Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Például, hogy nem is gátolja az izzadást. Vagy hogy immunissá is válhat rájuk. Esetleg, hogy vannak, akinek egyáltalán nincs is szükségük ilyesmikre.
Az izzadásgátlók használata mindennapjaink szerves része, és bár régóta megy a vita, valóban veszélyesek-e, ennek ellenére van még egy rakás érdekességük, amivel a legtöbben nincsenek tisztában. Tudta például, hogy akár immunis lehet rájuk, vagy hogy a legtöbb valójában nem is szünteti meg magát az izzadást?
Nem egy mai dolog
Sokan azt hiszik, hogy az izzadtságszag leplezése csak a mai társadalmunkra jellemző jelenség, de tévednek: már az ókori Egyiptomban is nagy gondot fordítottak a megjelenésre és a kellemes illatotokra. Ezért is vettek rendszeresen aromaterápiás fürdőket. Viszont a ma is ismert deokig azért sokat kellett várni. Az első levédett dezodor 1888-ban jelent meg, Mum (Anya) néven, majd 15 évvel később, az Everdry (Mindig száraz) dobta piacra az első izzadásgátlót.
A dezodor megöli a baktériumokat
Maga a verejték önmagában nem büdös, sőt mi több, szagtalan. A jellegzetes szagért valójában a baktériumok a felelősek melyek lebontják a bőrön az izzadtságot. Ezért tartalmaznak a dezodorok antibakteriális anyagokat, ami a baktériumok elpusztításával még azelőtt leállítja a bomlási folyamatot, hogy elkezdene terjengeni a szag. Ezzel szemben az izzadásgátlók már közvetlenül magával a verejtékkel foglalkoznak. De nem úgy, ahogy gondolná.
Az izzadásgátlók valójában nem szüntetik meg az izzadást
A sokak által támadott alumíniumvegyületek elméletileg úgy működnek, hogy megállítják a verejtékmirigyek működését. A gyakorlatban azonban végzetes következménye lehet annak, ha valaki egyáltalán nem tud izzadni: így tehát még a legjobb termékeket is "úgy lövik be", hogy engedélyeznek 20-30 százalékos verejtékezést.
Ha hosszabb időszakon át használ egyfajta terméket, immunissá válhat rá
Talán már önnel is előfordult, hogy ha sokáig használ egyetlen fajta terméket, akkor előbb-utóbb ugyanúgy izzadni kezdett. Pedig meglehet, hogy az első időkben maximálisan meg volt vele elégedve: lehet, hogy egy idő után veszít a hatékonyságából? Nem, a jelenség magyarázata az, hogy bizony immunissá válhat rá. Hogy miért, azt pontosan nem tudni, de a jelenlegi álláspont szerint a válasz vagy az, hogy a szervezet talál egy megoldást arra, hogy izzadjon, vagy pedig az, hogy egyszerűen több verejték termelődik a többi mirigyben. Dr. Han Lee, a University of Southern California helyettes bőrgyógyász professzora szerint ezért érdemes kb. fél évente másik dezodorra váltani.
Mindegy, hogy férfi vagy nő használja
Tudta, hogy a nőknek ugyan több verejtékmirigyük van, viszont a férfiak mirigyei több verejtéket termelnek? Ezek fényében érdemes ön szerint a dezodoroknál nem szerint különbséget tenni? A válasz egy egyértelmű nem: amiért mégis érdemes válogatni, az maximum az illat, mivel hatásban semmi különbség a kettő között. Ezzel viszont többnyire annyira nincsenek tisztában a vásárlók, hogy az uniszex (illatosítású) deók 2006 óta mindössze 10 százalékát teszik ki az izzadásgátlók piacának.
Nem mindenkinek van rá szüksége
A Huffington Post cikke szerint az izzadásgátlók agresszív reklámkampányai mára szinte már mindenkivel elhitették, hogy ezek nélkül az összes ember büdös lenne. Pedig a többségnek egyáltalán nem olyan kellemetlen a szaga, mint azt hiszi, sőt, vannak olyanok is, akik egyáltalán nem büdösek. Tudni akarja, hogy mások számára mennyire erős a testszaga? Nem túl gusztusos, de teljesen tudományos módszert ajánlunk: vizsgálja meg a fülzsírját! Amennyiben azon ritka népcsoportba tartozik, akiknek nagyon világos színű, és száraz, pörkszerű állagú a fülzsírja, akkor akár ki is dobhatja a dezodorát, önnek a természetes testszaga is nagyon enyhe, nem zavaró. Ha viszont fülzsírja sötétebb és ragacsos állagú, akkor valóban szüksége lesz az izzadásgátlójára. Az összefüggés oka, hogy akiknek száraz a fülzsírjuk, azoknak hiányzik belőle egy olyan anyag, ami táplálná a kellemetlen szagokat okozó baktériumokat - az izzadékony testtájakon is. Hozzá kell tennünk: ez utóbbi inkább az ázsiaiakra jellemző, úgyhogy ha ön nem rendelkezik ilyen felmenőkkel, valószínűleg maradnak a dezodorok.
Nem tudni, miért fogják meg a ruhát
Sokan tapasztalják, hogy ha izzadásgátlót kezdenek használni, a ruháik hónalj részén kimoshatatlan sárgás vagy fehér foltok kezdenek kialakulni. Az legelterjedtebb elmélet szerint az alumínium tartalmú izzadásgátló készítmények reakcióba lépnek a verejtékkel, vagy a bőr bizonyos vegyületeivel, esetleg a ruhával, a mosószerrel (vagy mindezekkel egyszerre). A szomorú igazság tehát, hogy egyértelműen semmit sem tudni ezekről a rejtélyes foltokról, viszont ha el szeretné kerülni őket, akkor próbálja meg, hogy nem használ alumíniumos készítményeket.
Otthon is elkészítheti őket
Sokan nem is tudják, mennyi mindent elkészíthetnek otthon, saját kezűleg, pedig ez alól az ilyen dezodorok sem kivételek. Számos növényi olaj vagy kivonat rendelkezik antibakteriális hatással, így ha másként nem, de szagtalanítóként biztosan megállják a helyüket. Bár a boltokban találhat természetes készítményeket, ezek is inkább a kellemetlen aromákat űzik el (a már ismertetett, baktériumölő hatásuk segítségével), ha viszont a verejtékezés mértékének visszaszorítása a cél, akkor sajnos továbbra sem fog 100 százalékig természetes anyagú termékeket találni.
