A legtöbb barátunkat a munkahelyen szedjük össze

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ezt állítja egy friss kutatás. Az eredményt azzal magyarázzák,hogy máshol nincs időnk ismerkedni.

Bár többnyire herótunk van az irodától, úgy tűnik, barátkozásra mégis ez a legalkalmasabb terep manapság. Több kapcsolat köttetik itt, mint az általános- és középiskolában, az egyetemen, bármilyen szabadidős tevékenység közben vagy a családon belül – állapítja meg egy angol kutatás, amelyet egy mobiltelefon-forgalmazó cég, az O2 végeztetett el.

Kiderült, hogy minden harmadik brit a munkahelyén találja meg a lelki társát, és a legtöbb barátja is a kollégái közül kerül ki. A megkérdezettek alig több mint a tizede mondta azt, hogy a baráti köre nagyrészt az egyetemi haverjaiból áll. Úgy tűnik, a britek nem is a fél, hanem szinte az egész életüket a munkahelyükön töltik, hiszen nyaraláson csak 4 százalékuk, sport, szórakozás vagy bármilyen más szabadidős program közben pedig csak 3 százalékuk szerzett barátokat.

Fotó: Monkey Business Images / Northfoto

A legjobb barátainkat a suliból ismerjük

De hiába a sok munkahelyi ismeretség, a kutatásban résztvevők egyharmada mégis az iskolában ismerte meg a legjobb barátját. Ezt követi a munka révén (27%), az egyéb barátokon keresztül (11%), majd az egyetemen (10%) kötött ismeretség. A megkérdezett 2012 ember közül csak minden századik szerzett szoros kapcsolatokat együttlakás során.

A sulis barátságok ráadásul nagy eséllyel egész életre szólnak, hiszen – mint a kutatásból kiderült –az ötven feletti férfiak és nők ismerőseinek egyhatoda egykori iskolatárs.

A 32 éves üzleti tanácsadó, Joseph Hodges is a többséghez tartozik: a munkatársaival tölti a legtöbb időt, de a legjobb barátját az iskolából ismeri. „Gyakran sokáig dolgozom, ezért nagyon kevés időm van bármi érdekeset csinálni, amikor hazaérek. Szeretnék eljárni focizni, gitározni és közben barátokat szerezni, de ehhez sajnos túl elfoglalt vagyok. Hét közben munka után általában a kollégáimmal lógok, és van, hogy hétvégén is velük vacsorázok. Persze néhány iskolai és egyetemi haverommal is tartom a kapcsolatot, de a legtöbbjükkel már nem, mivel a munkám szinte minden időmet leköti. De a legjobb barátom még mindig az, akit iskolás korom óta ismerek – vele rendszeresen megiszok egy-két sört” – mondta el Hodges a Daily Mail-nek.

David Johnson, a kutatást megrendelő mobiltelefon-forgalmazó cég munkatársa így magyarázza az eredményt: „Azért kötünk olyan sok barátságot a munkahelyen, mert az időnk nagy részét ott töltjük. A kollégáinkat ezért néha jobban ismerjük, mint az életünk más területéről származó ismerőseinket. Telefonszámot cserélünk velük, ezáltal úgy érezzük, hogy közel állunk hozzájuk, ami azért is jó, mert így barátságosabb a légkör. És bár talán a legtöbb barátunkat a munkánk révén szerezzük, lehet, hogy egész más emberekkel állunk igazán szoros viszonyban. Sokan például napi kapcsolatban vannak egy volt osztálytársukkal. Manapság még azok is közeli viszonyban maradhatnak, akik távol élnek egymástól, hála a közösségi oldalaknak és az e-mailnek. Az elmúlt években a technológia vált a kapcsolatápolás egyik legelemibb módjává."

A magyaroknak átlagosan 5,5 barátjuk van

Ez derült ki a TÁRKI tavalyi felméréséből. A magyar felnőttek ötöde (21%) nyilatkozott úgy, hogy egyetlen barátja sincs, de 45%-uk is csak néhány, legfeljebb 4 barátról számolt be. Csak a magyarok egyharmadának van ennél több közeli ismerőse: 17-17 százalékuknak volt 5-9, ill. 10-nél több. 2011-ben tehát átlagosan 5,5 barátunk volt. A helyzet egyértelműen javult az elmúlt évtizedben: a TÁRKI 2004-es kutatásához képest 2011-re 10 százalékponttal csökkent azoknak az aránya, akiknek egy barátjuk sem volt, és nőtt a több (5-9), ill. a sok barátról (10 és annál több) beszámolók aránya.

  Forrás: Tárki.hu

Enterol

Készülj tudatosan a nyaralásra!

Az Enterol alkalmazható az utazással összefüggő, fertőzéses eredetű hasmenés megelőző kezelésére is. Az Enterol alkalmazását 5 nappal az utazás előtt már érdemes megkezdeni és az utazás teljes
időtartama alatt folytatni.
Te már becsomagoltad?

