A vérvizsgálatok utáni eredmény a legtöbbek számára csak egy rövidítésekből és számokból álló lista, melynek értelmezése meghaladja az átlagember ismereteit, így kénytelenek megvárni, míg egy hozzáértő orvos ki nem elemzi a eredményt. Hogy addig se kínozza a kíváncsiság, összeszedtük, mi mit jelent a laborleletben, illetve hogy az alacsonyabb és a magasabb értékek milyen betegségre utalhatnak.
Az általános laborvizsgálat tartalma
A hétköznapi szóhasználatban kisrutinként ismert csomag tartalma laboronként eltérő lehet, de általában a következőket tartalmazza: a vérkép, vizelet, máj-, vesefunkció, cukor-, zsíranyagcsere paraméterek, vas illetve a vasháztartást jellemző paraméterek. Az egészségi állapot nyomon követése céljából, általános laboratóriumi vizsgálatot - a vércukor- és a koleszterinszint mérését - 21 és 39 éves kor között ötévenként, a 40-65 évesek körében kétévenként, 65 év felett pedig évente javasolt végeztetni, az esetek többségében azonban a laborvizsgálat inkább célzottan, a tünetek, vagy a meglévő alapbetegség függvényében történik. Ilyenkor azokat a paramétereket kell nézni, amik a kérdés megválaszolását segítik.
Nincs egységes a referenciatartomány
Akik több helyen készíttettek labort, azok tudják, hogy szinte ahány rendelő, annyiféle a megadott normál tartomány, amihez hasonlítják az illető értékeit. „A normál tartományt referens tartománynak nevezik, ami sokszor nem- és életkorfüggő, ráadásul nagyban függ a metodikától, műszertől, reagenstől”- mondja a labororvos.
A szakértő szerint ezért is van minden leleten rajta a referenciatartomány, hiszen minden labor a saját tesztjeihez tartozó referencia értékeket adja ki. A kisrutinnál azonban jellemzően összehasonlíthatóak a különböző laborok eredményei, az igazán nagy eltérések pl. a hormonoknál lehetnek. Hiba volna azonban messzemenő következtetéseket levonni kizárólag a laboreredmények alapján. A szakorvos a számokat minden esetben a tünetekkel és/vagy egyéb vizsgálati eredményekkel összhangban értelmezi.
Az alábbi adatok csak támpontok!
"Nem javasoljuk, hogy ez alapján a betegek a saját leletüket értelmezzék, főleg, ha konkrét panaszaik is vannak. A laborlelet értelmezése minden esetben személyre szabottan történik, így az abban szereplő értékek csupán támpontot szolgáltathatnak ahhoz, hogy milyen irányban szükséges életmódján változtatni”- figyelmeztet a labororvos.
A leggyakoribb kódok és megfejtésük
VVT, RBC: a vörösvértestek mennyiségét mutatja. Alacsony értéke vérszegénységre, vérveszteségre, illetve csontvelőt érintő daganatra utalhat, ilyenkor csökken az oxigénellátás, így a beteg sápadttá, fáradékonnyá válik. Amennyiben magasabb a szintje, akkor szív- és tüdőproblémákat jelezhet, de akár kevés folyadékfogyasztást is, mivel olyankor a vér besűrűsödik.
FVS, WBC: a laborban ezek a rövidítések a testben található fehérvérsejtek számát jelzik, ezek a sejtek veszik fel a harcot a kórokozókkal. Ha ez az érték magasabb a normálisnál, akkor az bakteriális fertőzésre vagy pajzsmirigy túlműködésre utalhat, ha kiemelkedően magas, akkor leukémiára. Ha azonban alacsonyabb a referenciaszámoknál, akkor az lehet kemoterápia vagy sugárkezelés velejárója, vagy vírusos fertőzés eredménye.
Vércukor: éhgyomorra mért értéke 3,9-6,1 mmol/l között mozog. Iitt fontos megjegyezni, hogy a napjainkban sajnos egyre gyakoribb inzulinrezisztencia szűrésére csak a terheléses vércukorvizsgálat alkalmas. A betegséget a 2-es típusú diabétesz előszobájaként is emlegetik. Létezik egy index, a HOMA index, amit az éhomi glukóz és inzulin értékekből lehet számítani. Ennek mindenkori értékelése:
≤1normális
>2 inzulin rezisztencia gyanúja
>2,5 inzulin rezisztencia valószínű (felnőtt)
>3,2 inzulin rezisztencia valószínű (gyermek és serdülő)
>5,0 T2 diabetes
LDL: a "rossz" koleszterin szintjét mutatja. Az emelkedett érték a magasabb vércukorszinthez hasonlóan többnyire a mozgáshiány és a nem megfelelő táplálkozás következményeként jelenik meg. Ezen kívül lehet még familiáris hiperkoleszterinémia, amikor enzim defektus miatt magasabb, illetve pajzsmirigy alulműködés is emelheti.
Húgysav: magasabb értéke genetikailag is meghatározott, ezen kívül a sok hús fogyasztása vezethet húgysavszint emelkedéshez. Túlsúly, magas vérnyomás és koleszterinszint, vagy cukorbetegség esetén értéke szintén emelkedett lehet. A magas húgysavszint ízületi betegséghez, köszvényhez, vesebetegséghez vezethet. A kölcsönhatás oda-vissza igaz lehet; tehát a magas húgysavszint, illetve köszvény mellett tízszer gyakoribb a magas vérnyomás kialakulása, ugyanakkor hipertónia esetén, vagy szívkoszorúér betegségben a köszvény háromszor gyakrabban fordul elő.
CRP: emelkedett értéke a szervezetben zajló gyulladásra utal. Ez lehet a közelmúltban lezajlott nátha, épp úgy, mint a vizsgálat időpontjában is fennálló gyulladásos betegség. Érdekesség még, hogy a CRP szintet a túlzott zsír- és cukortartalmú táplálkozás is megemeli. A helytelen étkezés tehát állandó gyulladásos állapotot idézhet elő a szervezetben.
MCV: a vörösvértestek átlagos térfogatát mutatja. Egy-két milliliter vérből ez egyszerű laboratóriumi vérkép-automatával meghatározható. Ha az érték kicsi, akkor leggyakrabban vashiányra utal, ha nagy, akkor pedig folsav- vagy B12 vitaminhiányra.
Crea, Cre: a kreatinin szintjét jelöli, ami az izmokból származó, kreatin nevű fehérje bomlásterméke. A vese szűri, így az értékében lévő eltérés ennek a szervnek a zavarát mutatja. Ha a normálisnál magasabb, akkor az veseelégtelenségre, illetve kevés folyadékfogyasztásra utal. Alacsonyabb értéket pedig terhesség, illetve nagyobb izomvesztés után szoktak mérni, tehát nagy aggodalomra ez nem ad okot.
