Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy kezdő tyúktartó kalandjai a baromfiakkal, és nem várt nehézségekkel.
Nincs annál romantikusabb, amikor az ember reggel kiballag az ólhoz, előkotor néhány tojást, majd miközben visszabattyog a konyhába, leszakít némi zöldfűszert, szed egy kis paradicsomot, és összedob egy rántottát. Ez az eszményi kép élt a fejemben, amikor kitaláltam, hogy nekem bizony kell néhány tyúk. A gyerek simán elfogyaszt egy nap 3-4 tojást, és akkor még nem beszéltünk a süteményekről. Persze, utoljára 10 éves koromban láttam közelről tyúkot, amikor Mari néni Balatonhenyén levágta, én meg szájtátva bámultam a fej nélkül rohangáló állatot.
Ehhez képest lövésem sem volt róla, hogy mit eszik egy tyúk, mennyibe kerül, érdemes-e letojtat venni, vagy jobb az előnevelt és tud-e egyáltalán repülni.
Ezért persze elkezdtem túrni a netet, ahol kiderült, nem csak én érzek vágyat a tyúktartás iránt, hanem sokan így vannak ezzel. Beszereztem szakirodalmat is (Gonda Irén: Baromfi a ház körül), ahol legnagyobb csodálkozásomra a szerző mintegy 400 tyúkkal képzelte el a kisállattartást. Nincs is ezzel baj, pár nap után már rutinosan mondtam ki a hy-line vagy az ISA brown tojóhibrid szavakat. Nekem sokat segített a Tyúkudvar blog, ahol teljesen érthetően lehet infókat szerezni, egy "profi" tyúktartótól.
Szerencsére egy ház körül mindig akad némi fa- és fémhulladék (a jó lesz ez még valamire fajtából), így már csak egy ügyes mester kellett, aki összeállítja az ólat. Hosszas tervezés után alakult ki, mire is vágynak a tyúkok, vagy legalábbis amire azt gondoltam, hogy vágynak: kell egy fedett ház, egy költőláda, egy tyúklétra, meg egy csomó kerítés.
Ebből csak kerítés nem volt, hamar ki is derült, hogy a tyúkoknak legalább másfél méter magas kéne, az meg jó drága. Szerencsére van otthon néhány régi raklap, egy-két elfelejtett ajtó, sőt a rácsos gyerekágy is előkerült, meg némi laminált parketta.
A kérdés csak az, megéri-e tyúkot tartani?
A válasz az, hogy talán. Egy tyúk naponta ideális esetben egy tojást tojik, viszont etetni kell, alomra van szüksége. Nyilván megfizethetetlen élmény, hogy saját tojásunk van, és nem kell a boltban venni, vagy horror áron bio tojást,esetleg ketrecest olcsón. De ha még sok a konyhai hulladék, akkor is kell a tyúkokra költeni: a tápon és szemes takarmányon kívül nem árt, ha kapnak meszet, vagy más ásványianyag-pótlást.
Ha valaki nem akar sokat vacakolni az etetéssel, akkor vehet tojótápot. Ezt számos gazdaboltban kapható, mázsája 13-20.000 Ft körül van, egy tyúk naponta 10-14 deka tápot eszik meg. Emellé lehet nekik bármilyen konyhai maradékot, zöldséget adni.
Mi mennyi?
Tyúk: 500-2000 Ft
Itató:300-1000 Ft
Etető:1400-6000 Ft
Kevert táp: 200-300 ft/kg
Tojótáp: 160-300 ft/kg
Zoolit vagy mész: 5 kg 390 Ft
Szalma: 300-500 Ft/ kocka
Letojt vagy előnevelt?
Szerintem egyik sem. A letojt tyúkokkal állítólag az a baj, hogy leginkább azért adják el őket, mert már nem tojnak rendesen, ezért nem éri meg őket tartani. Sokan befürödtek már a letojt tyúkokkal, akik végül a levesben végezték.
Az előnevelt azoknak való, akik hajlandóak várni, ugyanis a 3-6 hetes csirkék tojni biztosan nem fognak. Ergo, nem lesz rögtön sikerélmény, viszont jóval olcsóbbak mint a tojókorban lévő tyúkok.
A harmadik variáció,hogy 6-8 hónapos tyúkot veszünk. Ezekkel - jó esetben - semmi gond nincs: jönnek és tojnak.
A tyúktartás persze nem ilyen egyszerű, az embert folyamatosan érhetik meglepetések, jöhet a nyest vagy egy betegség, a kutyáról nem is beszélve. De ezt majd a következő részben.
