Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mennyi szemetet termelünk? És mi készülhet belőle? Megmondjuk. Jó cuccokhoz kattintson!
Magyarországon évente átlagban 5.785.069.422 kg hulladék keletkezik, ennek csupán 30 százalékát termeli a lakosság, a jóval jelentősebb 70 százalék az ipar számlájára írható. Habár a köztudatban a gyártás melléktermékei használhatatlan, leginkább veszélyes hulladékként jelennek meg, ennek éppen az ellenkezője igaz.
A tudatos hulladékkezeléssel teljesen újrahasznosíthatjuk a szemetet, bár ezt viszonylag kevés vállalat teszi meg.
„Mikor családi vállalkozásként hulladékkezeléssel kezdtünk foglalkozni az indító alapgondolat az volt, hogy az út menti és az erdőkben elhullott fa törmelékeket és fa hulladékokat miért ne lehetne úgy hasznosítani, hogy az környezetkímélő, a társadalom számára hasznos és egyben gazdaságos legyen.” – mesél a kezdetekről Vass Zoltán, a hulladékkezeléssel foglalkozó Éltex igazgatója. Ők az irodában keletkező almacsutkától az elektronikai hulladékokon keresztül egészen a veszélyes hulladékokig valamennyi feleslegesnek ítélt anyagra megoldást kínálnak, amibe beletartozik, hogy a szállítás is környezettudatos; darálva, tömörítve kerül a hulladék a kamionra és jut el különböző telephelyekre, ahol a hasznosítás történik.
Műanyag
A műanyag - azzal ellentétben, amit gondolunk róla - nagyon jól újrahasznosítható. A hasznosítás folyamata a főzéshez hasonlít. A ledarált műanyagot megolvasztják, összekeverik a megfelelő alapanyagokkal, adalékokkal majd hűtik, darabolják és a késztermék a regranulátum, amelyből ismét műanyag termékeket lehet gyártani. Látszólag nem történik más, mint a műanyagból ismét műanyag, pontosabban műanyag granulátum lesz, azonban a feldolgozás során lehetőség van a műanyag tulajdonságainak megváltoztatására.
A jászjákóhalmai üzemben nem csak színezni tudják a műanyagot, hanem égésgátlóval, üvegszállal, UV stabilizálóval, antisztakiummal, krétával „tölteni”.Így lesz például a műanyag csomagoló anyagból, technológiai gyártásközi hulladékból, palackból, joghurtos pohárból, zacskóból egy olyan magas minőségű alapanyag, melyet a műanyag termékeket előállító ipar ismét képes felhasználni.
Üzemi hulladékból új üzemcsarnok
„Jó példa a kreatív hulladék felhasználásra, amikor egyik partnerünknek javasoltuk, hogy épülő üzemcsarnokához használja annak a cementgyárnak a cementjét, mely az ő hulladékát hasznosítja. Partnerünk üdvözölte és alkalmazta az ötletet, így megvalósulhatott a „closed loop” hulladékkezelés, vagyis hogy lehet egy gyár hulladékából termék, majd abból újra gyártócsarnok” – szemlélteti Vass Zoltán, mekkora lehetőségeket rejt a hazai cégeknek a korszerű hulladékhasznosítási technológia. De korántsem csak a cégeknek tartogat lehetőséget a nulla lerakás technológiája.
Az elmélet után jöjjön a gyakorlat, azaz kik és mit dolgoznak fel és alakítanak át? Abban senki ne reménykedjen, hogy fillérekért fog tuti cuccokhoz jutni, viszont legalább egy kicsit környezettudatosnak érezheti magát. Sok kisipari módszerekkel dolgozó tervezőt a Meskán lehet megtalálni, most megmutatjuk azokat, akik nagyobb léptékben gondolkodnak - legyen szó ruháról vagy táskáról, esetleg bútorokról, szinte mindent be lehet már szerezni újraalkotva.
Az egyik legismertebb ilyen márka a Balkan Tango, akik bicikligumi belsőből készítenek öveket, pénztárcákat és táskákat. A Török-magyar-svájci tengelyen elhelyezkedő cég volt talán az első itthon, aki ilyen termékekkel lépett piacra.
A Lush is árul újrahasznosított termékeket, ők csomagolóanyag helyett ajánlanak kendőket, melyek ráadásul újrahasznosított műanyag flakonokból készülnek: pontosan két 250 ml-es flakonból lesz egy kendő. Ennek fokozott változata az organikus, Indiából származó strandkendő.
A Vinylize annyira jó, hogy az Index egy videóban is méltatta őket. A cég lemezekből készít szemüvegkereteket, és sikerült néhány világhírű sztár orrára is odabiggyeszteniük az alkotásukat.
A Medence csoport 14 éve alakult meg, három designer állt össze, (Gross András belsőépítész - ügyvezető; Magyar Gergely kommunikáció-tervező művész; Terebessy Tóbiás faipari formatervező), akik a design4all elvét vallják. Táskáik nem olcsók, viszont egyre kelendőbbek, ráadásul teljesen egyediek. Extraként workshopokon lehet hasonlókat alkotni - mi is megpróbáltuk, na jó, azért ők jobbak -, ezzel is próbálnak kinevelni egy tudatosabb nemzedéket.
A Printa almárkája az Aware, mely a cég közlése szerint az egyetlen hazai öko design márka. A ruhák és kiegészítők különlegességét az “upcycling” divatban ritkán alkalmazott nyomott minták kölcsönzik. A Printa tervezője, Majoros Zita az upcycling alapelvet követve a régi textileket átfesti, átszabja, egyedi nyomattal látja el és új darabokat hoz létre, melyek közt régi fellépőruhák, orvosi köpenyek és bőrkabátokból készült táskák is találhatóak.
