Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A nagyvárosi kertészkedés egyre nagyobb divat, akinek nincs saját kertje, az is találhat magának megfelelőt.
Kertészkedni jó dolog, még ha az ásás, kapálás, vagy pajorok kidobálása közben ez ritkán jut az ember eszébe. Viszont a saját magunk által termesztett paradicsom, paprika vagy épp a kiirthatatlan cukkini leszedése és megfőzése igen jó dolog. És míg fűszernövényeket könnyedén lehet a konyhaablakban vagy az erkélyen termeszteni, krumplit vagy répát viszonylag nehéz, bár nem lehetetlen.
Szerencsére Magyarországon is egyre több helyen ismerik fel a problémát, és a Community Gardens mintájára itthon is egyre több helyen lehet közösségi kerteket művelni.
A kertezésben a Kortárs Építészeti Központnak nagy szerep jut, ők segítik itthon a kertészkedni vágyókat. 2010-ben talán a Földkelte nevű csapat volt az első, akik Békásmegyer-Ófaluban elindították a kertjüket, de ez azóta sajnos már nem aktív.
Ellentétben velük, tavaly meglehetősen nagy médiavisszhanggal nyitott meg a Lecsós Kert a Millenárison, ahol 88 ingyen parcella jár a nagyvárosi kertészeknek. A projekt sikerét jelzi, hogy idén is beindult a munka a parcellákban, a kiskerteket felásták, és némi kávéval és muffinnal motiválva egymást készülnek a palántázásra a lelkes kertművelők.
Kispesten a lakótelep mellett havi 100 forintért lehet területet bérelni a helyi lakosoknak, amire tavaly akkora volt az érdeklődés, hogy várólista alakult ki. A területen a közösségért is kell dolgozni, füvet kell időnként nyírni, és csütörtökönként illik lemenni a többi kerttulajdonos közé. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a munka idén is megindul, és tapasztalatuk szerint nagyon sikeresen alakult a kert sorsa, a bérlők elégedettek.
Aki nem akar Budára menni, az választhatja a Leonardo kertet is, ahol szintén 88 parcellát alakított ki tavaly a Kortárs építészeti központ. A régi bérházakkal övezett kertben jógától a szüreti mulatságig minden megtalálható, ha pedig ott nincs hely, akkor kicsit arrébb a Grund is várja a kertészeket. Ők még azt is megtették, hogy bemérették a Wesslinggel a náluk termett spenótot, krumplit és paradicsomot hogy kiderüljön, jelent-e bármilyen veszélyt a fogyasztókra a megtermelt zöldség. Szerencsére a nehézfémtartalom mindegyikben átlagérték alatt volt, sőt meg sem közelítette azt.
Azok se essenek kétségbe, akiknek a közelében nincs működő közösségi kert: egyrészt, mivel számos telekfelajánló van, másrészt mert némi adminisztrációval és sok-sok lelkesedéssel létre is lehet hozni ilyet.
Közösségi kertek
Sikertörténetként beszélhetünk a közösségi kertekről – mondta el Kertész Mónika, a KÉK munkatársa. Budapesten jelenleg 5-6 kert működik, de nyitás közelében is van egy pár. Többféle kerttípus létezik, van, ahol mindenkinek sajt parcellája van, van olyan, ahol közös művelés és közös elosztás van (ilyen volt a békásmegyeri Földkelte), van, ahol haszonnövényeket termelnek, máshol csak virágokat (ilyen lesz a Vasarely múzeum melletti kert, ahol egy buszvégállomás is van, ide tehát nem lehet haszonnövényeket telepíteni).
Azt, hogy kik művelik a földeket, nehéz meghatározni, annyira heterogén az összetétel. A KÉK tavaly készített egy felmérést, melyben pont azokra a kérdésekre keresték a választ, hogy kik és miért vállalkoznak a kertművelésre. A kérdőívekből kiderült, hogy míg az Alapítvány által üzemeltetett Lecsós kertbe nem csak II. kerületi lakosok jönnek, addig a VIII. kerületi Grundra szinte csak a helyiek járnak. Van, aki az unokájával kertezik, sok kisgyerekes család is jár, de egyetemisták is szép számban akadnak.
Az látszik, hogy van egy meghatározó, fiatal értelmiségi réteg, akik részt vesznek a kertművelésben. Annak sem kell kétségbe esnie, aki sosem látott még palántát, vagy nem tudja, hogyan tehet szert cukkinire, mert előadásokkal is segítenek a kertészeknek, a Zöld Fiatalok pedig március végén készítették el brosúrárjukat, mely nemsokára online és print formátumban is hozzáférhető lesz a nagyvárosi kertészeknek.
A KÉK fontosnak tartja, hogy az iskolákban is legyenek kertek, ezért a Magyar Telekommal közösen pályázatot írtak ki. Az egyetlen nehézség, hogy a sulik nyáron zárva vannak, ezért nincs ki gondozza a növényeket, pedig ekkor lenne szükség az intenzív művelésre. Persze vannak nehézségek, és a kertek sincsenek ingyen: a KÉK által üzemeltetett kertek esetében évente 10.000 forint az ajánlott befizetés, míg mások, például a zuglóiak egyesületi formában működnek, ők így kérnek hozzájárulást.
Felmerül a kérdés, hogy nem lopják-e el, a megtermelt zöldséget? Kertész Mónika szerint, bár féltek tőle, főleg a 8. kerületben tartottak attól, hogy eltűnik valami, jelentéktelen a kár – ráadásul a Millenárisról több termény tűnt el. „Egyszer valaki elvitte egy 20 év körüli lány kanadai tökét, aminek még jó három hónap kellett volna, hogy megérjen. A lány nagyon szépen reagált, nem akadt ki, csak írt egy táblát, amin az állt, hogy nagyon sajnálja, hogy az általa nevelt tököt leszedték, ráadásul feleslegesen, mert nem is lehetett megenni.” A kertészkedés persze sokkal több, mint egymás melletti parcellák sora, itt barátságok születnek, szabadságok alatt egymás kertjére is figyelnek a bérlők, és megismerik egymást az emberek. Ezt az egészet csak fanatizmussal lehet csinálni” - tette hozzá Kertész.