Enterol – A tudatos probiotikumválasztás.

hirdetés

Advertisement
liz
liz
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

A Gulag titkos börtönnyelve ma is él: kiberbűnözők használják

A titkos nyelvek évszázadok óta segítik a különböző közösségeket abban, hogy kívülállók ne értsék meg a beszélgetéseiket. Oroszországban azonban létezik egy kifejezetten érdekes nyelvi rendszer, amely a bűnözői világból indult, majd a Gulag táborokon keresztül milliókhoz jutott el – és ma is él egy bizonyos formában.

Offline

Elfogyott a vászna, azbesztcement lapokra festett zománcfestékkel – ma milliókat érnek Picasso remekművei

A második világháború utáni hiánygazdaságban nem volt könnyű művésznek lenni: Pablo Picassónak sem spanyol vászon, sem drága olajfesték nem jutott, amikor 1946-ban berendezte műtermét a dél-franciaországi Antibes kastélyában. A zseniális alkotó azonban nem jött zavarba: olcsó háztartási zománcfestékkel, valamint építkezésekről maradt azbesztcement lapokra skiccelte fel a huszadik század legmeghatározóbb remekműveit.

Édes otthon

Itt a friss lista: 30 magyar településen rendeltek el vízkorlátozást

A tartós kánikula és a hirtelen megugró lakossági vízfogyasztás miatt rendkívüli intézkedések bevezetésére kényszerültek Zala megye számos településén. A Zalavíz Zrt. hivatalos tájékoztatása szerint a víziközmű-rendszer tartalékai teljesen kimerültek, így a szolgáltatási területen nemcsak jelentős nyomáscsökkenésre, hanem egyes helyeken már átmeneti vízhiány kialakulására is számítani lehet a következő napokban.

Életem

Normális a Velencei-tó rekordalacsony vízszintje: rosszul gondolkodunk a jelenségről

A Velencei-tó vízszintje Agárdnál elérte a történelmi mélypontnak számító 53 centimétert, ami a hajóforgalom leállításához vezetett. Dr. Boromisza Zsombor, a MATE egyetemi docense és tájépítészmérnöke szerint azonban a probléma nem a vízhiányban, hanem az alkalmazkodási válságban gyökerezik, mivel hibásan és mereven egy üdülésre optimalizált medenceként gondolkodunk a tóról.

Életem

52 ezer forintos büntetést kockáztat a magyar sofőrök fele

Egy friss német kutatás szerint az autósok több mint fele bevallotta, hogy vezetés közben már használta a mobilját. A jelenség Magyarországon sem ritka, egy hazai felmérés alapján a sofőrök közel fele nyúlt már kézben tartott telefonhoz menet közben, pedig ezért akár 52 ezer forintos bírság és 3 büntetőpont is járhat.

Mindennapi

Nyári veszély az utakon: erre figyelmezteti az autósokat a Kamara

Országszerte zajlik az aratás, ezért a következő hetekben több kombájnnal, traktorral és szállítójárművel találkozhatunk a közutakon. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra kéri az autósokat, hogy ezek mellett a megszokottnál is óvatosabban közlekedjenek.

Édes otthon

Tönkreteheti a fát, ha így szeded le a gyümölcsöt

A gyümölcsszüret végén hajlamosak vagyunk a nehezen elérhető, legfelső ágakon hagyni az utolsó szemeket azzal a megnyugtató gondolattal, hogy jó lesz az a madaraknak. Ez a jóhiszemű zöld reflex azonban hatalmas csapda a kertünk számára. Ha a fán felejtett cseresznye sérült vagy rothadni kezd, az aszalódó szemekből úgynevezett „gyümölcsmúmiák” képződnek, amelyek a legveszélyesebb gombás fertőzések téli menedékhelyei. Ha nem takarítjuk le az ágakat, a trehány szüreteléssel szó szerint egy biológiai időzített bombát hagyunk a fán, ami jövő tavasszal a teljes termést, hosszú távon pedig magát a fát is elpusztíthatja.

Offline

Melyik folyó partján fekszik Varsó? Nehéz földrajzkvíz

Európa nagyvárosai nem csak kedvelt úti célnak számítanak, történelmük és földrajzi fekvésük miatt is különlegesek. Kvízünkkel tesztelheted, mennyire vagy tisztában azzal, hogy melyik hol, mely folyó mentén vagy tenger mellett helyezkedik el.

Testem

Sokszor éveken át félrediagnosztizálják ezt a krónikus betegséget: memóriaromlással is jár

Éveken át tartó vándorló fájdalom, állandó kimerültség, ijesztő memóriazavarok és koncentrációs problémák – mégis minden laborlelet negatív. Sokan nem is sejtik, de a reumatológiai betegségek egyik leggyakoribb, mégis legnehezebben felismerhető kórképe állhat a háttérben. A fibromyalgia sokáig az orvosi szkepticizmus céltáblája volt, ma már azonban tudjuk: nem hipochondriáról van szó, hanem arról, hogy az idegrendszer szó szerint felerősíti a fájdalmat, a betegek agyát pedig egy állandó, bénító köd, a „fibro-fog” uralja.