Már megint édességre fáj a foga? Nem véletlenül.

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Már megint édességre fáj a foga? Nem véletlenül.

Ha megkérdezné ismerőseit, milyen ételeket kívánnak meg gyakran, biztosan lenne köztük olyan, aki habozás nélkül rávágná, hogy csokoládét, mert az boldoggá teszi, és olyan is, aki a sós nassokért rajong. Engem például válogatós édesszájúnak tartanak; nem feltétlenül a csokik vagy a sütik a gyengéim, inkább a krémes, gyümölcsös, túrós és vaníliás finomságokra utazom. Azért megnyugtató, hogy az ilyen sóvárgásokkal nem vagyok egyedül... 

A kanadai McMaster Egyetemen végzett kutatás szerint a megkérdezett női hallgatók 97%-a, míg a férfiak 68%-a számolt be bizonyos ételek utáni rendszeres vágyról függetlenül attól, hogy a stressz, a megszokás vagy a monoton étrend állt a tünet hátterében.

Többek között agyunk jutalomközpontja, valamint a memóriáért és az érzelmekért felelős területei, és persze a megszokás okolható azért, hogy szinte a semmiből ránktör kedvenc rágcsálnivalónk, egy bizonyos ízű vagy állagú étel utáni vágy. A sóvárgás lelki okairól és következményeiről már írtunk korábban, és arról is, hogy mi minden befolyásol minket akkor, amikor a hirtelen érkező inger miatt nem tudunk a feladatunkra összpontosítani. De azt is tudja, hogy mit üzen az agya akkor, amikor egy bizonyos ételt vagy ízt kíván meg?

A természetes kiválasztásnak köszönhetően szervezetünk mindig tudja, hogy mire van szüksége - éppen ezért figyelmeztet minket -, de ez nem azt jelenti, hogy minden esetben engedjünk a hamburger vagy a pizza kísértésének. Sajnos az elkényelmesedett életmód és a szokás hatalma miatt rengeteg feldolgozott, tápanyagban és vitaminokban szegény élelmiszerrel terheljük túl a szervezetünket. Ha éhségérzet vagy sóvárgás során megfigyeljük testünk jelzéseit, megtanulhatunk okosan nassolni és a szükséges tápanyagokat a megfelelő formában magunkhoz venni - mondja szakértőnk, Tarnai Irén dietetikus.

Magas cukortartalmú ételek

Az édességek utáni sóvárgás lehet kimondottan a szén-, a króm-, a foszfor- vagy a triptofánhiány jele, de a szervezet általánosságban véve ilyenkor az alacsony vércukorszint helyreállítása érdekében jelez. Ha ezen egy nagy adag fagylalttal vagy süteménnyel próbál segíteni, azzal csak a vércukorszintje jojózását fogja előidézni, ami – nem titok – hosszú távon a kettes típusú diabétesz kialakulásához vezet.

Érdemes friss gyümölcsöket, krómban gazdag brokkolit vagy szőlőt, magas foszfortartalmuk miatt gabonaféléket, zöldségeket, tejtermékeket vagy csirkehúst választani, a kénhiányt káposzta, retek, vagy karfiol, a triptofánhiányt pedig mazsola, édesburgonya, sajt vagy spenót fogyasztásával pótolni.

Ha kimondottan csokoládéra fáj a foga, akkor nem biztos, hogy csak a boldogsághormonok felszabadítására, hanem magnéziumra is szüksége van. A táplálkozási szakértők szerint a föld lakosságának 80%-a bizonyos szintű magnéziumhiányban szenved, így nem csoda, hogy olyan népszerű gondűző a csokoládé. Ha szereti a zöldségeket, gyümölcsöket, magvakat vagy a magas kakaótartalmú étcsokoládét, akkor jobb, ha inkább ezekből nassol.

Íme egy finom és egészséges alternatíva arra, ha valami édességre vágyik: keverjen zabkorpát egy pohár kefírbe vagy joghurtba, hagyja fél órán át állni, majd ízlés szerint gyümölcsökkel és egy kis mézzel ízesítve fogyassza el. Minél változatosabban táplálkozik, annál több hasznos ásványi anyag, vitamin és tápanyag szívódik fel a szervezetében, ami természetesen a közérzetén is meglátszik majd.

