Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az alvási apnoé szív- és érrendszeri betegségekhez, agyi keringészavarhoz, pszichés és szexuális problémákhoz is vezethet, és a rákos betegségek is nagyobb eséllyel fordulnak elő horkolók közt.
Ártalmatlan problémának tűnik, ami csupán az éjszakai nyugodt alvást zavarhatja meg, azonban a kutatók szerint nem ártana komolyabban venni. Szerintük ugyanis azok, akik rendszeresen horkolnak, nagyobb eséllyel kapnak szívrohamot, mint a dohányosak, illetve az elhízottak.
A legtöbb ember általában csak legyint rá, pedig amerikai kutatók úgy vélik, súlyos egészségügyi problémákra hívhatja fel a figyelmet, és könnyen vezethet stroke-hoz, illetve szívinfarktushoz is, ha valaki horkol. Statisztikai adatok szerint a nők negyede, tíz férfiból pedig négy gyakori horkoló, és még ennél lényegesen több azok száma, akik csak alkalmanként zendítenek rá éjszaka. Nagy részük azonban sosem megy orvoshoz problémájával, pedig ugyanolyan komolyan kéne ezt is venni, mint például a magas vérnyomást, mivel hasonló károkat okoz.
Miért horkolunk?
„A horkoló hangot a felső légutak laza szöveteinek rezgése hozza létre: alvás közben a garatot kifeszítő izmok ellazulnak, a ki-be áramló levegő pedig rezgést okoz a garat-algarat területén. Kiváltó oka lehet fül-orr-gégészeti eltérés: az alsó orrkagylók, a lágyszájpad, nyelvgyök, illetve a nyelvcsap elváltozásai" – mondja dr. Augusztinovicz Mónika fül-orr-gégész, a Sleep Center munkatársa.
„A horkolás gyakran csak kellemetlen panasz, de az alvás alatti légzéskimaradás figyelmeztető jele is lehet. A garat-algarat elzáródásának következtében hosszabb-rövidebb ideig tartó légzési szünetek – azaz alvási apnoék – is jelentkezhetnek. A kialakult oxigénhiányos állapot nagyon veszélyes, fizikai fáradtsághoz, szív-érrendszeri betegségekhez, szívritmuszavarhoz, agyi keringészavarhoz, pszichés problémákhoz, sőt, még szexuális zavarokhoz is vezethet”– magyarázza a szakember.
Veszélyes horkolás
A Detroiti Egyetem kutatócsoportja azt is megállapította, hogy a gyakori horkolóknál sokkal nagyobb eséllyel vastagszik meg az agy oxigénellátásáért felelős nagy nyaki verőér, a carotis belső fala. Ez a kialakuló atherosclerosis (az arteria-fal megkeményedésével járó érelmeszesedés) jele.
Dr. Robert Deeb, a Henry Ford Kórház munkatársa és a klinika vizsgálat vezetője egy januári amerikai orvosi kongresszuson tartott előadásán elmondta, hogy egyre több a bizonyítékuk azt illetően, hogy a horkolás közel sem olyan ártalmatlan, mint azt sokan hiszik. A tanulmányt már be is nyújtotta a Laryngoscope orvosi folyóiratnak is.
Dr. Deeb és munkatársai 54 olyan, 18 és 50 év közti nőt és férfit vizsgáltak meg, akik horkoltak. Az alanyokat előzőleg alváslaborban tesztelték és alaposan kikérdezték alvási szokásaikról, majd a nyaki verőér ultrahang vizsgálatát végezték el. A kutatók egyértelműen megállapították, hogy az érfal belső rétege lényegesen vastagabb azoknál, akik sokat horkolnak, ez feltehetően az állandó rezgés következménye.
Mindezek mellett a Wisconsini Egyetem kutatói tavaly azt is közzétették, hogy a visszatérő oxigénhiány miatt a rákos betegségek kialakulásának kockázata is nagyobb az alvási apnoesoknál, így ez a probléma mindenképp orvosi segítséget igényel.
Milyen orvost érdemes felkeresni?
A horkolás kezelésének első lépése az alvásvizsgálat, melynek értékelését szomnológus szakorvos orvos végzi. Az alvásvizsgálat a beteg otthonában végzett pulzoximetria vagy poligráfia (ez az alvás alatti légzést és a vér oxigénszintjét méri). Amennyiben az eredmény alapján szükséges, alváslaborban történő poliszomnográfia (teljes körű alvásvizsgálat) javasolt. Az éjszakai alvás alatt kimutatott eltérések alapján a kezelőorvos meghatározza a további szükséges vizsgálatokat, melyek közül fül-orr-gégészeti kivizsgálás minden esetben szükséges. Légzési problémák, asztma esetén tüdőgyógyászhoz, szükség esetén allergológushoz, kardiológushoz, vagy például reflux gyanújával gasztroenterológus szakorvoshoz irányítja további kivizsgálásra a beteget a szakember.
Horkolás elleni módszerek
„Horkolásra hajlamosít a dohányzás, a lefekvés előtt fogyasztott alkoholos italok, nehéz vacsora, túlsúly, így ezeket érdemes kerülni. Párásítás, a fej megemelése is segíthet, de mindez kevés, ha szervi elváltozás áll a háttérben. Az orrszárnytágító hatékony eszköz lehet, ha a horkolást szűk orrbemenet okozza és egyéb szervi elváltozást a vizsgálatok nem mutatnak. A lágyszájpad nyálkahártyáját bevonó garatspray csökkenti a lágyrészek rezgését, ezáltal a horkoló hangot is mérsékli” – javasolja a szakember. Ezeken kívül olykor a háton fekvést megakadályozó speciális párna is segíthet a panaszok megszüntetésében, azonban súlyosabb esetben a horkolás műtéti úton kezelhető.Ennek elvégzésére többféle technika lehetséges, ezek megválasztása mindig egyénre szabott.
