Nemcsak a média és a társadalmi nyomás felelős a nők táplálkozási zavaraiért, hanem a biológia is.
A legújabb kutatások szerint nem hiába a női nem tagjai közül kerül ki a legtöbb táplálkozási zavaros, ugyanis biológiailag is úgy vannak programozva, ami hajlamossá teszi őket a túlevésre. A Michingani Egyetem kutatóinak felfedezése azért rendkívül fontos, mert ez az első kutatás, ami bizonyítja, hogy a táplálkozási zavarok hátterében nagyon fontos szerepet játszik a páciensek neme. Azzal tehát, hogy média és a társadalmi nyomás is megteszi a magáért a nők táplálkozási zavarainak erősítéséért, egy már amúgy is létező rizikófaktorra erősítenek rá még jobban.
A Michigani Egyetem kutatói nemrégiben patkányokon vizsgálták az étkezési szokásaikat, és rájöttek, hogy a nőstény állatok jóval többet esznek, mint a hím társaik – tehát nem csupán a stressz és a társadalom okolható azért, hogy többet falatoznak. És a kutatók szerint ez nem csak rájuk, de az emberekre is vonatkoztatható. Ezért van az, hogy több olyan ember van, akik egyszerűen nem tudnak mértéket tartani, és úgy érzik, kicsúszik evés közben a kezükből a gyeplő. Ráadásul ez a nőknél 10-szer olyan gyakori: gondoljunk csak a testsúly-problémáikról legalább olyan ismert hírességekre, mint Oprah Winfrey, Janet Jackson, vagy a köztudottan bulimiás Lady Gaga.
Vaníliás cukormáz a nyerő
Kelly Klump, a Michigani Egyetem pszichológia professzorának elmondása alapján a legtöbb elmélet szerint a táplálkozási zavarok azért gyakoribbak a nők körében, mert rájuk sokkal nagyobb pszichológiai és kulturális nyomás nehezedik külsejüket tekintve, mint a férfiakra. "Ez a legutóbbi tanulmány azonban azt mutatja, hogy biológiai tényezők legalább olyan fontos szerepet játszanak ebben, hiszen a nőstény patkányokon nincs semmiféle nyomás, ami kiváltaná belőlük ezt a viselkedést" - mondja Klump.
Klump professzor és csapata a kísérletben 30 hím és 30 nőstény patkányt etetett két hétig, majd az eledelüket időközönként vaníliás cukormázra cserélték. Megfigyeléseik azt mutatták, hogy a nőstények voltak azok, akik akár a hímek adagjának hatszorosát is képesek voltak fogyasztani az édességből. A professzor szerint mindez összefüggésben lehet az agy természetes jutalmazási rendszerével, illetve azzal, hogy ki mennyire keresi a jutalmat.
A kutatók jelenleg az tesztelik, hogy a nőstény patkányok agya mennyire érzékeny és fogékony az olyan jutalmazási ingerekre, mint a zsírban és cukorban bővelkedő ételek, illetve hogy milyen vegyi anyagok hatnak ilyenkor a viselkedésre. Az eredmény azért is fontos, mert így javítani tudnák a táplálkozási zavaros betegek gyógyszeres, valamint pszichológiai kezelését, így lényegesen kevesebb táplálkozási zavaros ember lehetne.
