Ártatlan kellemetlenségnek tűnhet, de ez csak a kezdet. A fogsorzáródási rendellenességeket érdemes komolyan veni.
Ha az állkapcsa szokott kattogó hangokat hallatni rágás közben, és az utóbbi időben gyakran fáj a feje, jó, ha kivizsgáltatja magát. A felnőtt lakosság 75-80%-anak vannak hasonló rágóízületi, illetve fogsorzáródási problémái, és bár ezek nem minden esetben okoznak fájdalmat, vagy egyéb kellemetlenséget, mégis érdemes kivizsgáltatni. Később ugyanis már fájni is fog, és súlyosabb gondokat is eredményezhet, ha kezeletlenül marad.
Dr. Bodrogi Attila fogorvos, a Smile Center tulajdonosa szerint ilyenkor valójában nem maga az állkapocs kattog, hanem annak ízülete. Ennek röviden az az oka, hogy az ízületi vápa, illetve az abban lévő fejecs között található porc kicsúszik a helyéről. Amikor pedig mindezt már hanghatások is kísérik, valószínű, hogy bekövetkezett a porc kopása, olykor átlyukadása.
Már az első tünetek megjelenésekor érdemes gnatológushoz (állkapocs ízületi specialista) fordulni, aki úgynevezett harapás analízis segítségével fényt deríthet a probléma okaira, súlyosságára, és ennek megfelelően a kezelési módra. Azért fontos mihamarabb orvoshoz fordulni, mivel az idő múlásával a panaszok felerősödhetnek, vagy panaszmentes károsodáshoz vezethetnek.
„Sajnos azzal tisztában kell lenni, hogy a kattogással járó ízületi elváltozások hátterében szinte minden esetben az a jelenség áll, hogy az ízület nyugalmi helyzetben – tehát amikor az alsó es felső fogsor teljes felülettel érintkezik egymással -, kimozdul központi helyzetéből. Ennek oka, hogy összezárt pozícióban az érintkező fogsorok határozzák meg az ízületi fejecs helyzetét, azonban a felnőtt lakosság nagy részénél ez a pozíció nem egyezik meg az ideális elhelyezkedéssel. Ezek hátterében sok esetben a bölcsességfogak előbújása miatti fogtorlódás áll. Ezen kívül sajnos igen gyakran okozza pontatlan fogorvosi, fogtechnikai beavatkozás, illetve nem jól átgondolt fogszabályzó kezelés. Sokszor jelzik a paciensek, hogy azóta tapasztalják a tüneteket, amióta pl. korona, vagy híd felhelyezése történt” - mondja a szakember.
A következmények eleinte észrevétlenek, ezért sokan csak akkor kezdnek komolyabban foglalkozni vele, ha már izomgörcsök, fog kopások, szájnyitási korlátozottság lép fel, illetve ha az ízület kiugrik a helyéről. Amennyiben nem kezelik, ezeken kívül számtalan problémát vonhat maga után, például nyaki fájdalmakat, alvászavarokat, reumás panaszokat, sőt, akár migrénszerű fejfájást is.
„A migrén pontos okait nehéz meghatározni, azonban az biztos, hogy a migrénszerű fejfájások hátterében nagyon gyakran áll állkapocsízületi probléma. Ez amiatt alakul ki, mert a fogak, rágóizmok, az ízület, a nyak- és hátizmok egymással nagyon szoros kapcsolatban állnak. Ha e rendszerben felborul az egyensúly, az bizonyos trigger pontokon (izomcsomókon) összpontosulhat, ami igen komoly fájdalmakat tud okozni”- magyarázza dr. Bodrogi Attila.
Kezelési módszerek
A kialakult probléma önmagától nem javul meg, azonban előfordulhat, hogy a szervezet kompenzáló folyamatai miatt a tünetek időszakosan jobbra fordulhatnak, sőt, akár meg is szűnhetnek. Ez azonban nem jelent végleges javulást, mivel beavatkozás hiányában a probléma újra jelentkezik, ráadásul általában fokozottabb mértékben.
„A kezelési módszerek széles skálán mozognak, de alapelv, hogy mindig meg kell határozni a probléma okát és azt kell kezelni, nem pedig a tüneteket. Természetesen lehet első a fájdalom megszüntetése - akár gyógyszeresen is -, de az önmagában csupán látszatmegoldás. Igen gyakran van szükség úgynevezett sín terápiára, amivel 6-8 hét alatt ki lehet az ízületet lazítani, majd egy újabb analízist követően meghatározni a helyes beavatkozási sort. A cél, hogy olyan fogsor záródást érjünk el, ami az ízületet nem kényszeríti rossz pozícióba, így az nyugalmi helyzetben izomfeszülés nélkül el tud lazulni. Ezt követően a másik fontos feladat, hogy olyan állkapocsmozgás-pályákat tudjunk biztosítani, ami nem okoz nem kívánatos ütközéseket a hátsó fogak területén" - magyarázza a specialista.
