Egy újabb kutatás póbált pontot tenni a nagy vita a végére. A lényeg, mindenki úgy fogyjon, ahogy neki jól esik.
Egy új kutatás szerint, akik a szénhidrátokon spórolnak, sokkal többet fogynak és jelentősen csökkentik a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, mint azok, akik a zsíros ételeknek mondanak búcsút – írja Huffington Post. Végleg eldőlt volna a harc? Ezt soha nem lehet tudni biztosan, de azért olvassa el a részleteket a hajtás után!
A Tulane Egyetem táplálkozástudománnyal foglalkozó munkatársa, Lydia Bazzano csapatával 148 nő és férfi súlyának és egészségnek alakulását követte végig úgy, hogy két csoportba osztották őket. Az első csoport tagjai napi 40 gramm szénhidrátnál nem fogyaszthattak többet, a másik csapatnál pedig a napi kalóriabevitel 30 százaléka származhatott csak zsírból, 55 százalékban pedig szénhidrátból.
A szénhidrátszegény életmódot folytató résztvevők egy év alatt majdnem 4 kilóval fogytak többet. Ráadásul átlagosan 1,7 százalékkal több izmot szedtek fel magukra és 1,5 százalékkal hatékonyabban csökkentették a testzsírjukat, mint a második csoportba tartozó társaik, és mindezt úgy érték el, hogy még rendesen csaltak is közben. Egy év alatt ugyanis háromszor kellett számot adni arról, hogy haladnak, és állításuk szerint nem sikerült tartani a napi 40 grammot, ennek a dupláját, sőt, néha tripláját ették. Persze még így is jóval kevesebb szénhidrátot fogyasztottak, mint akiket zsírszegény diétára fogtak. A második csoport tagjai sem voltak elég erősek, ők is rendre túllépték a kiszabott napi adagot.
"Ezek az eredmények a nagy átlagra vonatkoznak, és vannak, akiknél lehet, hogy mindkét módszer beválik. Az a fontos, hogy mindenki megtalálja azt a megoldást, ami hosszú távon is hatásos" – nyilatkozta Walter Willett, a Harvard Népegészségügyi Iskola táplálkozástudományi karának vezetője. Brad Johnston, a kanadai McMaster Egyetem munkatársa szerint sem érdemes előre inni a medve bőrére. Az ő összegző tanulmánya szerint ugyanis nincs nagy különbség az elértő fogyókúrás módszerek hatékonysága között. "A lényeg, hogy mindenki olyan módszert válasszon, ami mellet tényleg ki tud tartani" – nyilatkozta Johnston, aki szerint Tulane kutatása nagyon magas színvonalú, de ha valaki drasztikus életmódváltásra szánná el magát, ne ez alapján tegye.
Miért? A résztvevők sok segítséget kaptak, például személyesen konzultálhattak táplálkozás szakértőkkel és ha az egyikük úgy érezte, hogy nem bírja tovább, akkor felhívták, küldtek neki egy lapot és mellékelték a szerződést, amiben benne volt, hogy mit vállalt. A tesztalanyok kaptak egy anyagot arról is, hogyan állítsák össze étrendjüket, hogyan lehet égészséges étkezni, ha étteremből rendelnek, hogyan lehet kivédeni a zabálást és így tovább. "Szerettük volna, ha megértik, mi minden kell ahhoz, hogy sikeresen lefogyjanak" nyilatkozta Lydia Bazzano. Ez a megközelítés hatásos is volt, hiszen az első csoport tagjainak napi kalóriabevitele 1998-ról lecsökkent 1448-ra, a másodiké pedig 2043-ról 1527-re.
Bazzano és csapata tehát arra próbálta rávenni a résztvevőket, hogy gondolják át, milyen is kapcsolatuk az ételekkel, és nem ért egyet a kutatás kritikusaival. "Ha ön egy túlsúlyos ember, magas koleszterinszinttel, akkor valószínűleg az orvosa nem a szénhidrátszegény diétát javasolja majd. A közhiedelem szerint egy olyan fogyókúra, amelyen nem csökkenti a zsírbevitelt, nem lehet egészséges. A mi tanulmányunk szerint azonban nem igaz, és sokkal hatékonyabban fel lehet vele venni a harcot az érrendszeri megbetegedések ellen" – védte meg a kutatását.
Mivel a diétázók többsége négy-öt hónap alatt visszaszedi a fogyókúra során leadott kilókat, ezért szükség van a ténylegesen hosszú távú vizsgálatokra. Az eddigi eredmények persze elég lehangolóak, nem elég ugyanis, hogy visszakúsznak a leadott kilók, de biztosíték arra, hogy a jövőben tovább hízik majd. És ha mélg mindig nem tud dönteni, olvassa el, ha miért lehet baj, ha zsírszegény diétát folytat és miért kell megfelelő mennyiségű szénhidrátot enni.
