Miért vannak egyre többen rögeszmésen rácsavarodva a Tökéletes Esküvőre? Összeszedtük a lehetséges okokat, hogy önből ne legyen bridezilla.
Az esküvő többnyire életünk nagy napja, így nem csoda, hogy jó alaposan megtervezzük, hogy tökéletes legyen. Az is belefér, hogy sok nő már óvodáskora óta arról álmodozik, hogy milyen lesz a ruhája, a gyűrűje, vagy hol fogja kimondani a boldogító igent. De vannak, akik rögeszmésen foglalkoznak ezzel, életük minden perce, gondolata ekörül forog – akár úgy is, hogy vőlegény sincs még a láthatáron se.
Egy amerikai statisztika szerint a 25 és 34 év közöttiek 45%-a házasságban él, még úgy is, hogy a rossz gazdasági helyzet miatt sokan halasztják el a menyegzőt. Persze a legtöbb nő szeretne egyszer férjhez menni, de vannak fokozatok a lánykérés utáni esküvőtervezgetés és a kislánykor óta gyűjtögetett esküvői katalógusok közt. Az esküvőszervezést rögeszmévé növesztő nőkre az amerikai szleng már évekkel ezelőtt megalkotta a tökéletesen kifejező bridezilla kifejezést, melyet magyarázni se nagyon kell, elég, ha tudjuk, hogy az angol bride (menyasszony) és a Godzilla összevonásából eredeztethető. Helen Fisher PhD, a Rutgers Egyetem antropológusa szerint sokan egyenesen fanatikussá válnak, ha az esküvő legapróbb részletekig történő megtervezéséről van szó, de ezt persze ők maguk soha nem ismerik fel. Az esküvőfétis egyre súlyosabbá válását mutatja, hogy már léteznek olyan oldalak is, ahol azok a nők gyűlnek össze és adnak egymásnak érzelmi támogatást, akiket még el sem jegyeztek, ennek ellenére mégis az esküvőjüket tervezik – írja az amerikai Marie Claire.
Persze majdnem mindenki szeretne oltár elé állni, de vajon mi az oka, hogy egyre inkább terjed az esküvő, mint esemény jelentőségének, külsőségeinek rögeszmés felértékelése? Hiszen a frigyek közel 40%-a válással végződik, ráadásul már nem is annyira létfontosságú, hogy a nőnek férje legyen, hiszen anélkül is élhet szexuális életet, lehet gyereke, és már rég fenn tudja magát tartani anélkül is, hogy eltartanák.
Mesterségesen gerjesztett fogyasztás
A társadalomtudós Bella DePaulo PhD, a Singled Out könyv szerzője szerint a házasságmánia hátterében az esküvőipar is jelentős mértékben ott áll, hiszen azt erősítik a nőkben, hogy csak akkor érnek valamit, és csak úgy lehetnek boldogok, ha férjhez mennek. „Az esküvőipar nagyon nagy szerepet játszik a jelenségben. Egyszerű, meghitt szertartás már nem lehet elég jó, amikor mindenhonnan csillogást, fényűzést, minden részletre kiterjedő tökéletességet hirdet az internet, az esküvőkiállítások, esküvőszervezők, stb. Ugyanúgy működik ez, mint a fogyasztás minden más területén: bár valójában nincsen szükségünk a termékre, de ha lépten-nyomon szembetalálkozunk vele, végül rájövünk, hogy nem is élet az élet nélküle. A sok csillogás között pedig elvész a lényeg”- mondja Ujpál Zsófia pszichológus.
Elavult társadalmi beidegződések
Manisha Thakor pénzügyi szakértő szerint bár ma már a nők nagy százaléka diplomás, és van önálló keresetük, jó állásuk, mégis azt hiszik, hogy a kapcsolatuk az, ami első sorban meghatározza őket, így többre is értékelik, fontosabb nekik, mint a karrier vagy az önmegvalósítás.
Ezzel a pszichológus is egyetért: „Ma az anyagi tényezők már kevésbé indokolják a házasságot, lévén hogy a nők is egyre inkább meghatározó gazdasági erővé válnak: egyre magasabb pozíciókban dolgoznak, egyre jobb fizetésekért. Az esküvőfétis inkább társadalmi és érzelmi okokra visszavezethető. Félünk attól, hogy egyedül maradunk, amit egyrészt személyes kudarcként élünk meg, másrészt a környezetünkkel szemben is nehezen tudnánk vállalni, hiszen a nőkkel szembeni társadalmi és családi elvárás még mindig az: menj férjhez!”.
Bizonyítási kényszer és rózsaszín köd
Ha mindez nem volna elég, az esküvő (a fentieken kívül) egy megfelelési helyzet, bizonyítási lehetőség is, mivel sokan azt hiszik, hogy csakis akkor elég jó, szép és sikeres nők, ha elveszi valaki őket.
Mindemellett a szociológusok azt állítják, hogy a sikeres nőket azért is szippantja be ez ennyire ez az őrület, mert "agyonromantikázzák" a házasság ideáját. Mivel különösebb anyagi érdekük már nem fűződik hozzá, így megengedhetik maguknak azt a "luxust", hogy csak a szerelem hajtsa őket, nem pedig az esküvő utáni anyagi felemelkedés vágya. Érdekes, hogy a házasság romanticizálása az iskolázottság fokával arányosan nő: a főiskolai diplomával rendelkező nők 51%-a azt gondolja, hogy azok, akik férjnél vannak, lényegesen boldogabbak szingli társaiknál, míg az alacsonyan képzettek nem ennyire szentimentálisak.
Lemarad, ha kimarad
Persze társadalmi, szociális okai is vannak annak, ha egy nő mindenáron férjhez akar menni, főleg, ha a környezetében is ezt látja. „Ha az ember baráti társaságából már majdnem mindenki férjnél van – főleg, ha már gyerek is született –, akkor könnyen előjöhet az esküvőmánia. Azt az érzést keltheti bennük, hogy nekik is illene már megállapodniuk, hiszen "ennyi idősen ez a szokás". Főleg azokat befolyásolja mindez, akik hajlamosak a környezetük véleményére alapozni. Leginkább persze a nőkre hat ilyen módon, ők sokszor rágörcsölnek a jövendőbelijük megtalálására a sima „ismerkedjünk egymással” helyett" – mondja Ujpal Zsófia.
A szakember szerint sajnos még mindig sokan azt gondolják, hogy a házasság által találják majd meg a boldogságot. Csakhogy a boldogságunkat teljes egészében egy egy másik személytől függővé tenni, az ő birtoklására alapozni téves (és kockázatos) dolog, már csak azért is, mert a legtartósabb kapcsolat is megszakadhat valamiért. Ehelyett meg kell tanulnunk önmagunkkal is harmóniában lenni, úgy, hogy közben nem függünk túlságosan a másiktól. Sem a rögeszméinktől a tökéletes esküvőről.
