Ismerje meg a szomszédot, és hitelezzen annak, aki rászorul. Összegyűjtöttünk pár kezdeményezést, melyekkel szebb lehet a világ.
A napokban járta be a netet Péter bácsi története, aki Újlipótváros nyugdíjasait fuvarozza ingyen, de ennél jóval többet is csinál. Az elektromos autóval járó, több súlyos betegségen is átesett idős férfi most új autóra gyűjt, amit a közösség erejével szeretne előteremteni. Eddig 111 ember szállt be a támogatásba, de még van mire gyűjteni. Nem ez volna az első alulról szerveződő kezdeményezés itthon: voltak már ilyenek, nem is kevés, de valós sikert csak néhány tudott elérni nálunk.
A Mi utcánk egy start up vállalkozás, ami azt tűzte ki célul, hogy a közvetlen környezet egymásnak segítsen, akár csak egy tojás kölcsönadásában, akár abban, hogy egy ügyes kezű ezermester és egy ügyetlenebb egymásra találjon. Az oldalon egyelőre regisztráció zajlik, azaz irányítószám szerint lehet egy e-mail címmel regisztrálni, ez alapján lehet majd kapcsolatot teremteni. Ráadásul az oldalon szívességet is lehet tenni. A nagy kérdés persze az, hogy miért is kell ehhez internet, miért nem lehet átcsöngetni a szomszédhoz, bulit tartani a ház lakóinak, vagy valami hasonlót tenni, akár offline is. A nagy BKV sztrájk alatt kiderült, hogy már akár egy Facebook csoport is elég ahhoz, hogy összehozza az embereket, a fuvart kínálók és keresők hamar egymásra találtak.
A kalákakör vagy szívességbank azon az elven működik, hogy mindenki ért valamihez, csak meg kell találni azt a dolgot, ami a másik számára érték lehet. A NarancsLiget szívességbankban kutyakozmetikus keres kuncsaftot, de van itt, aki héberért tanítana, míg más cserébe angol órát kínál. De nem csak tanításban érdemes gondolkodni, a varrógépjavítástól kezdve függönyvarrásig bármire lehet embert találni.
A szívesség.net-en az áruházakban osztott pontgyűjtőtől kezdve spirituális angol tanításig számos felajánlás és keresés van, a sikeres közvetítések közt lehet találni hörcsögketrec szállítást, de van, aki egy évi adag immunerősítő gyógyteára tett szert egy felajánlónak köszönhetően. Van, aki nagymamát keres, más hajmodellt - a felajánlások és a kérések is nagyon sokszínűek.
Aichelburger Márton rájött arra, amire sokan nem: arra, hogy a nyugdíjasok nem hülyülnek el attól, hogy a kezükbe kerül a nyugdíjasigazolvány, ráadásul lesz egy csomó szabadidejük. A Senior Mentor Programban részt vevők alsós gyerekeket korrepetálnak, segítenek nekik délutánonként az iskolában megírni a leckét, és gyakorolják velük az olvasás-írást. Bizonyos feltételekkel ráadásul ösztöndíjhoz is lehet jutni, bár ezt tapasztalatok szerint igen kevesen kérik. A Civil Vállalkozások Nonprofit Kft. saját megfogalmazása szerint azt tűzte ki célul, hogy társadalmi hálózatokat hozzon létre a közösség kiaknázatlan erőforrásainak megfelelő helyre való becsatornázása érdekében. A program most kicsit megakadt, de volt, hogy 25 iskolában 400 gyerekkel foglalkoztak a segítők.
Az adományboltokat sokáig csak az angol filmekből lehetett ismerni, az Oxfam neve pedig csak egy olyan boltot jelentett, ahol olcsón lehetett ruhákhoz jutni. Szerencsére az elmúlt pár évben számos adománybolt nyílt, melyek lényege, hogy a felajánló beviszi a megunt dolgait - legyen szó ruháról, bögrékről, vagy éppen gyertyatartóról -, a cég pedig ezt értékesíti, és a befolyt adomány rászorulókhoz kerül. Az Adományháló három boltot tart fenn, de szinte minden kerületben van már ilyen bolt,és vidéken is egyre több helyen lehet ilyet találni.
Szintén jó móka lehet a közösségi kert, ami egyrészt a városlakóknak kínál lehetőséget arra, hogy maguk termeljék meg a zöldségeiket, másrészt pedig a közösségteremtő ereje is hatalmas. A nálunk jó 200 év késéssel megjelent szisztéma világszerte számos követőre talált, és bár sajnos még mindig csak igen kevés létezik, de legalább van, ahol az önkormányzat is a kezdeményezés mögé állt. Az egyik első budapesti közösségi kert gründolója, a Kortárs Építészeti Központ felmérése szerint a legtöbben kisgyermekesek, de sok egyetemista is kapál szívesen a szabadidejében.
A budapesti II. kerület Lövőház utcaiak pedig a Virágoztassuk fel a Lövőház utcát címmel indítanak minden évben egy akciót, amikor pár nap alatt megszépítik a közterületet, kitakarítják az utcát, rendbe teszik a padokat. Ezt minden év tavaszán megcsinálják a lakók. A kezdeményezéshez egyre több cég csatlakozik.
Kicsit összetettebb, de egyértelműen ide tartozik még a közösségi hitel intézménye, mely nálunk a gazdasági szabályozás miatt sajnos elbukott, pedig Petrovics Péter ötlete a világ számos országában segít az embereknek. A NOBA 2013-ban, alig pár év után bezárt, míg az egyik legismertebb oldal, a Kiva.org virágzik. Itt m ár alig 25 dollárral segíthetünk a rászorulókon, akik vállalkozások beindítására, vagy fejlesztésre kapják a kölcsönt. Kolumbiába például már több mint 7 millió dollárnyi kölcsönt helyeztek ki magánszemélyek, de magyar segítségkérőt nem találtunk, de 4875 dollárból már komolyan fejlődni tudna az ukrán Alexei vállalkozása, aki a taxisofőrködés mellett növénytermesztéssel foglalkozik. Szeretné az üvegházát fűthetővé tenni. Alexei jó adós, előző hitelét már visszafizette, így nagy eséllyel ezt is vissza fogja.
Ha pedig a közösségről és hitelezésről beszélünk, nem tudjuk megkerülni a talán legprofesszionálisabb kezdmeményezést, a Magnetbankot, mely állítása szerint közösségi bank. A 100 százalékban magyar tulajdonú pénzintézet látszólag teljesen olyan, mint a többi: fiókok, bankkártya, kamat, számlacsomagok jellemzik, akárcsak a többit. Amiben más mint a többi: a profit 10 százalékát civil szervezeteknek ajánlják fel. Nem, nem a főnök kedvenc focicsapata kapja a lét, hanem az ügyfelek. 2010-ben például 30 469 979 forintot osztottak szét, volt aki hajóregiszterre kapott pénzt, mások orgonafelújításra, de jutott pénz gyerekintenzív monitor rendszerére, és még sok egyébre is. Bár csak globálisan közösségi, de fontos, hogy a Magnet Bank a befektetésekből olyan szervezeteknek hitelez, akik a biogazdálkodásban, zöld energiában, egészségügyben és szociális ellátásban szeretnének érvéeseülni.
