Mindjárt itt a Halloween, ami kb. olyan, mint nálunk a halottak napja, csak sokkal kevésbé szomorú. Az angolszász világban vannak olyan helyek, ahol sokkal nagyobb buli, mint a szilveszter: a rémek október utolsó napján szabadulnak el Írországban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban. Mi meg csak majmoljuk őket?
A halloweent eleinte a brit szigetek katolikus részein ünnepelték, elsősorban Írországban. Innen terjedt tovább a 19. században a rengeteg ír kivándorlóval az Egyesült Államokba. Tőlük vette át szép lassan az egész észak-amerikai kontinens és lett mára Amerika és Kanada egyik legnagyobb népünnepélye.
Ugyanakkor több kultúra - a pogánytól az aztékon át a keltáig - tekintette október utolsó és november első két napját olyan időszaknak, amikor a halottak visszatérnek a földre. Ez a néhány nap a boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe. A legelterjedtebb magyarázat szerint ősi kelta hagyományokból alakult ki a halloween. Maga az elnevezés az All Hallow's Eve kifejezésből ered, ami "mindenszentek éjszakája".
Miért éppen a tök?
A halloween jelképe a vicces tekintetű / rémisztő töklámpa, amit angol nyelvterületen nem halloween-töknek hívnak, mint nálunk a nagyobb üzletláncok, hanem Jack O'Lantern a neve és Írországból származik. A nevét állítólag egy Jack Oldfield nevű gonosz, részeges embertől kapta, aki az ördögtől olyan ígéretet csikart ki, hogy a lelke nem fog a pokolra kerülni, csakhogy Jacket a mennyországba sem fogadták be. Az ördög egy széndarabot adott neki, amit egy marharépába rakott, és meggyújtott lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a lámpácskának a fényénél keresi nyugvóhelyét. Amerikában – és őket követve világszerte - időközben a marharépát a látványosabb tök váltotta fel, amit manapság világszerte nagy vehemenciával farag boldog-boldogtalan, hogy aztán a belsejébe gyertyát helyezzen.
Olyan, mint a szilveszter
Valamennyi ország közül Írország az egyik legnagyobb ünneplő: úgy kell elképzelni az ünnepet, mint nálunk egy vadabb szilvesztert, de előtte már bő egy héten át „díszítik” az emberek a házaikat a lehető legrémisztőbbre: műpókháló, műcsontvázak, rémalakok és persze világító tökök lepik be a kerteket; és ehhez az üzletek lelkesen asszisztálnak. Már október elejétől tömegével árusítják a kiegészítőket.
A gyerekek ünnepe is ez: sorba járják a felcicomázott házakat, és legalább annyi édességet gyűjtenek be pár óra leforgása alatt, mint nálunk a kisfiúk húsvétkor. Bekopognak, és azt mondják a lakóknak, hogy trick or treat, amire az ajtónyitók visszakérdezhetnek, hogy mi a trick, azaz a csíny, de gyakoribb, hogy egyből hozzák a gyerekeknek az édességeket (vagyis a treat-et).
A felnőttek farsangra emlékeztető módon buliznak az utcákon és pubokban, sokan tábortüzet raknak a városok határaiban, és ahogy ez az íreknél lenni szokott, derekasan berúgnak.
Utcai ünneplés Észak-Amerikában, majmolás Európában
Észak-Amerikában is megy a trick or treat, de ott még erősebb a jelmezes felvonulás, az utcai evés-ivás-mulatozás. A világ legnagyobb halloweenbuliját New Yorkban, a Greenwich Village-ben rendezik évről-évre, átlag kétmillió ember ünnepel ilyenkor az utcákon.
A kilencvenes évek óta terjed a halloween szokása főleg amerikai hatásra az európai kontinensen is – és talál az utánzókon kívül bőven kritikus hangokra is. Az, hogy ma már nemcsak az angolszász világ ünnepli, elsősorban a tömegmédiának köszönhető. És hogy ez nekünk, magyaroknak miért jó? Nos, hozzánk az egészből jellemzően az október utolsó napjára eső bulik értek el valamint a töklámpás farigcsálása. Utóbbi biztosan jó, hiszen fejleszti a kézügyességet. De legyünk óvatosak, mert gyúlékony!
