A náthát nem azért kapjuk el, mert nem öltöztünk fel rendesen, és a C-vitamin sem biztos, hogy segít. Összegyűjtöttük mire érdemes figyelni ha már megbetegedtünk.
Nem is értem, hogy abban a korban, ahol képesek szívet átültetni, vagy visszavarrni a leszakadt végtagokat, miért nem lehet végső csapást mérni a náthára? Az orvostudomány még mindig a tünetek kezelésénél tart, a természetgyógyászok is valami hasonlót tesznek. De vajon igaz, hogy ha 1000 mg C-vitamint megeszünk, akkor elkerül a nátha? Vagy a bíbor kasvirág fogyasztása jelent megoldást? Szabad-e náthásan csókolozni? Vagy bízzuk magunkat anyu húslevesére?
A C-vitaminszedés nem számít
Mióta Linus Pauling az 1970-es években közzétette azt a vizsgálati eredményt, hogy a C-vitamin segít megelőzni a megfázást, emberek ezrei rohannak a patikába az influenzaszezon kezdetén. Sajnos Pauling tanulmányát azóta többen is cáfolták, például az a finn kutatás, amit 11000 pácienssel végeztek el, akik legalább napi 200mg C-vitamint fogyasztottak el. A vizsgálatból az derült ki, hogy nem segített a betegség gyorsabb legyőzésében átlagemberek esetén, sportolóknál viszont segítette a gyógyulást. Persze nem szabad megfeledkezni a placebohatásról, amelynek révén könnyebben gyógyulhat.
A húsleves vagy csodaszer, vagy csak jólesik
A Mayo klinika 2000-ben elvégzett vizsgálata szerint a tyúkhúslevesben lévő anyagok segítenek a nátha leküzdésében. Más kutatók szerint a vizsgálati eredmények alapján ez nem jelenthető ki egyértelműen, mindenesetre az biztos, hogy a forró lé látszólagos megkönnyebbülést hoz.
A vírus megtelepszik a mindennapi használati tárgyakon
A Virginiai Egyetem kutatása szerint a rhinovírusok akár 2 napig is aktívak maradnak a használati tárgyakon, mint például a kilincsen, a hűtőszekrényen vagy akár a telefonon. Persze nem kell ezért mindent Domestossal takarítani, de egy alapos áttörlés nem árthat.
A hideg és az átfázás csak részben ok
Sajnos nem elég egyszerűen Michelin-babának öltözni, hogy elkerüljük a náthát. A betegséget vírus okozza, abból is van vagy 200 fajta, ezért is nem létezik hatásos ellenszer ellene. Az egyetlen módszer, ha otthon maradunk, hogy megvárjuk, míg újra kapunk levegőt és visszatér a hangunk.
Elég az orrcsepp, és mehetünk dolgozni
Az orrcseppek egy darabig tényleg megoldást jelenthetnek az orrdugulás ellen, de hosszú távú alkalmazásuk erősen ellenjavallt. Az orrcseppek csökkentik a nyálkahártya duzzanatát, így a beteg könnyebben kap levegőt, nem szárad ki a szája, és nem kapar annyira a torka. Napi 3-nál több alkalommal azonban nem érdemes ezeket használni (sőt, van olyan készítmény, melyet maximum kétszer lehet), és egy hét használat után felejtsük is el, ugyanis egy idő után irritálhatják a nyálkahártyát. Ha a nátha tovább tart, érdemes egyszerű fiziológiás sóoldatot az orrba csepegtetni, amit vagy patikában lehet kapni, vagy otthon is el lehet készíteni: két deci forró vízbe kerüljön negyed mokkáskanál konyhasó, elkeverni, kihűteni. Ez a csecsemőknél, kisgyerekeknél is jól beválik, és biztosan nem jár mellékhatásokkal.
A paracetamol mindent megold
A paracetamol tartalmú gyógyszerek, porok csak tüneti kezelést adnak, persze ilyenkor ez is jóval több mint a semmi. Az un. NSAID gyógyszerek (vagyis non-szteroid gyulladáscsökkentők) csökkentik a fejfájást, a gyulladást, és néhány óráig hatékonyak. Arra azonban nagyon oda kell figyelni, hogy ne adagoljuk túl ezeket a mindenféle márkanéven árusított gyógyszereket: a paracetamol maximális adagja 24 óra alatt 4 gramm, gyerekeknek testsúlykilogrammonként mindössze 10-15 mg (testsúly X 10 mg). A túl sok hatóanyag májkárosító hatású, úgyhogy érdemes odafigyelni az adagolásra és a gyógyszer használati utasítására. A porban árusított gyógyszerek könnyebben felszívódnak, általában C-vitamint is adagolnak hozzájuk, és a forró ital placebo hatásáról sem szabad elfeledkezni.
Persze lehet próbálkozni a házi gyógymódokkal,a jó papírzsebkendő sem árt, de nincs mit tenni, jobb, ha belenyugszunk: a nátha így is, úgy is legalább egy hétig tart.
