Nem értik, miért nem szóltak nekik, és miért csak a sajtóból tudják meg, hogy baj van a termékükkel.
Nagy port vert fel az a lista, ami október 24-én jelent meg az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) oldalán. Az intézet a transz-zsírsav-tartalmat vizsgálta az élelmiszerekben, melyek közül nem egy mutatott kiugróan magas értéket. A listában különböző termékek szerepelnek a müzlitől az édességekig, de tejtermékek, gyorséttermi ételek és margarinok is helyet kaptak. Az ügyben megkerestük a gyártókat és a forgalmazókat (amennyiben ez a listás terméknél fel volt tüntetve, egyes termékeknél ugyanis még következtetni sem lehet a gyártóra vagy a forgalmazóra).
A megkeresett cégeket az OÉTI előzetesen nem értesítette az eredményről, így arról ők is csak a sajtóból értesültek. Az OÉTI a listán szereplő termékeket 2009-2012 között vizsgálta, a gyártók szerint viszont így előfordulhat, hogy közben receptúrát váltottak, vagy már meg is szűnt a termék forgalmazása. A gyártók és forgalmazók azt sem értik, hogy mi alapján választották ki a termékeket, és többen kifogásolták azt is, hogy egyes üzletláncok termékeit csak részlegesen, vagy egyáltalán nem vizsgálták. Az ügyben kerestük az OÉTI-t is, de későbbre ígértek választ.
A Cerbona szeletek gyártója, a Naponta Kft.ügyvezetője, Mészáros Tamás szerint az ő termékük esetében például mérési hiba történhetett, ezért reklamációval fordulnak az OÉTI felé. Az igazgató arra alapozza a mérési hiba gyanúját, hogy míg két müzliszeletük kiugróan magas értéket mutatott, a többi rendben lévőnek találtatott, holott csak ízesítésben térnek el egymástól. Szintén nehezményezte, hogy a termékeket még 2009-ben vizsgálták be (ekkor még nem is a Naponta volt a Cerbona tulajdonosa – a szerk.), de azok jelenleg már nem is kaphatóak, hisz mindössze 6-9 hónapos minőségmegőrzési idővel kerülnek forgalomba.
A CBA kommunikációs igazgatója, Fodor Attila kérdésünkre elmondta, hogy a listából látszik, hogy nagyon sok piaci szereplő termékét vizsgálták meg, és számtalan termék vonatkozásában tapasztaltak 2 g feletti értékeket. „Fontosnak tartom elmondani, hogy semmilyen jogszabályban nincs jelenleg még rögzítve, hogy mekkora lehet a transz-zsírsav maximális mennyisége az egyes termékekben. Ennek ellenére a listában szereplő olyan termékeinket, melyekben 2 g felett van a transzzsír aránya, azonnali hatállyal elküldtük laboratóriumba, és az eredmény függvényében cselekszünk.
Ha a transz-zsírsavak aránya a termékekben meghaladja az ajánlott értéket, úgy az érintett gyártót kötelezni fogjuk arra, hogy az összetevőket úgy változtassa meg, hogy ez az érték módosuljon. Fontosnak tartjuk a jelenleg kapható, frissen gyártott termékek vizsgálatát is, hiszen a kutatásban 2011-esek is szerepelnek, melyek receptúrája az elmúlt év folyamán akár meg is változhatott, így az érték is módosulhatott.” Fodor Attila azt nem kívánta elárulni, hogy ki a gyártója a CBA saját márkás töltött ostyáinak, amelyek az OÉTI listáján igen rosszul szerepeltek.
A Bonbonetti csoport és a Benei Kft. csak jövő hétre ígért választ, az Édes Világ 2003 Kft. pedig elérhetetlennek bizonyult, pedig a listán 17 terméküknél mértek az ajánlottnál jóval magasabb értékeket.
A Kraft Foods a gyártója a Pilóta kekszeknek, melyek közül kettőnél, a vaníliás karikánál és a mini vaníliás karikánál talált magasabb értéket az OÉTI listája. Kertész Péter, a cég kommunikációs munkatársa a megkeresésünkre elmondta, hogy „a növényi zsírok alkalmazhatók az élelmiszerekben, mindazonáltal a termékfejlesztésen dolgozunk olyan megoldásokon, amelyek jelentősen csökkenthetik a transz-zsírsav szintjét. Az édesipar támogatja ezen erőfeszítéseket.”
Schobert Norbertet is megkérdeztük, mivel az ő nevét viselő müzliszeletek is a listán szerepelnek. „A két terméket, melyet a Cerbona gyártott, 2009 óta nem forgalmazzuk. A Norbi Update hálózat két és fél éve teljesen a saját kezébe vette a termékek gyártását és forgalmazását. 2009-ben még nem voltak olyan irányelvek, mely szerint csökkenteni kell a termékek transz-zsír tartalmát. (Az OÉTI tájékoztatása szerint már 2004-ben kiadták a hazai táplálkozási irányelveket a transz-zsírsavakról – a szerk.) Az a véleményem, hogy az OÉTI is hibát követett el a társadalmi kapcsolatok építésében, abból a szempontból, hogy nem értesítette a gyártókat, forgalmazókat arra, hogy a termékük esetlegesen egészségtelen, bár nem tiltott. A legfontosabb az elkötelezett szervezet és a piaci szereplők közti kommunikáció. Ez fedi az EU edukációs irányelveit, nem a már nem aktuális dolgok miatti megszégyenítés. Más kérdés az, hogy más gyártók miért kerülnek szégyenlistára egy termékkel, melynek beltartalmát törvény, vagy rendelet nem tiltja. Ez a szégyen.”
