Az eldobható pelenkát is, persze, de van még a listánkon napelem, szilikon, ablaktörlő, és a wifi elődjét véletlenül feltaláló amerikai filmcsillag is!
A Huffington Post összeállított egy listát arról, hány női feltaláló milyen találmányai könnyebbíti az életünket, és valószínűleg sokkal több is lenne még, ha például nem a férjük nevén jelentek volna meg egyes találmányok. Többek között nőknek köszönhető a kávéfilter, a vákumcsomagolás, a wi-fi elődje, a periszkóp, a tűzlétra, a vakok fehér botja, és - talán nem véletlenül - az eldobható pelenka is. Sőt, állítólag évezredekkel ezelőtt a nők területe volt a sörfőzés is. Számunkra külön érdekesség, hogy magyar nők is kerültek a híresebbek közé: dr. Telkes Mária találmánya volt az első napenergiával működő otthon, a wifi elődjét pedig az anyai ágon magyar származású hollywoodi filmcsillagnak, Hedy Lamarrnak köszönhetjük.
Ablaktörlő
Szinte minden alkalommal az elsők között említik, így úgy tűnhet, hogy a nők egyik legnagyobb találmányának a gépkocsik ablaktörlője számítana. Erről annyit érdemes tudni, hogy egy Mary Anderson nevű nő fejéből pattant ki, ahogy Alabamából New Yorkba tartott. Szemet szúrt neki, hogy a vezetőknek rendszeresen meg kell állniuk, hogy letakarítsák a havat a szélvédőjükről. A felismerést cselekvés követte, nem sokkal később előállt a gépkocsi-szélvédőtörlő ötletével, azaz egy karral, amin egy gumi pengeszerűség van, és úgy lehet beindítani, hogy nem kell kiszállni a kocsiból. 1904-ben szabadalmaztatta, 1905-ben el is fogadták. Igazán népszerűvé csak egy évtizeddel később vált, amiben az 1908-ban felbukkant Ford T-modell is segítségére volt.
Monopoly
Minden idők egyik legjobb és legtöbbet koppintott táblás társaságjátékát is egy nő találta fel: Elizabeth Magie. Az ő játékának az eredeti neve ugyan The Landlord's Game (a főbérlő játékának lehetne talán fordítani) volt a neve, de az elvek és a szabályok azonosak. Magie egyébként hivatásos játéktervező volt, és 1903-ban szabadalmaztatta az ötletet, amit egy évvel később el is fogadtak. Ahogy a Mental Floss megjegyezte, a játékot eredetileg azért találta ki, hogy a mohó földszerzés hatásait szemléltesse. A játék ötlete végül egy Charles Darrow nevű unatkozó munkanélküli közvetítésével került több mint harminc évvel később a Parker-testvérekhez, akik aztán ötszáz dollárt fizettek az idős Magie-nek a jogokért.
Kevlár
Az egyik legnagyobb hatású találmánnyal valószínűleg Stephanie Kwolek, amerikai kémikusnak sikerült előrukkolnia, amikor megalkotta a kevlár nevű anyagot. Kwolek a DuPont nevű cégnél dolgozott, amikor 1964-ben, a benzinhiány idején a csoportjával azt a feladatot kapták, hogy találjanak valami könnyű mégis kemény anyagot, amit felhasználhatnak az autók kerekéhez. A lényeg az, hogy 1971-ben, tehát hét évnyi kutatás után végül bemutatták a kevlárt, amit azóta többek között a vitorlázástól a golyóálló mellényekig rengeteg mindenhol felhasználnak. A kevlár ugyanis ötször erősebb mint az acél. Kwolek aztán több szabadalmat is elfogadtatott, 1955-ben, negyedik nőként beválasztották az amerikai feltalálók dicsőség csarnokába.
