Növelheti a kreativitását, ölheti a stresszt. A pszichológus azt mondja, merjen ébren is álmodozni!
Az okostelefonok korában az embernek nehezen adatik meg, hogy úgy istenigazából unatkozzon. A helyzet viszont az, hogy unatkozni időnként hasznos és egészséges is, mert nem arra vagyunk beprogramozva, hogy állandóan pörögjünk és figyeljünk. Kerítsen alkalmat, hogy néha unatkozhasson, egy kicsit szakadjon el a kötelezettségektől, a társaságtól, a kütyüktől. Olvassa el a Huffington Post öt legfontosabb indokát, amik után könnyen lehet, hogy rá fog jönni: igazából hiányzik is a jófajta, régivágású unalom.
1. Segít elkerülni a kütyüfüggőséget
Az okostelefonfüggés például létező dolog, és nem piskóta. Az ember feszült lehet attól, ha nem tudja ellenőrizni a telefonját, azt hiszi, hogy megcsörren a zsebében, és – ahogy mostanában állandóan fenyegetnek mindenkit – elszigetelődhet az emberektől. Ez az állapot nyilván nem valami egészséges: a túlzott kütyü- és közösségi média használat depressziót okozhat, nehezebben alszik miatta az ember, és gyengébben teljesít. Ha tehát – ahogy a cikkben javasolják – legközelebb akad fél-egy óránk, amit valahogy el kell töltenünk, akkor inkább kapcsoljuk ki a mobilt és álmodozzunk.
2. Növelheti a kreativitásunkat
Ahelyett, hogy azt gondolná, az unatkozás időpocsékolás, fogja fel úgy, hogy ez szükséges pihenési idő, hogy felfrissüljön az agya. Ha hagyja egy kicsit pihenni, kizárja a környezetet, a technikai felszerelések állandó hatását, azaz megpróbálja lazításra felhasználni az időt, akkor nyilván nagyobb az esélye, hogy új gondolatai szülessenek, új megoldásokat találjon a problémákra, tehát növelheti a kreativitását. Ahogy a cikk írja, a kutatások szerint az álmodozás kifejezetten hasznos erre a célre, szóval az egykori szülői kifakadásokat nyugodtan elfelejtheti.
3. Új hobbikat fedezhet fel
Azt mindenki beláthatja, hogy a tévézés, vagy az okostelefonokon netezgetés azért nem számítanak a legjobb időtöltéseknek. Az unalom segíthet, hogy új szórakozási, érdeklődési területeket fedezzünk fel, amikről később akár az is kiderülhet, hogy jók vagyunk bennük, így akár előrébb is léphetnek a fontossági rangsorban. Valószínűleg erre a legkisebb az esély, de ettől függetlenül, ha újabb kikapcsolódási formákat fedezünk fel, mert váratlanul bevillan, hogy mennyire kipróbálnánk, azzal nem veszíthetünk.
4. Jobban értékeljük, ha csinálnunk kell valamit
Ha netán huzamosabb ideig vagyunk unalomra kárhoztatva, akkor később jobban értékelhetjük, ha egyszer újra foglalkozhatunk valamivel, és valószínűleg jobban is fogunk rá összpontosítani. Ezt legjobban valószínűleg azok érthetik, akik mondjuk hosszabb ideig voltak állástalanok: hónapok elteltével valószínűleg boldogan vetették magukat bele a munkába, és nem csak a pénz miatt. Akik pedig kénytelenek voltak ezt átélni, biztos, hogy okosabban osztják be a szabadságokat, mert sejtik, hogy a lendület megőrzésének záloga a pihenés lesz.
5. Segít elkerülni a kiégést
Mindenkit nyomaszthat és kimeríthet az a hatalmas információmennyiség, amivel nap mint nap találkozik, és amit feldolgozni kényszerül. Az imént felsorolt pontok nyilván összefüggnek abban, hogy meg kell becsülnünk, amikor semmilyen, de tényleg semmilyen inger nem ér minket. Bizonyos helyzetekben ezt mi választjuk (ezt neveznénk inkább kikapcsolódásnak), más helyzetekben pedig előfordulhat, hogy hirtelen semmi dolgunk nem akad. Ha ilyen lehetőség hullik az ölünkbe, inkább ismerjük fel ezeket a pillanatokat, és próbáljuk meg a hasznunkra fordítani őket.
Álmodozzon egy kicsit!
Stoll Dániel, a Pszichoszomatikus Ambulancia pszichológusa is arra biztat mindenkit, hogy álmodozzon egy kicsit. "A stressz nagy részét 'csináljuk', pl. előre felidegesítjük magunkat, hogy mit fog mondani a főnök, ezek mesterséges rémálmok. Ugyanakkor ezt lehet – csak az emberek kevébé használják – épp ellenkezőleg, pozitív célokra is fordítani. Azt képzelem el, hogy milyen jó lesz nekem, és ez mobilizálja a kellemes élményeket is" – magyarázta Stoll a Díványnak. Ezeken kívül is megosztott néhány egyszerű, könnyen elvégezhető feszültségoldó technikát az olvasókkal.
A főbb irányok közé tartozik a mozgás. "Ha feszültséget érzünk, akkor az izomtónus fokozódással is jár, amit lehet lazítással, nyújtással oldani. A legegyszerűbb, ha az ember nyújtógyakorlatokat végez. Emellett segítenek a ballisztikus, nagy mozgások is, mint a nagy karkörzés, vagy a guggolás." Mint mondta, van úgynevezett progresszív relaxáció is, ami azon az elven alapul, hogy ha az ember befeszíti az izmait, azaz mesterséges tónusfokozást végez, majd kienged, akkor az idegrendszerben bekapcsolnak bizonyos lazító folyamatok. "Ha tehát befeszítjük az izmainkat 10 másodpercre, majd kiengedjük őket, akkor kellemes, természetes ellazulás jön létre."
Irány a vízpart!
Vannak hagyományosabb relaxációs technikák is, mint amikor behunyja az ember a szemét és megpróbálja ellazítani a különböző végtagjait. "Ilyenkor próbálja meg tudatosan felidézni az ellazultság állapotát, ha kell, mondja magában, hogy 'most ellazítom a lábfejem, most ellazítom a vádlim, a lábam ellazult, és így tovább" - magyarázta a Díványnak. A következő foka ennek, ha elképzelünk egy kellemes élményt, például azt, milyen volt tavalyelőtt a tengerparton. "Minél részletesebben körbejárjuk ezt az élményt, annál jobban tudjuk mobilizálni az akkor érzett nyugalmat és kellemes, pihentető érzést" - javasolta a pszichológus.
Hozzátette, hogy tudatosítanunk kell azt is, hogy az ember mitől szorong, hiszen a tudatosítás már önmagában is stresszoldó hatású. Mint mondta, a szorongás jelei lehetnek: az izzadás, a remegés, az izomfeszültség, az émelygés, a fejfájás, a hányinger, az alvásprobléma is lehet stressztünet, ahogy a hajhullás, a gyomorrontás, de a krónikus szorulás és hasmenés is. Megemlítette továbbá, hogy a zenehallgatás, az érintés is stresszoldó: ha van olyan ember a közelünkben, akit megölelhetünk, akkor tegyük. A krónikus és gyakran jelentkező szorongásokkal viszont érdemes pszichológushoz fordulni, hogy hosszútávon megoldódjon a problémánk.
