Ezektől a betegségektől retteg a magyar

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Minden második magyar találkozott már a családjában rákkal, stroke-kal, infarktussal, minden harmadik fél attól, hogy egyszer ilyen betegséggel kell megküzdenie.

Minden második magyar találkozott már a családjában rettegett betegséggel, minden harmadik fél attól, hogy egyszer ilyen betegséggel kell megküzdenie. A magyarok leginkább a ráktól és a szívinfarktustól tartanak. Ha ilyen betegséggel kellene megküzdeni, az emberek legjobban az ismerős magyar orvosokban, illetve a külföldi kórházi kezelésben bíznának, a legkevésbé a területileg illetékes állami kórháztól remélnék a gyógyulást.

A CIG Pannónia Életbiztosító felmérést készíttetett arról, hogy mennyire ismerik a magyarok az úgynevezett rettegett betegségeket, mennyire érzik magukat veszélyeztetettnek, és kitől remélnének segítséget, ha gyógykezelésre lenne szükségük. Rettegett betegségeknek általában azokat a betegségeket hívjuk, amelyektől az emberek a leginkább félnek, többek között a daganatos megbetegedéseket, a szívinfarktust, a stroke-ot vagy az Alzheimer-kórt. A félelem legfőbb oka, hogy ezek a betegségek felelnek a halálozás jelentős részéért. Egy részük egyelőre nem gyógyítható, más részük igen, de a gyógykezelés hosszú és nem mindig eredményes – írják a hivatalos sajtóközleményben.

A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 81 százalékánál fordult már elő daganatos megbetegedés a tágabb ismeretségi körben, és hasonló az arány a szívinfarktus esetében is. Családi körben ez az arány valamivel kisebb, a megkérdezettek több mint fele találkozott ezekkel a betegségekkel. Míg idegsebészeti beavatkozást szükségessé tevő betegségekkel a megkérdezetteknek csak a harmada találkozott.

A felmérés ugyan nem tért ki a nemek közötti különbségre, pedig vannak.  A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon a nők 57 százaléka hal meg szív és érrendszeri betegségekben, míg a férfiaknál ez az arány 45 százalék. A második leggyakoribb halálok pedig a rákos megbetegedés. Tompa Anna, az MTA doktorának egyik cikke szerint Kelet-Európában és Magyarországon a sorrend a tüdőrákkal kezdődik, majd a vastagbél-végbélrák következik, a harmadik helyen van az emlőrák és végül a gyomorrák.

Forrás: CIG Pannónia Életbiztosító

Talán nem meglepő, hogy az adatsorok alapján leginkább azon betegségektől rettegünk, amelyekkel egy ismerősön, egy családtagon keresztül már találkoztunk. Mit jelent ez szám szerint? Minden harmadik megkérdezett úgy érzi, hogy fenyegeti rákos megbetegedés vagy szívinfarktus, 23 százalék úgy gondolja, hogy a stroke is. Ugyanakkor az idegsebészeti beavatkozástól vagy szervátültetéstől a megkérdezettek nem tartanak igazán, csupán 7, illetve 4 százalékuk érezte úgy, hogy ezek az egészségügyi problémák őket is fenyegetik.

A 18 évnél idősebb magyar lakosság körében végzett, 500 fős felmérésből az is kiderült,  hogy az emberek 32 százaléka ismerős orvoshoz fordulna, ha a rettegett betegségek valamelyikének tünetei jelentkeznének nála. A bizalmi sorban a külföldi, illetve a hazai egészségügyi magánszolgáltatók következnek és a megkérdezettek legkevésbé a területileg illetékes állami kórházban bíznak. Persze minél fiatalabb valaki, annál inkább a külföldi kezeléstől reméli a gyógyulást.

Forrás: CIG Pannónia Életbiztosító
Fotó: CIG Pannónia
Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.