Mosogatógép
1850-ben egy Joel Hougton nevű férfi szabadalmaztatott egy fából készült szerkezetet, amit kézzel kellett hajtani, és vizet locsolt a tányérokra - lássuk be, ez azért elég messze lehetett a használható mosogatógéptől, az első mosogatógép-szabadalom azért mégis Hougtont illeti meg. Azonban az 1880-as években egy mérnök lánya, Josephine Cochran úgy döntött: ha senki nem hajlandó feltalálni a mosogatógépet, akkor feltalálja ő. És tényleg megcsinálta, 1886-ra elkészült az első rendesen működő szerkezet. Cochran arra számított, hogy mindenki rajongani fog mosogatógépért, amit végül az 1893-as világkiállításon is bemutatott, de sokáig csak a vendéglátósok vásárolták. Egészen az 1950-es évekig kellett várnia, hogy végül tömegtermék legyen belőle.
Melltartó
Az első modern melltartók szabadalmát egy New York-i előkelőség, Mary Phelps Jacob nyújtotta be még 1913-ban. Ekkoriban még a fűző számított a társasági élet egyik legfontosabb és legillendőbb viseletének. Phelps Jacob viszont a legenda szerint két selyem zsebkendőből és néhány rózsaszín szalagból melltartót készített magának, ami végre alternatívát jelentett a fűzővel szemben, ezzel pedig sikerült megtörnie a roppant egészségtelen ruhadarab egyeduralmát. 1914 november harmadikán fogadták el a szabadalmát. Később Caresse Crosby néven kezdte árulni őket, de nem sok örömet okozott neki az üzleti forgolódás, úgyhogy eladta az ötletet a Warner-testvéreknek (ez nem a filmes páros), akik később hatalmas üzletet csináltak belőle.
Napenergiával működő ház
Telkes Mária Budapesten született 1900-ban, az egyetemet matematika-fizika szakon végezte, és Clevelandben élő nagybátyja hívására költözött az Egyesült Államokba. 1925-től a clevelandi Biofizikai Intézet kutatólaboratóriumába került, ahol egy olyan fényképezőgépet készített, amivel az agysejtek infravörös sugarait lehetett mérni. A legnagyobb dobása azonban nem ez volt. Telkes a negyvenes évektől már a Massachusetts-i egyetem kutatója volt, ahol a napenergia felhasználásának lehetőségeit kutatta. A Dover Sun House projekt érdekessége az volt, hogy sikerült tisztán napenergiával működő házakat felhúzni, amiért megkapta a Sun Queen, azaz Napkirálynő becenevet is. 1995-ben tért haza Magyarországra, és még abban az évben el is hunyt. Erről többek között még a New York Times is beszámolt.
Wi-fi
Az egyik legizgalmasabb történet a wi-fi elődjének feltalálója mögött áll, akinek az életében szintén akad magyar szál. A félig magyar származású Hedy Lamarr-ról kevesen tudják, hogy miközben Hollywood egyik legszebb színésznője volt, jelentős feltalálóként is alkotott – ezért is lett később születésnapja hivatalosan az Európai Feltalálók Napja. Lamarr Bécsben született, apja osztrák bankár, anyja pedig egy budapesti zongorista volt. Az Ausztriát megszálló nácik és őrülten féltékeny férje miatt menekült az Egyesült Államokba, és már hajón aláírta a szerződését. A filmes karrierje kiválóan alakult, de sokkal fontosabb, hogy 1942-ben a szomszédjával szerettek volna egy mechanikus zongorákra írt művet szinkronizálni, de kicsit túlfejlesztették a dolgot, és a torpedók rádió-távvezérlésére alkalmas adóberendezés lett belőle.
Szilikon
A lista végére került az amerikai Patricia Bilings, aki korunk egyik legjobban jövedelmező, és egyre elterjedtebb anyagát találta fel, a szilikont. A legenda szerint a szobrászként dolgozó nő akkor fogott a kísérletezésbe, amikor a hetvenes években összetört egy hattyút ábrázoló szobra, amin már nyolc hónapja dolgozott. Ezután nyolc évnyi kísérletezés következett a pincéjében, hogy találjon egy olyan anyagot, ami nem engedi szétesni az alkotásait. A végén sikerült egy majdnem elpusztíthatatlan anyagot alkotnia, ami különösen ellenállónak bizonyult a magas hővel szemben. Ezután újabb kísérletezéssel eltöltött évek jöttek, végül kijött a mai szilikon elődjével, egy Geobond nevű anyaggal, amit eleinte még az azbeszt felváltására használtak, miután arról kiderült, hogy rákot okoz.
