Az alváshiány nemcsak az elhízással, cukorbetegséggel lehet összefüggésben, az immunrendszerünket gyengíti.
Már jó ideje foglalkoztatja a tudósokat az, hogy milyen következményei lehetnek a stressznek, valamint az alváshiánynak. Manapság egyre kevesebb idő jut a kikapcsolódásra, pedig az AASM (American Academy of Sleep Medicine) szerint komolyan kéne venni a figyelmeztetéseket, miszerint muszáj lenne megfelelő életmódot kialakítanunk, máskülönben – többek között – az immunrendszerünk látja majd a kárát.
Az AASM honlapján megjelent holland-brit kutatásban olyan fiatal férfiak fehérvérsejtszámát vizsgálták, akik éjszaka nyolc órát aludtak, valamint olyanokét, akik ennél kevesebbet. Utóbbiaknál lényeges eltéréseket vettek észre, mivel az immunrendszerük fenyegetésnek vette az alváshiányt, és működését ugyanúgy megzavarta, mint a stressz (nem véletlen, hogy súlyosabb stresszhelyzetben különböző testi tüneteket produkálhatunk, például hőemelkedésünk is lehet).
Katrin Ackermann, a tanulmány vezetője szerint még további kutatások szükségesek ahhoz, hogy pontosabb képet kapjanak az alváshiány, a stressz és az immunrendszer kapcsolatáról, ezután azonban már lehetőségük lesz sikeresebben kezelni azokat, akik például krónikus alváshiányban szenvednek. Emellett nagy segítséget kaphatnak azok is, akik munkájukból kifolyólag nem tudnak elegendő időt az ágyban tölteni.
Korábbi vizsgálatok már megállapították, hogy az alvásmegvonás összefüggésben lehet az elhízással, a cukorbetegséggel, valamint a magas vérnyomással, és ahogy a mostani kutatásokból kiderült, az immunrendszer csökkent működésével is. Nem csoda hát, hogy ha feszített tempóban dolgozunk, és nincs időnk még a szükséges pihenésre sem, akkor könnyebben megtámadhatnak minket betegségek, így például náthásak is hamarabb leszünk.
Egy nemrégiben közzétett tanulmányból az is kiderült, hogy ha hat óránál kevesebbet alszunk éjszaka, akkor 4,5 százalékkal megnő a stroke esélye. Ennek pontos hatásmechanizmusa egyelőre nem ismert, azonban a kutatók úgy vélik, hogy a vércukorszint érintettsége mellett a pulzusszám és a vérnyomás emelkedése, valamint az alváshiányból fakadó gyulladások kialakulása játszanak benne nagy szerepet.
A romboló stressz
Már számtalanszor hallottuk, hogy a stressz növeli a rák kialakulásának kockázatát, a színinfarktus esélyét, az allergiás hajlamot, a betegségekre való fogékonyságot. Azt azonban eddig nem lehetett tudni, hogy mégis miképp okozza ezeket. A Carniege Mellon Egyetem kutatói szerint a kulcs a kortizol nevű hormonban van, ami stresszhelyzetekben elszabadul a szervezetünkben. Ennek megléte persze szükséges ahhoz, hogy életben maradjunk, azonban ha sokáig fennáll ez a helyzet, akkor egész testünket elárasztja, ami ezáltal nem lesz képes szabályozni a gyulladásokat. Tehát a kortizolnak nem csak az a funkciója, hogy ha kell, akkor cselekedjünk – pl. hogy elugorjunk az autó elől –, hanem a gyulladásos folyamatokat is befolyásolja. Ha azonban szinte állandó jelleggel működésben van, akkor egyre kevésbé leszünk rá érzékenyek, hozzászokunk, így nem tudja ellátni feladatait.
Sheldon Cohen, a Carniege Mellon munkatársa két vizsgálatot is folytatott ez ügyben. Az egyikben egészséges, felnőtt embereket tettek ki vírusoknak, majd öt napig megfigyelték őket. Azok a résztvevők, akik nemrégiben erős stresszhatás alatt voltak, megnövekedett rezisztenciát mutattak a kortizollal szemben. A második tesztben megállapították, hogy e csoport tagjainak a szervezetében megnövekedett a citokinek száma, melyek a gyulladásért felelősek.
Ez a megállapítás azért is fontos, mert így meghatározhatják, mely betegségek kialakulásában játszik szerepet a stressz, és hogyan lehetne védekezni ellenük.
