Így napozunk mi

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Mi, magyarok imádjuk a napot, de nem vagyunk tisztában a veszélyekkel, ha meg mégis, akkor sem feltétlenül érdekelnek minket. Nagy Napteszt adatcunamival!

Minden második magyar napfürdőző fél a bőrráktól, de a lakosság közel 50%-a nem is tudja, hogy a védelem nélküli napozás a bőr rugalmasságának elvesztésével is jár. Sokan nincsenek tisztában azzal sem, hogy a faktorszám mit jelent. Június közepén 1107 fő válaszolt a hazai napozási szokásokra és a kapcsolódó veszélyekre vonatkozó kérdésekre a Dr. Kelen kozmetikai fejlesztő és gyártó cég első országos Nagy Naptesztje kapcsán. Részletek a hajtás után!

Szeretjük a napot, nem vitás

A felmérés egyértelműen mutatja: a magyarok a napkedvelők körébe tartoznak, mindössze 7,6% az, aki soha nem megy napra. Kérdés, hogy milyen áron és hogyan érjük el a kívánt bőrszínt? Bár legtöbben csak a nyaralás alatt napoznak (30,9%), közel ennyien (30,8%) kifejezetten sokat süttetik magukat, hogy szép színük legyen, a megkérdezettek 11,4%-a pedig minden alkalmat megragad, hogy napozhasson. A legtöbben (több mint 27%) napi 1-2 órát töltenek sütkérezéssel, ám 9,1% ha megteheti, akár egész nap is űzi ezt a tevékenységet.

A megkérdezettek nagy része (76,7%) tisztában van vele, hogy 11 és 15 óra között nem ajánlott a napon tartózkodni, mégis közel 22% véli úgy, hogy kicsit „fel van fújva” a veszély komolysága. A válaszadók 37,1 százaléka nem is megy ki a napra 11 és 15 óra között, az emberek 32 százaléka viszont annak ellenére marad kint napozni ebben az időszakban, hogy tudja milyen veszélyekkel is jár.  A maradék 31 százalék pedig akkor próbál barnulni, amikor éppen jólesik vagy ráér.

Nem kenünk időben

A válaszadók több mint fele (53,2%) egyébként helyesen tudja, hogy az UVA és az UVB sugárzás egyaránt káros, ám 33,6% még mindig csak az UVB-t tartja kizárólag felelősnek a napozás esetleges káros hatásaiért. Meglepő, hogy a megkérdezettek közel 48 % kizárólag a bőrrákot jelölte meg, mint a túlzott napozás lehetséges negatív következményét, és az is, hogy 53%  még mindig úgy gondolja, hogy 10 vagy 30 perccel korábban kell bekennie magát, mert csak akkor fejti ki hatását a naptej – ami ma már tévhit. A megkérdezettek közel 40 százaléka persze napozás előtt viszi fel bőrére naptejet, míg egyötödük soha nem keni be magát UV-védő termékekkel. A válaszadók kb. 80%-a már égett le a felelőtlen napon tartózkodás eredményeként, és 32,1 százalékuknak ez úgy sikerült, hogy használt napvédő terméket, csak nem vette figyelembe, hogy milyen időközönként kellene újrakennie magát.

A  legtöbben (26,5%) 20-30-as faktorszámú termékekkel védik bőrüket, de a 30-40 faktor közöttieket és az 50+, vagyis az európai szabvány szerinti legerősebb faktort használók összesített aránya is közel 30%. A válaszadók több mint 64%-a tudja, hogy a magasabb faktorszám nagyobb UV-védelmet biztosít. A megkérdezettek negyede nem tudja, de azért „biztos, ami biztos” magasabb faktorszámú termékeket vásárol. Ugyanakkor 10,8 % a faktorszám egészét csupán reklámfogásnak tartja.

„A faktorszám megmutatja, hogy a napozószer használatávala bőr saját védelmi idejéhez képest (porcelánbőr esetén: 5-10 perc, világos bőrnél 10-20 perc, sötétebb bőrnél 15-25 perc, kreol bőrnél 20-30 perc)hányszor több idő tölthető napon a károsodás veszélye nélkül. A laboratóriumi adatokat természetesen nagyban módosítja az alkalmazott rétegvastagság, évszak, napszak, környezet stb.” - mondja dr. Kelen Ákos, fejlesztő szakgyógyszerész, a Dr. Kelen napozószermárka fejlesztési igazgatója. Az megkérdezettek 41,9 százaléka egyébként saját bevallása szerint tisztában van azzal, hogy mit jelent a faktorszám.

A naptej mindent visz

A vásárlói döntésnél elsődleges szempont a megfelelő faktorszám, de megkérdezettek 36,7%-a számára a vízállóság is kiemelten fontos. Az viszont csak keveseket érdekel, hogy tartósítószermentes-e az adott termék. Továbbra is a flakonos és tubusos kiszerelésű naptej a legnépszerűbb termékforma, ezt követi a napspray. És hogy milyen naptejet vásárolnak a magyarok? A megkérdezettek 90%-a úgy véli, nem feltétlenül jobb a drágább termék. Az azonban roppant figyelemreméltó, hogy a megkérdezettek negyede, ha ismerne garantáltan jó, magyar márkát, akkor biztosan azt választaná.

„Vigyázzunk, mert a bőrünkre megy a játék, ezért mindig az adott körülmények figyelembevételével, a bőrünknek leginkább megfelelő védelmet nyújtó, az UVA és UVB tartományban egyaránt védő terméket válasszuk. Keressük a tartósítószer-mentes, esetleg hypoallergén, stabilan a piacon lévő, megbízható márkákat” - javasolja dr. Kelen Ákos.

A felmérésről

Az online kutatás 2013. júniusában 1107 fős mintán készült. A válaszadók 82,7% %-a nő volt. (19,7%-a budapesti, 36,8%-a nagyvárosi, 43,5 %-a kisvárosokból és falvakból került ki), 25,4 %-uk 35 év feletti, míg 74,6 % 35 év alatti.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.