Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Nem feltétlenül akaratgyenge vagy terhes az, aki nem bírja ki, hogy magába tömjön egy egész tábla csokoládét. Lehet, hogy a génjei tehetnek róla. Vagy a félhomály.
Az egyik percben még százszázalékosan a munkájára koncentrál, a következő pillanatban pedig már egy betűt sem tud leírni anélkül, hogy ne gondolna valami nassra. Ismerős? A sóvárgást nehéz megmagyarázni, de a legújabb kutatások szerint a genetika, az érzelmek és egyes környezeti hatások egyaránt szerepet játszhatnak abban, hogy milyen ételeket kívánunk meg. „Kétségtelen, hogy több tényező is befolyással van arra, milyen ételeket szeretünk vagy utálunk, illetve milyen élelmiszert vásárolunk és fogyasztunk. A sóvárgás hátterében álló legtöbb ok még ismeretlen a tudomány számára, de egyre többet tudunk arról, hogy mi megy végbe a szervezetünkben, az agyunkban, amikor meghozzuk ezeket a döntéseket” – állítja dr. Herbert Stone, az Institute of Food Technologists szóvivője. A Shape magazin össze is szedett öt tényezőt, amitől kívánósak leszünk.
1. Gének
A neveltetés nagyon meghatározó abban, hogy mik lesznek a kedvenc ételek. Ha gyerekkorban valaki sok cukrot vagy csipszet fogyasztott, akkor logikus, hogy felnőttkorban többször megkívánja az édességet vagy a sós ropogtatnivalókat. Persze, így is előfordulhat, hogy hiába tuszkolnak valakire bizonyos ételeket gyerekként, sem akkor, sem felnőttként nem szereti meg azokat. Ennek örökletes okai lehetnek. A European Society of Human Genetics konferenciáján elhangzó friss tanulmány szerint egyes különösen kedvelt italok vagy ételek – mint a kávé, az étcsokoládé, az articsóka, a kéksajt, a brokkoli –, illetve a só és cukor utáni vágy hátterében ugyanis specifikus gének állnak.
2. Stressz
Alig várja, hogy benyomjon egy szelet csokit, miután felhúzta a főnöke? A Shape magazin szerint egyszerű oka van annak, hogy miért kívánjuk jobban az édeset stresszes, feszült helyzetben: azért, mert fokozott idegállapotban máshogy érzékeljük az ízeket. Mindez a glükokortikoid nevű hormonra vezethető vissza – pontosabban arra, hogy ezeknek a stresszreakcióhoz és szénhidrát-anyagcseréhez köthető hormonoknak a receptorai azokon az ízlelőbimbókon találhatóak meg, amelyek az édes, az umami (a japánok ötödik alapíze) vagy a keserű ízek érzékeléséért felelősek. Stresszhelyzetben pedig a glükokortikoidok közvetlenül befolyásolják az ízérzékelést, és emiatt feltehetően a cukorfogyasztást is. Ezt állítják legalábbis a philadelphiai Monell Center munkatársai egyik legújabb tanulmányukban, ám hozzáteszik, az, hogy ez valóban összefüggésben lehet-e a megnövekedett cukorfogyasztással, további bizonyításokra vár.
3. Látvány, hang, illat
Sokszor bebizonyították már, hogy az élelmiszerek színe és megjelenése nagyban befolyásolja az ízérzékelést, csakúgy, mint egyes hang- és fényhatások. Dr. Diayan Biswas, a Dél-Floridai Egyetem adjunktusa kísérletei során arra a következtetésre jutott, hogy félhomályban az embereknek sokkal szimpatikusabbak az egészségtelen ételek, illetve bizonyos típusú zenék hatására az édesebb termékeket részesítik előnyben. „Úgy gondolom, ez a felismerés érvényes az éttermekre, élelmiszerüzletekre és az otthonunkra is” – mondja a kutató.
4. Hiány (betegségek)
Bizonyos ízű és állagú ételek utáni sóvárgásért a szervezet egyensúlyának megbomlása is okolható. Például, ha huzamosabb ideig nem eszik, és emiatt a vércukorszint csökken, cukros étel fogyasztásával gyorsan visszaállítható az egyensúly. Ritkábban fordul elő, de akad, hogy a jégkockát kívánja meg valaki – ez vashiányos vérszegénységre utalhat. A naponta több órát edzéssel töltő versenysportolók gyakran kívánják meg a sós ételeket, az izzadással kiválasztott nátriumot ugyanis így pótolja szervezetük. Legtöbbünk számára azonban a sófogyasztás egyszerűen szokás, és dr. Herbert Stone szerint gyakran olyan sósan fogyasztjuk az ételeinket, hogy az már káros. Szerencsére van megoldás, erről itt olvashat bővebben.
5. Hormonok
A női ciklus harmadik és negyedik hetében a szervezet ösztrogén- és szerotoninszintje csökken, míg a kortizol nevű stresszhormon termelése növekszik. Ennek a fordulatnak a hatására lesznek a nők nyűgösek, házsártosak és kívánnak meg egy nagy adag fagylaltot vagy hamburgert. A szerotoninszint bármilyen szénhidráttal visszaállítható, de érdemes a teljes kiőrlésű termékeket és hüvelyes növényeket választani, amelyek nemcsak javítják hangulatunkat, de telítettséget is okoznak.
