Hazudni rossz, de muszáj

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az ember már 3-5 éves korában elkezdi, és később sem tudna nélküle élni. Majdnem minden a füllentéstől a hazudozásig.

Gyerekkorában mindenkinek azt tanították, hogy hazudni rossz, ennek ellenére mégis mindenki szinte minden nap megteszi, sőt, van, hogy még észre sem veszi. Úgy tűnik, a tanítás ellenére a kisebb-nagyobb hazugság már a mindennapok velejárója, legyen szó magánéletről vagy munkahelyről. De ha tudjuk, hogy nem helyes, amit teszünk, miért vagyunk képtelenek ellenállni neki?

Már kisgyermekkorban kezdjük

A kicsi gyerekeknél már egész korán megfigyelhető, hogy ha el akarnak valamiféle büntetést kerülni, vagy nem akarnak a szüleiknek csalódást okozni, akkor bizony nem ritkán lódítanak. Persze, azt is tudjuk, hogy - legalábbis Feldmár András szerint – ha nem akarjuk, hogy a gyerek hazudjon, akkor ne kérdezzünk tőle semmit. Kár, hogy ez a mindennapi életben nem kivitelezhető, de legalább azt szépen illusztrálja, hogy csakis akkor kerülhető el ez a viselkedésmód, ha nincs párbeszéd és kontaktus.

Azért jobb esetben a kicsi gyerekek és szüleik közt még mindkettő fennáll. A szakértők megfigyelték, már nagyon korán, 3 és 5 éves kor között alakul ki az a gyerekeknél, hogy ha el szeretnének kerülni egy kínos szituációt, akkor nem vallják be az igazságot.

„Volt egyszer egy pszichológiai kísérlet gyerekekkel. Egy szoba közepére elhelyeztek egy játékot, és mielőtt a gyerekeket magukra hagyták volna, elmondták, hogy tilos a játékot nézegetni és a közelébe menni, ellenkező esetben jön majd a büntetés. A gyerekek viselkedését filmre vették. A három év alatti gyerekek 98 százaléka szegte meg a szabályt, de csak 38 százalékuk vallotta be. Ötéveseknél már egyik gyerek sem ismerte el, hogy megnézte a játékot. Tehát öt éves kortól már tudatosan is képesek vagyunk megtéveszteni a környezetünket vagy egy büntetés elkerülése érdekében vagy egy jutalom reményében” - mondja dr. Petuhov Erzsébet pszichoterapeuta, coach.

Később, a személyiségfejlődés során aztán ez a motiváció rögzül, főleg azért, mert ezt lehet látni a világban. Nem is csoda, hiszen a szakember szerint elviselhetetlen lenne az élet, ha senki sem hazudna. Jim Carrey filmje, a Hantaboy szépen bemutatta, milyen óriási bonyodalmak származnának abból, ha mindig mindenki az igazat mondaná és hallaná. Hiszen az emberi ego igencsak sérülékeny, így bármennyire is azt halljuk, hogy hazudni bűn és bántó, kevesen vannak, akik valóban el tudnák viselni a tömény igazságot, ami van, hogy ártalmasabb, mint egy kíméletes füllentés.

A hazugságok fajtái

„A hazugságok természetük szerint két csoportba sorolhatóak: önző és önzetlen hazugságok. Az előbbi gyakoribb (kb. 70%), az utóbbi ritkább (kb. 25%). Önzetlen és ártalmatlan hazugságról beszélünk, amikor például valaki meg akar védeni valakit, vagy előnyösebb képet szeretne magáról kialakítani az illető: pl. udvarlásnál, vagy ha az illető megszépíti az önéletrajzát, vagy ha el akarja magát fogadtatni egy új társaságban. Ártalmas, illetve önző hazugság pedig az, amikor például jogtalan előnyhöz akar valaki jutni, vagy egy kapcsolatot akar megmérgezni, esetleg egy jogos büntetést elkerülni úgy, hogy másra tolja át a felelősséget” – hoz példákat Petuhov Erzsébet.

Megfeleléskényszer és önbizalomhiány

Bármiről is szóljon a hazugság, a háttérben leggyakrabban megfeleléskényszer és önbizalomhiány áll, hiszen – akár önző, akár önzetlen hazugságról van szó –, általában azért ferdít az ember az igazságon, hogy jól kerüljön ki egy szituációból. Ha ugyanis bevallaná az illető, hogy azért késett a randevúról, mert elbóbiskolt, vagy azért nem ért be a munkahelyre időben, mert útközben találkozott egy régi ismerősével és túl hosszan csevegtek, akkor az rontaná a hosszas munkával felépített „imidzsét”.

Persze felvetődhet a kérdés, hogy mégis ki miatt hazudik az ember: saját maga, vagy a környezete miatt?  A válasz röviden az, hogy mindkettő egyaránt áll a háttérben, hiszen egymásra ható tényezőkről van szó: akkor vagyunk boldogak, amikor a másik is az (és viszont), főleg akkor, ha hozzánk közel álló személyről van szó. A hazugságról leszokni tehát lényegében lehetetlen, hiszen mindenki azt teszi, amitől az örömét, a boldogságát reméli.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Toma
Toma
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: hol isszák a legtöbb kávét?

Érdekes megnézni, hogy egyes termékekből melyik országokban fogy a legtöbb lakosságarányosan. Sok hétköznapi termék esetében meglepő eredményekre bukkanhatunk. Most néhány italról gyűjtöttük össze ezeket az adatokat.

Testem

Ez az egyik legegészségesebb köret: tele van fehérjével és értékes tápanyagokkal

Amikor egészséges táplálkozásról vagy diétáról van szó, a köret szinte mindig kritikus kérdés. A legtöbb konyhában unásig ismételt fehér rizs, krumplipüré vagy tészta triója helyett a szervezetünk valami sokkal tartalmasabbra és táplálóbbra vágyna. Szerencsére létezik egy olyan szuperélelmiszer, amely nemcsak zseniális köretként, de önálló fogásként is megállja a helyét. A ropogós quinoapogácsa tökéletes bizonyítéka annak, hogyan lehet egy étel egyszerre villámgyors, elképesztően laktató és tele értékes növényi fehérjékkel.

Testem

Trombózis vagy utazás miatt bedagadt láb? Ezek a különbségek

Utazás alatt a hosszú mozdulatlanság miatt a láb bedagadhat, ami kellemetlen, feszítő, fájdalmas érzést okozhat. Ha azonban ez csak az egyik lábat érinti, elszíneződik, a fájdalom pedig erős, és mozgatásra sem enyhülnek a tünetek, akkor előfordulhat, hogy nem ödémával, hanem trombózissal van dolgunk.

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.