Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy új dán kutatás szerint heti három alkalommal, 8 km/órás tempóban érdemes futni, különben baj lesz.
A futás sokak kedvenc sportja, de nem mindegy, hogy mennyit és hogyan edzünk, és azoknak is oda kell figyelnie a mennyiségre, akik inkább kocognak. Egy friss, a Journal of the American College of Cardiology című folyóiratban megjelent kutatás szerint ugyanis ezt is túlzásba lehet vinni, és annyit árthatunk vele, mintha ki sem mozdulnánk otthonról. Részletek a hajtás után!
Ésszel!
Dán kutatók 5048, ezen belül is 1098 rendszeresen kocogó és 413 egészséges, de testmozgást nem végző embert vontak be a kutatásukba, és 12 éven át követték őket figyelemmel. A szakemberek kíváncsiak voltak arra, hogy ki hány órát kocogott, milyen gyakran, milyen tempóban – írja a Daily Mail. Az eredmény egy kicsit meglepő, hiszen azok körében, akik gyors tempóban kocogtak majdnem ugyanakkora volt a korai elhalálozás kockázata, mint azoknál, akik nem edzettek. A kocogók közül a vizsgálati időszakban 28-an haltak meg, a kontrollcsoportból pedig százzal többen. Az első csoport tagjainak természetesen alacsonyabb volt vérnyomásuk valamint a testtömegindexük, és kevesebben dohányoztak vagy voltak cukorbetegek.
Persze nem mindegy, hogy ki mennyit kocogott és milyen tempóban, a dán kutatók szerint azzal használunk magunknak a legtöbbet, ha hetente maximum háromszor, összesen 1-2,5 órát kocogunk lassú vagy közepes tempóban (kb. 8 km/h). A koppenhágai Frederiksberg Kórház munkatársa, Peter Schnohr kihangsúlyozta, hogy míg a lassú vagy közepes tempójú kocogás lendületes testmozgásnak felel meg, addig a gyorsabb kocogás már magas intenzitásúnak, és ha valaki évtizedeken keresztül űzi így ezt a sportot, akkor káros az egészségére, különösen a szív- és érrendszerre. „Úgy tűnik, hogy csak bizonyos határokon belül egészséges a testmozgás. Ha az a cél, hogy csökkentse az idő előtti halál kockázatát és növelje a várható élettartamát, akkor heti néhány alkalommal menjen el kocogni közepes tempóban. Minden más nemhogy szükségtelen, de árthat is” - tette hozzá.
„Ez a kutatás is azt bizonyítja, hogy nem kell maratoni távokat futni ahhoz, hogy megóvjuk szívünk egészségét. A lassú vagy közepe tempójú kocogás nemcsak a semmittevésnél hasznosabb, hanem a komolyabb, megerőltetőbb kocogásnál is, évekkel hosszabbíthatja meg az életünket. A brit szakemberek hetente 150 perc közepes intenzitású testmozgást javasolnak. Ez soknak tűnhet, de még egy tempós séta is jó hatással van az egészségünkre, és ha valaki korábban nem mozgott semmit, ez egy jó kezdés lehet" – tanácsolja a British Heart Foundation munkatársa, Maureen Talbot.
Ellenvélemény
D.C. Lee, az Iowai Állami Egyetem oktatója szerint azonban nem eszik olyan forrón a kását, ő is készített egy tanulmányt, és nem egészen erre az eredményre jutott. Ő 55 ezer embert, köztük 13 ezer futót vizsgált, és úgy találta, hogy azoknál, akik a legtöbbet és a legintenzívebben edzettek (legalább heti hat alkalommal és majdnem három órát), sokkal alacsonyabb volt a korai elhalálozás kockázata, mint azoknál, akik nem futnak. Lee szerint a dán kutatással az a baj, hogy a vizsgálatban résztvevőknek csak nagyon kis része kocogott kellően sokat: mindössze 47-en voltak, akik heti négy óránál többet futottak, és csak 80-an azok, aki heti három alkalomnál többször edzettek. Ráadásul kicsi volt az a csoport is, akik ugyan nem kocogtak, de rendszeresen végeztek más testmozgást.
Abban a kutatásban azt sem vizsgálták, hogy a gyors tempójú és a gyakori futás pontosan milyen halálokokkal lehet összefüggésben. „A szív- és érrendszerei betegségekhez valóban köze lehet a sok futásnak” - nyilatkozta Lee, aki hozzátette, ha más betegségeket és egészségügyi problémákat nézünk, akkor viszont a futók – akármennyit is edzettek - jobb helyzetben vannak mint azok, akik nem mozognak eleget. Tegyük hozzá, azért ők is kimutatták, hogy a kevesebb néha több, vagyis a komolyabb edzésnek talán nincs annyi előnye mint a visszafogottabb testmozgásnak.
