Forrón tényleg ne együnk kenyeret, mert fájni fog a hasunk? És tényleg éljen a teljes kiőrlésű? Most kiderül, kinek van igaza, és ki téved.
Fehér, rozs, teljes kiőrlésű, bio, paleo, update - kenyeret szinte mindenki fogyaszt, csak az a kérdés, hogy ki milyet. Egyesek szerint emésztési gondokat okoz, és hizlal, mások viszont a diétába illesztik be. A neten mégis tízezrek beszélgetnek róla, a kenyérről blogokat írnak, és csak Németországban 300 fajtát tartanak nyilván. A kérdés csak az, kinek van igaza? Azoknak akik azt mondják, a kenyértől hízunk el, és lesznek emésztési problémáink, vagy azoknak, akik szerint nem érdemes kenyér nélkül élni? A Focus összegyűjtötte a leggyakoribb állításokat a kenyérrel kapcsolatban.
Az első, hogy ha hagyományos gabonákból készült kenyérről beszélünk, az sok szénhidrátot tartalmaz. Ha túl sok kenyeret fogyasztunk, akkor el fogunk hízni. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége a napi szénhidrátbevitelt a teljes tápanyagmennyiség 55 %-ában határozza meg. A németeknél maximum 30 dekagramm az arány, ami 4-6 szelet kenyérnek felel meg. Aki sok burgonyát, müzlit vagy tésztát fogyaszt, annak csökkentenie kéne a kenyérfogyasztását, áll az ajánlásban.
Fehér vagy teljes kiőrlésű?
Azt lehet tudni, hogy a fehér kenyértől gyorsabban leszünk éhesek, mintha teljes kiőrlésű kenyeret fogyasztanánk.Ennek oka, hogy a fehér kenyérben kevesebb a rostok aránya, ezáltal a keményítőt gyorsabban emészti meg a szervezet, és a keletkező energia cukor formájában azonnal a véráramba kerül. Amikor a szervezet ezt felhasználja, azonnal visszatér az éhségérzet.
Ezért van az, hogy a "Low Carb" diéták során a kenyeret, tésztaféléket, rizst és burgonyát el kell hagyni, és helyette olyan zöldségeket és gyümölcsöket választani, melyek megemésztése lassabb.
Ha valaki sok fehér kenyeret fogyaszt, viszont keveset iszik, azzal székrekedést idézhet elő. Azoknál akik a lisztérzékenyek szenvednek, szintén emésztési nehézséget okozhat a kenyér, a durvább tünetekről nem is beszélve.Nekik marad a gluténmentes kenyér - aranyáron. Az érzékenység tünete nem csak a székrekedés lehet, hanem a hasmenés, étvágytalanság és krónikus fáradság is.
Jobb a Knäckebrot, mint a friss kenyér?
A ropogós, teljes kiőrlésű kenyérszeletek gyakorlatilag nem tartalmaznak vizet, 100 grammjukban nagyjából 300-400 kcal az energia. Ugyanilyen mennyiségű rozskenyérben viszont csak 210 kcal található. A Knäckebrot nagyon könnyű, egy szelet mindössze 8 gramm, tehát 12-t is meg lehet enni, hogy elérjük a 100 grammot, ennyit azonban senki nem eszik meg, így persze, hogy fogy az ember.
A frissen sült kenyér hasfájást okoz?
Az egyik legjobb dolog az életben, a friss, meleg kenyeret a sütőből kivéve enni. De hányszor hallottuk, hogy fájni fog a hasunk tőle? Az élesztő a gyomorba kerülve egy kevés szénsavat állít elő, de az élesztő már nem aktív a sütés után. Az egyik lehetséges magyarázata a mondásnak, hogy a gyerekek befalták a meleg és puha tésztát, amitől úgy érezték kipukkad a gyomruk. Tehát nyugodtan lehet enni a friss kenyeret, bajunk nem lesz tőle.
A sötétebb színű kenyér egészségesebb?
Ha sötét kenyeret látunk, arra lehet következtetni, hogy egy csomó korpát tartalmaz, tehát biztosan tele van ásványi anyagokkal és rostokkal. Sajnos, az élelmiszeripar szereplői is felismerték a barna kenyérben lévő perspektívát (drágábban eladható), ezért gyakran pörkölt malátával színezik a fehér lisztet, hogy intenzívebbé tegyék az ízt, és egyben barnítsák a kenyeret. A kenyér tetejére szórt magvak pedig csak esztétikai élménynek jók, mennyiségük túl kevés ahhoz, hogy érdemi változásokat okozzanak a szervezetben. Ráadásul a túl sok teljes kiőrlésű gabona emésztési problémákat okozhat, felfújódást például.
A hiperek saját sütésű kenyere kevésbé tápláló?
A pékségben, tradicionális eljárással készült kenyér és a percenként a sütőből kipotyogó kenyér közt a különbség nem abban van, hogy mennyire tápláló. Inkább abban, hogy a nagyáruházak saját sütésű, olcsó kenyereibe gyakran kerülnek aromák, stabilizátorok, tartósítószerek. A különbséget persze az első nap nem mindig lehet észrevenni, de a másnapos kenyerek közt már erős differencia van. És mivel korábban nem sütöttek naponta kenyeret, ezért a tradicionális recept szerint készülő kenyerek jobban eltarthatóak.
Az enyhén penészedő kenyér megmenthető, ha levágom róla a romlott részeket?
Vannak veszélyes és ártalmatlan penészek az élelmiszerekben. Az a zöldeskék, esetleg szürke, fekete penész, amely a kenyéren keletkezik, viszont a veszélyesebb típusba sorolható, mely a májat és a vesét sem kíméli. És annak ellenére, hogy beljebb esetleg még nincs látható nyoma, a spórák és fonalak már a kenyér belsejébe is benyúlnak, nem csak a héjára ülnek ki. Ez különösen gyors folyamat a toast kenyérnél, illetve a szeletelt kenyerek esetében. Így tehát, ha ilyen kenyerünk van, az egész mehet a szemétbe.
A saját sütésű kenyér jobb?
Aki maga süti a kenyerét, annak leggyakrabban határozott elképzelése van az ízvilágról és az összetevőkről. Ez lehet biorépa a zöldséges kenyérbe, extra adag só a tésztába, vagy sok-sok szezámmag a kenyér tetejére. Azt azonban érdemes megnézni, hogy ha lisztkeverékkel ( a boltok árulnak előre összekevert liszteket sütéshez) dolgozunk, hogy mi az összetevők pontos listája, mert kellemetlen meglepetésben lehet részünk. Ha azonban mi állítjuk össze a kenyeret, akkor ilyen gond nincs. Aki pedig megkedvelte egy pékség kenyerét, nyugodtan kérdezze meg az üzletben (esetleg írjon levelet a gyártónak), hogy miből áll a kenyér, amit vesz.
