz a sportolásba, hiszen, ha van egy ilyen verseny, akkor arra muszáj felkészülni. Másrészt sokkal lojálisabbak lesznek az emberek a céghez. Sok régi munkatársunk, aki már nem dolgozik nálunk, a futóklub kedvéért visszajön.”
