Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ha már unja a mainstream vásárokat, mutatunk olyat, ahol nagy valószínűséggel még nem járt.
Pecsa és Verseny utca – ezek jöhettek szóba eddig, ha használt cuccokat, csetreszeket akartunk jó áron megszerezni, meg persze az Ecseri, de az sosem az olcsóságáról volt híres. A Verseny utcai piac sokak szomorúságára bezárt, maradt a Pecsa, illetve a frissen feltűnt belvárosi piacok. A kettő közt nagy a különbség, a Pecsában boldog-boldogtalan megfordult, a Terézvárosi Bolhapiac vagy a Szimpla Bringás Bolhapiac inkább a belvárosi fiatalokat vonzza.
Szerencsére, alig 20-30 éves késéssel, de kezdenek elterjedni itthon is a garage sale-ek, azaz Garázsvásárok. A többnyire Facebookon, vidéken pluszban a busz/HÉV megállóban meghirdetett eseményen csodás dolgokra lehet bukkanni fillérekért. A Facebookos oldal elindítója Krivarics Ditta, az Otthonkommandó blog szerzője volt, aki felismerte, hogy igenis van ezekre a vásárokra igény. Jelenleg 3500-an lájkolják az oldalt, hetente tartanak vásárokat, külön aloldalon vannak az adózási infók – biztos, ami biztos alapon –, és a megosztások is pörögnek. Be is lelkesedtünk rendesen, és a hétvégén kiautóztunk Pilisszentkeresztre, hogy a legautentikusabb helyen, egy garázsban nézzem át, mire nincs szüksége a tulajnak.
Vehettünk volna első generációs Kindle-t 28.000-ért, Suzuki Teames (kicsit szakadt, ámde) szuperprotektoros motorosdzsekit 18.000 -ért, vagy sokféle 37-es női sportcipőt 1000-3000 Ft-ért. Kihagyhatatlan ajánlatnak tűnt a wok, de aztán fájó szívvel lemondtunk róla. A garázs gyors átvizsgálása után kiderült, van még egy titkos pince is, amelyben sok bicikli lakozik, de ha kicsit turkálunk, van ott hűtőszekrénytől a vasalóállványig minden, de akár radiátorral vagy mózeskosárral is hazatérhettünk volna. Végül olcsón megúsztuk a kalandot, sikerült 200 Ft-ért egy Star Warsos fémdobozra lelni.
A tulaj elmondta, hogy ugyan ő főleg Vaterán árulja a dolgait, de ez egyszerűbbnek tűnt: nem kell postára rohangálni és figyelni az aukciókat, annak ellenére, hogy igen gyér volt az érdeklődés. Igaz, az sem könnyítette meg a helyzetet, hogy semmi nem utalt arra, hol leledzik a vásár, és csak egy telefon után sikerült megtalálni az eladót.
Mire figyeljen, ha garázsvásárt szervez?
- Hétvégére szervezze, és ne túl korai időpontra
- Fogjon össze barátaival, mindenkinek van kidobandó cucca
- Kezdje el legalább egy hónappal a dátum előtt promózni
- Gondoskodjon a gyerekek számára valamilyen játékról/rágcsáról, különben idegbajt fog tőlük kapni
- Érdemes a környéken is plakátozni
- Legyen elég hely a kipakoláshoz
- Szerezzen be váltópénzt
- Kerüljön mindenre árcédula, különben egész nap árakat fog ismételni
- Nem árt, ha a vevők kaphatnak egy adag limonádét, vagy hideg vizet
+ opcionális jótanács: a megkeresett pénzt ne költse el újabb csetreszekre
Régóta szerettünk volna eljutni egy nem dizájnpiacnak nevezett, "minden mocsok drága" típusú helyre, ezért megnéztük a második alkalommal megrendezett Luna Park Socialt. Ez a margitszigeti Holdudvar hátsó sarkában berendezkedett kis piac, ottjártunkkor 6-7 eladó és barátaik, valamint néhány külföldi pihegett az árnyékban. Chillezni tökéletes volt a helyszín, és bár a szigeten amúgy mozdulni alig lehetett a zöldbe vágyó városiaktól, ide a piacra alig néhányan tévedtek be.
A piac reklámja sokat ígérő volt: "A varázslatos atmoszférájú piacon megtalálható izgalmas művészeti alkotás, kézműves termékek, egyedi használati tárgyak, designer- és vintage ruhák. A piac a vásárlás mellett remek lehetőséget teremt különleges hangulatú időtöltésre is. Remek hely, ahol a kézműves finomságok, biotermékek és különleges koktélok élvezetével lehet zenészeket és dj-ket hallgatni és szórakozni. A piac remek találkahely, ahol hétről hétre új művészeti attrakciók várnak felfedezésre. Egy hely, amit muszáj észrevenni".
Ennek ellenére még nem volt igazán észrevehető, aminek talán az az oka, hogy még nem fedezték fel az eladók sem. Pedig még WAMP sem volt, hogy konkurenciát jelentsen, mindenesetre kevesen akartak itt pénzt keresni, akik meg igen, azok inkább a jobb belvárosi turkálókat idéző ruhákat és kiegészítőket hoztak ki. A bárpultos fiú viszont igen kedves volt, a kellemes élményt csak az csorbította, hogy 800-ért sikerült megvennünk egy limonádét. Lehet, hogy jobban jártunk volna egy szárival?
