Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hol buliznak, ismerkednek a meleg pasik Tokioban, Tel Avivban, vagy Mexikóba? A Moovz megmutatja. A magyar származású izraeli alapító pedig el is mesélte nekünk.
Két évvel ezelőtt egy izraeli srác gondolt egy nagyot, és összehozott egy honlapot, amely röviden és velősen magába foglalja a Facebook, Twitter és Tumblr nyújtotta lehetőségeket, de hozzácsapja a gay társkereső portálok és alkalmazások opcióit is. Maga köré gyűjtött egy marék lelkes és profi aktivistát – köztük programozókat, YouTube sztárokat, szociális munkásokat -, és másfél év kemény munkájával megalkották a Moovz nevű közösségi médiumot. Az oldal alig öt hónapja fut, ám a start-upra világszerte felfigyeltek – Dél-amerikai és ázsiai szaklapok máris a “gay Facebook”-ként emlegetik. Tel Avivban találkoztam Idan Matalonnal, a meleg közösségi medium egyik alapítójával, hogy meséljen nekem a globálisan hatalmas sikernek örvendő honlapról, és persze néhány keresztkérdésem is volt hozzá.
Minek nekünk "saját" közösségi oldal?
Sokakban azonnal felmerül a kérdés, mégis miért van szükségük a melegeknek külön közösségi médiára – ha egyszer folyton az esélyegyenlőségért harcolunk, minek vonulunk félre a mainstreamtől? A Moovz alapítói szerint egy LMBTQ közösségi portál semmiképpen sem teremt szeparálódást. Nem biztatnak senkit arra, hogy hagyják el a Facebookot – mi több, a Moovz profilunkat akár a Facebook profilunkon keresztül is aktiválhatjuk. “Hiszünk a közösségformálás erejében - a meleg férfiak számára kellemes és hasznos is, hogy megosztjuk egymással a tapasztalatainkat, legyen szó a személyes terünkről, fotókkal, videókkal, rövid, blogszerű bejegyzésekkel, vagy épp a kedvenc klubjainkkal, éttermeinkkel, melegbarát szórakozóhelyeinkkel kapcsolatban” – magyarázza az egyébként magyar származású Idan Matalon, aki Chris Crockerhez vagy Charlie Hides-hoz hasonlóan a YouTube videóinak köszönhetően szerzett hírnevet, mielőtt a Moovzhoz került volna. Dögös pasikat, vices jelmezeket, és mesés helyszíneket bemutató videóklipjeit több százezren osztják meg, sőt még Budapesten is forgatott egyet, amikor is nálunk vendégeskedett Britney Spears koncertje alkalmából.
Idan szerint a fő eltérés a Facebook és a Moovz között, hogy míg az elsővel a barátainkhoz kapcsolódunk, és követjük az életüket, a Moovz leginkább arra szolgál, hogy a világ bármely pontján új barátokat szerezhessünk. Egyetlen gombnyomással “elutazhatunk” Tel Avivba, Sao Paoloba, vagy épp Taiwanba, és körülnézhetünk az ottani LMBTQ szcénában – megismerve a helyiek kedvenc divattervezőit, zenekarait, gay beacheket, bárokat, vagy épp jóga stúdiókat és edzőtermeket.
Gay-díjátadó Ázsiában, LMBTQ expo a Közel-Keleten
Az oldal valószínűleg éppen annak köszönheti sikerét, hogy a Facebookon – amelyet a szüleinktől az unoketestvéreinken át a kollégáinkig rengetegen követnek - sokan nem is mernek olyan témákról posztolni, amik valóban foglalkoztatják őket, míg a Moovzon nincsenek homofóbok, vagy olyanok, akik előtt bárkinek titkolóznia kellene. Ennek megfelelően a Moovz felhasználók nem szívbajosak – nincs hurrogás és piromkodás, ha meleg ikonok, tranvesztita sztárvendégek, az LMBTQ közösségért harcoló aktivisták, a Moovzzal együttműködésben mutatják be legfrissebb vieóikat – pornó nincs, de bármi más belefér. A produkciók köré online események épülnek: egy-egy díjátadót, videóklip premiert, vagy élőben közvetített partit egyszerre nézhet többszázezer felhasználó a világ minden pontjáról, miközben privát, és mindenki számára nyitott chatszobákban cseveghetnek egymással a látottakról. “Az eddigi legnagyobb sikerük az Asian Pink Awards, azaz az ázsiai LMBTQ közösség díjátadógálája volt, a következő nagy projekt pedig egy Tel Avivban megrendezendő expo lesz. A többnapos eseményt az is átélheti majd, aki nem lehet itt a 2014-es Tel Aviv Pride Héten – koncertekkel filmvetítésekkel, divateseményekkel, TED-stílusú beszédekkel és kerekasztalbeszélgetésekkel készülünk, és megszólaltatjuk a helyi és külföldről érkező előadókat, sőt a közönséget is” – meséli Idan.
Van benne valami
Búcsúzás előtt még a helyszínen kipróbáltam az oldalt – legrosszabb esetben majd úgy jár, mint az Iwiwem, amire pont öt éve nem néztem rá. Bár a blogom miatt mindig érdekeltek a közösségi média nyújtotta lehetőségek, nehezen tudtam elképzelni, hogy a virtuális világomat ilyesmi megmozgathassa. A telefonomon egy pillanat alatt bejeletkeztem a Facebookomon keresztül, hamarosan pedig az összes – korábban a Facebookon megadott - infómmal együtt megjelent egy mókás avatar, aki az én fejemet viselte, és Tel Aviv látképe előtt csoszogott. A következő pillanatban az avatarom körül megjelent egy csapat, a környéken járó felhasználó – szintén rajzolt testtel, nyakukon az aktuális Facebook profilképükkel. Meg is kaptam az első meghívómat egy hétvégi tetőtéri partira, és befutott egy üzenet egy petícióról is, amely az az ugandai elnök az LMBTQ közösség elleni kegyetlenségére hívta fel a figyelmet. Nem tudtam tovább szkeptikus maradni – a Moovz tényleg hiánypótló közösségi oldal, ez pedig manapság, amikor gombamód szaporodnak a hasonló start-upok, és már a meglévő profiljaim kapcsán is folyton összekeverem a Facebook-, Gmail-, Tumblr-, Twitter-, Pinterest-, Grindr-, és Planet Romeo-jelszavaimat, igazán nagy szó.