Ha nem tud lemondani a péksüteményekről és tésztás ételekről, válassza az összetett szénhidrátokat tartalmazó, magas rosttartalmú és teljes kiőrlésű termékeket (durumtészta, tönkölykenyér, barna rizs). Tudta, hogy a nitrogéntartalmú fehérjék hiányának első jele az édességek megkívánása? Mivel a szénhidrátokkal szemben a fehérjék nem ugráltatják a vércukorszintünket, ezért ilyenkor a halfélék, a magvak és hüvelyes növények tökéletes alternatívák lehetnek.

Sós ételek

Előfordul, hogy fáradtság és kimerültség esetén szénhidrátok mellett sós ízekre vagy épp zsíros ételekre vágyunk. Az antistressz hormonként is ismert kortizolt termelő mellékvese - amelynek mirigyei kedvelik a sót - kimerülésének köszönhetően erre az ingerre célszerű olyan egyszerű szénhidrátokat, sót vagy koleszterint tartalmazó ételek fogyasztásával reagálni, amiket a páros szerv képes gyorsan hasznosítani. A sültburgonya és a chipszek mellett azonban kloridot kecsketejből és zsírban gazdag halakból, szilíciumot pedig kesudióból, földimogyoróból és mandulából is nyerhetünk. Ha éppen a sóvárgás-nassolás-bűntudat ördögi köre borítja ki, az se baj, ha rágcsálás helyett inkább meditálássál vagy légzőgyakorlatokkal űzi el a stresszt.

Olajos vagy zsírban gazdag ételek

Lehet, hogy egyszerűen rajong az olajban sült fogásokért, de ha csak újabban kívánja a zsírosat, akkor esélyes, hogy tudat alatt kalciumra vadászik, amire nemcsak a csontozatnak, de a szívnek, az izmoknak és az idegrendszernek is szüksége van a megfelelő működéshez. Kalciumot a tejtermékeken kívül sok levélzöldségben is megtalál, sőt bátran használhatja ízesítésre a mákot, a szezámmagot és a petrezselymet.

Vörös húsok

A vashiány ellenszere valóban lehet a szték, a hamburger vagy a marhapörkölt, de aki ezeket rendszeresen és nagy adagokban eszi, a vas-, cink- és fehérjepótlás mellett számolhat keringési zavarokkal és szívproblémákkal is. Az American Journal of Epidemology szerint egyébként a menzesz alatti nagyobb mértékű vashiány még inkább súlyosbítja a nők PMS tüneteit. Tudta, hogy a spenótnak, a hüvelyes zöldségeknek, vagy az aszalt szilvának, a fügének és más szárított gyümölcsöknek is magas a vastartalma?

Sajtos ételek

Egy tál sajtos makaróni vagy pizza utáni erős sóvárgás szintén a zsírsavak hiányának jele lehet. Kutatások bizonyítják, hogy az omega-3 zsírsavak csökkentik olyan krónikus megbetegedések kialakulásának kockázatát, mint az ízületi gyulladások, daganatok vagy szívproblémák. A változatosság kedvéért azonban jobb, ha nem mindig a gyorskajára esküszik, hanem beiktat étrendjébe vadon élő lazacot, nyers diót, lenmagolajat és őrölt lenmagot is.

Értse meg, hogy nem éhes!

Nehéz elhinni, de az ételek utáni sóvárgás mögött legtöbbször dehidratáltság áll, amit éhségként értelmezünk. Egyes számítások alapján az emberek 75%-a krónikusan dehidratált, ezért ahelyett, hogy a dugicsokik után kutat, fogyasszon inkább egy pohár vizet, majd fél óráig kösse le magát valamivel. Meglátja, hogy az esetek többségében megszűnik a sóvárgás, hiszen ilyenkor nem is éhesek, csak szomjasak vagyunk.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Sáfár Zsófia
Sáfár Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.