Szakállt növesztett a Dívány

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Vállalkozó szellemű újságíró kollégánk révén mi is csatlakoztunk a Movemberhez. Íme, a Dívány szakállának 30 napja, és ami mögötte van.

1999-ben férfiak egy csoportja úgy döntött, hogy egy hónapig nem borotválkoznak, bajszot növesztenek, mert ezzel szeretnék felhívni a figyelmet a férfiak egészségére. A média - szerencsére - számos alkalommal számol be a nőket fenyegető betegségekről, és komoly, világméretű kampányokat láthatunk a mell- vagy méhnyakrákszűrések fontosságáról. Ugyanígy viszont az erősebbik nemnek is szüksége volna némi noszogatásra, hogy kezdjen el szűrővizsgálatokra járni, hiszen a prosztatarák például nagyon jól felderíthető az időben elvégzett szűrővizsgálatokkal, ezek hiányában viszont legtöbb esetben már csak előrehaladott állapotban fedezik fel.

A mozgalom a Movember elnevezést kapta, ami a moustache (bajusz) és a November (november) szavak találkozásából született (úgy, mint a Novembeard, ami a beard, azaz szakáll szó bevonásával készült). A mozgalom Magyarországon is jelen van, mi pedig, mivel a szűrővizsgálatok fontosságával és az erre való felhívás propagálásával maximálisan egyetértünk, annak ellenére is boldogan csatlakoztunk, hogy a szerkesztőség többsége nő. Szerencsére akadt köztünk újságíró kolléga, aki bevállalta, hogy ha már nekünk nem lehet bajszunk, a nevünkben is helytáll. Nem is aprózta el, bajusz helyett azonnal szakállat kezdett növeszteni. Milyen tapasztalatokkal gazdagodott a hónap végére? Megírta és végig is fotózta.

Az előzmények

25 éves férfi vagyok és eddig eszembe sem jutott, hogy a párnapos borostán kívül bármilyen más szőrt megtűrjek az arcomon. Egyszerűen úgy gondoltam, öreges és nem illik hozzám, nem vagyok az a "karakter". Előre lelövöm a poént: a hónap vége felé közeledve egyre több barátom és ismerősöm köszönt a  "Hú, de szőrös vagy! Amúgy jól áll!" mondatokkal. Mivel naponta fotózva nem lett volna annyira látványos a változás, három szakaszra osztottam a hónapot és november 10-én, 20-án és 30-án készítettem egy-egy képet.

10. nap

Általában eddig szoktam meghagyni a borostámat, így különösebb erőfeszítést az első szakasz nem jelentett. Még viszonylag rendezett volt az arcszőrzetem, és az ismerősök sem gyanakodtak, hogy mire készülök. IMG 0503

Így festettem a 10. napon.Fotó: Dívány

20. nap

Egyre több ismerősöm nézett rám furcsán, egyszerűen szokatlan volt nekik ez, a másoknak amúgy még így is kevésnek tűnő arcszőrzet. Két dolog zavart: a szőrszálak már hosszabbak voltak a borostánál, viszont még nem volt akkora hosszuk, hogy viszonylag rendezetten álljanak; a másik pedig az, hogy rettenetesen kiszáradt az arcbőröm. A közvélekedés szerint az arcápolás csak a nők feladata, férfitől ilyesmi "buzis", én viszont inkább bekenem kétnaponta az arcom egy hidratálóval, és használok reggelente ajakápolót, minthogy hámló arccal és szájjal menjek közösségbe. Persze mindenkinek egyéni döntése, hogy melyik utat választja, de kritizálni azt, aki esetleg máshogy dönt, nincs joga.

IMG 0527

A felén túl vagyunk, ez már a 20-án készült.Fotó: Dívány

30. nap

Az előző bekezdésben említettek miatt azt gondoltam, már nagyon fogom várni a hónap legutolsó napját, hogy a fotó után villanyborotvámmal újra nekiessek a burjánzó szakállnak. Csakhogy, mire idáig jutottam, magamnak is nehezen vallottam be, de megkedveltem az arcszőrzetem, amiben az is segített, hogy a barátok, rokonok és ismerősök kivétel nélkül mind azt mondták, hogy jól áll. Most azt várom, hogy megnőjön annyira, hogy egységesebbé váljon és ne álljon össze-vissza. A borotválkozást pedig megfontolom, mert nem biztos, hogy nemes cél nélkül valaha is lesz még egyszer egyhavi türelmem szőrnövesztésre. Új képességem: 30 nap után megtanultam becsukni a számat fotózás közben.

IMG 1649

Ekkorát nőtt az arcszőrzetem egy hónap alatt.
Fotó: Dívány

A Movember azért nem csak a szakállról szól!

Miközben a szakállunkal vagyunk elfoglalva (vagy nem), ne felejtsük el, hogy az egész mozgalom lényege valójában az, hogy odafigyeljünk magunkra. A 40 év feletti férfiaknál évente esedékes alapos orvosi vizsgálaton kérjük, hogy a prosztatánkat is vizsgálják meg. Igaz, hogy kissé kellemetlen, de gondoljunk arra: az időben felfedezett prosztatarák gyógyítható!

Mit tehetünk a prosztatarák megelőzése érdekében?

A rossz hír, hogy sajnos semmit. Anatómiai okok miatt az önellenőrzés lehetetlen, és bár túlnyomó részt a 40 év feletti férfiakat érinti a betegség, a kialakulás valószínűsége az idő előrehaladásával egyre inkább növekszik. "Figyeljünk a vizeletünk színére és jellegére, véres vizelet esetén pedig mielőbb forduljunk orvoshoz. Negyven év felett már ajánlott évenként is megvizsgáltatni a prosztatánkat" - írja a Daganatok.hu felvilágosító portál.

Jó hír, hogy az időben felismert prosztatarák gyógyítható, vagy legalábbis visszaszorítható, féken tartható, és a megfelelő kezelésekkel prosztatarákon átesetteknek is lehetséges jó minőségű, lényegében tünet- és panaszmentes életet élni.

Milyen vizsgálatokra számíthatok?

Jelenleg négy fajta vizsgálat létezik: a rektális, az ultrahangos, a vérvételes és a szövetmintavételes.

Rektális: a legelterjedtebb, igen, ez az a mindenki fejében (és a viccekben) élő módszer. Az orvos gumikesztyűs kézzel, a végbélen keresztül történő tapintással ellenőrzi a prosztata nagyságát, érzékenységét. Ha rendellenességet (pl. csomót) észlel, akkor további vizsgálatokat végez el.

Ultrahangos: a rektálisra hasonlít, csak itt egy erre a célra kialakított ultrahangos gép vizsgálófejét helyezik fel.

Vérvizsgálat: egy vérvétellel vizsgálják a levett vér PSA- szintjét. Tapasztalat szerint prosztatarák esetén a PSA-szint jelentősen megemelkedik

Szövetmintavétel (biopszia): Teljesen megbízható, végleges diagnózist csakis a prosztatából vett szövet vizsgálatával lehet felállítani. A végbélen át vagy a gáttájékon a prosztatába vezetett tűvel a prosztata állományából több helyről (rendszerint a prosztata hat különböző szegmentumából) - szövetmintát vesznek ki" - olvasható a Daganatok.hu-n. Ezt a fajta vizsgálatot természetesen már csak nagyon megalapozott gyanú esetén végzik.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

mzd
mzd
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.