Szóval akkor szénhidrátot vagy zsírt ne együnk?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egy újabb kutatás póbált pontot tenni a nagy vita a végére. A lényeg, mindenki úgy fogyjon, ahogy neki jól esik.

Egy új kutatás szerint, akik a szénhidrátokon spórolnak, sokkal többet fogynak és jelentősen csökkentik a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, mint azok, akik a zsíros ételeknek mondanak búcsút – írja Huffington Post. Végleg eldőlt volna a harc? Ezt soha nem lehet tudni biztosan, de azért olvassa el a részleteket a hajtás után!

A Tulane Egyetem táplálkozástudománnyal foglalkozó munkatársa, Lydia Bazzano csapatával 148 nő és férfi súlyának és egészségnek alakulását követte végig úgy, hogy két csoportba osztották őket. Az első csoport tagjai napi 40 gramm szénhidrátnál nem fogyaszthattak többet, a másik csapatnál pedig a napi kalóriabevitel 30 százaléka származhatott csak zsírból, 55 százalékban pedig szénhidrátból.

A szénhidrátszegény életmódot folytató résztvevők egy év alatt majdnem 4 kilóval fogytak többet. Ráadásul átlagosan 1,7 százalékkal több izmot szedtek fel magukra és 1,5 százalékkal hatékonyabban csökkentették a testzsírjukat, mint a második csoportba tartozó társaik, és mindezt úgy érték el, hogy még rendesen csaltak is közben. Egy év alatt ugyanis háromszor kellett számot adni arról, hogy haladnak, és állításuk szerint nem sikerült tartani a napi 40 grammot, ennek a dupláját, sőt, néha tripláját ették. Persze még így is jóval kevesebb szénhidrátot fogyasztottak, mint akiket zsírszegény diétára fogtak. A második csoport tagjai sem voltak elég erősek, ők is rendre túllépték a kiszabott napi adagot.

"Ezek az eredmények a nagy átlagra vonatkoznak, és vannak, akiknél lehet, hogy mindkét módszer beválik. Az a fontos, hogy mindenki megtalálja azt a megoldást, ami hosszú távon is hatásos" – nyilatkozta Walter Willett, a Harvard Népegészségügyi Iskola táplálkozástudományi karának vezetője. Brad Johnston, a kanadai McMaster Egyetem munkatársa szerint sem érdemes előre inni a medve bőrére. Az ő összegző tanulmánya szerint ugyanis nincs nagy különbség az elértő fogyókúrás módszerek hatékonysága között. "A lényeg, hogy mindenki olyan módszert válasszon, ami mellet tényleg ki tud tartani" – nyilatkozta Johnston, aki szerint Tulane kutatása nagyon magas színvonalú, de ha valaki drasztikus életmódváltásra szánná el magát, ne ez alapján tegye.

Miért? A résztvevők sok segítséget kaptak, például személyesen konzultálhattak táplálkozás szakértőkkel és ha az egyikük úgy érezte, hogy nem bírja tovább, akkor felhívták, küldtek neki egy lapot és mellékelték a szerződést, amiben benne volt, hogy mit vállalt. A tesztalanyok kaptak egy anyagot arról is, hogyan állítsák össze étrendjüket, hogyan lehet égészséges étkezni, ha étteremből rendelnek, hogyan lehet kivédeni a zabálást és így tovább. "Szerettük volna, ha megértik, mi minden kell ahhoz, hogy sikeresen lefogyjanak" nyilatkozta Lydia Bazzano. Ez a megközelítés hatásos is volt, hiszen az első csoport tagjainak napi kalóriabevitele 1998-ról lecsökkent 1448-ra, a másodiké pedig 2043-ról 1527-re.

Bazzano és csapata tehát arra próbálta rávenni a résztvevőket, hogy gondolják át, milyen is kapcsolatuk az ételekkel, és nem ért egyet a kutatás kritikusaival. "Ha ön egy túlsúlyos ember, magas koleszterinszinttel, akkor valószínűleg az orvosa nem a szénhidrátszegény diétát javasolja majd. A közhiedelem szerint egy olyan fogyókúra, amelyen nem csökkenti a zsírbevitelt, nem lehet egészséges. A mi tanulmányunk szerint azonban nem igaz, és sokkal hatékonyabban fel lehet vele venni a harcot az érrendszeri megbetegedések ellen" – védte meg a kutatását.

Mivel a diétázók többsége négy-öt hónap alatt visszaszedi a fogyókúra során leadott kilókat, ezért szükség van a ténylegesen hosszú távú vizsgálatokra. Az eddigi eredmények persze elég lehangolóak, nem elég ugyanis, hogy visszakúsznak a leadott kilók, de biztosíték arra, hogy a jövőben tovább hízik majd. És ha mélg mindig nem tud dönteni, olvassa el, ha miért lehet baj, ha zsírszegény diétát folytat és miért kell megfelelő mennyiségű szénhidrátot enni

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.