Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Néhány házilag elkészíthető biopermet, amikkel talán tényleg megvédhetjük növényeinket a kártevőktől.
Az úgy volt, hogy biokertész akartam lenni. Amikor meglett a kertem, megingathatatlanul biztos voltam abban, hogy én aztán soha, semmiféle vegyszert nem fogok szétlocsolni az újonnan vett gyümölcsfáimra és zöldségpalántáimra.
A meggyőződés nem múlt el, de a gyakorlatban legalább annyiszor megszegtem a vegyszermentességet, mint ahányszor egy fogyókúrát szoktak. Egyszerűen tenni kell valamit, ha az ember azt látja, hogy a gondosan nevelgetett növényeit valami dög el akarja pusztítani. A dögök sokan vannak, és nagyon nehéz megszabadulni tőlük. A kímélő, biológiai gazdaságokban is használható szerek pedig a legtöbb esetben nem hozták meg a kívánt eredményt.
Most mégis néhány természetes módszert mutatok be, de ezek állítólag működnek is. Nemrég hallottam róluk, és egy kicsit megint visszatért a lelkesedésem. (Minden év elején ez van.)
A klasszikus csalánfőzet
Ez nem újonnan hallott megoldás, viszont most próbáltam ki először. Minden házi növényvédelemmel foglalkozó könyv ír arról, hogy a tetvek és egyéb rovarkártevők ellen az egyik legjobb megoldás a csalánból készített főzet. Külön erre a célra hagytam a csalánt kinőni a kert egyik elhanyagoltabb zugában és kipróbáltam a levet.
Le kell szedni hozzá egy nagy csokor csalánt, (ezt gumikesztyűben érdemes kivitelezni, mert a vékonyabb textil kertészkesztyűkön átcsíp) és egy lábos forró vízben áztattam nyolc órán át. A szakirodalomban felhívják a figyelmet arra, hogy egy napnál tovább ne hagyjuk ázni a csalánt, mert megerjed és akkor elveszti a hatóerejét. Nem tudom erjedten milyen szaga lehet, de szerintem amúgy frissen is elég büdös, amin azért csodálkozom, mert egyszer már készítettem friss csalánból tésztaszószt és az finom volt. (Mindent ugyanúgy kell csinálni mint a spenóttal, az íze is hasonló.)
A főzetemet beleöntöttem a nyomáspermetezőbe, és felöntöttem egy kis vízzel, összesen 2,5 liter lett az egy nagy csokor csalánból. A lepermetezett alanyok javarészt rózsák és leanderek voltak, és elég bőségesen kaptak a löttyből. Ha én tetű lennék, biztosan elmenekültem volna, de az én növényeimen élősködő tetveknek csak egy része gondolta így, és három nap után azok is visszajöttek.
Mivel azért látható volt az eredmény, úgy gondolom, hogy a csalán akkor működik, ha nagyon tömény főzettel dolgozik az ember és 3-4 naponta permetez. Szóval egy erkélyen megoldható, de egy rózsakertben kicsit macerás. Viszont állítólag a tetűirtó hatás mellett még más módon is jót is tesz a növénynek, mert hasznos tápanyagokat biztosít. (Ja és néhány fórumozó szerint a tasakos szárított csalánlevél, amit teának árulnak, nem annyira jó hatásfokú, mintha a frissből készítünk főzetet.)
Mit csinál a tetű?
Biztosan észrevették már, hogy a levéltetvek nem eszik, vagy rágják meg látványosan a növények leveleit. A megjelenésük következménye csúnyán összeráncosodó, élettelen levelek sokasága, amit az okoz, hogy folyamatosan szívogatják belőle a tápanyagokat. Emellett a tetűnek a váladéka, a mézharmat is kártékony. Ez az édeskés anyag vonzza a hangyákat, és a különböző fertőző gombabetegségeknek is kitűnő táptalaja. Jó lenne, ha a hangyák megennék a tetveket is a harmattal együtt, de sajnos nem így van.
Katicabogár és fátyolka – biológiai fegyverek a levéltetvek ellen
Mind a ketten nagy pusztítói a levéltetveknek, így ha meglátjuk őket annak örülni kell. Ilyen szempontból a katica szerencsésebb helyzetben van, mert általában örülni szoktak neki, sőt még a Balatonból is kimentik őket a gyerekek. Szegény fátyolkát ezzel szemben sokszor szúnyognak nézik, és kérdezés nélkül agyoncsapják.
De mit tegyünk, ha se fátyolka, se katicabogár nincs a környéken? Én speciel gyűjtőútra mentem a szüleim hétvégi háza melletti sásosba, ahol nagyon sok katica volt és gyufásdobozba szedtem vagy ötvenet, hogy áttelepítsem őket a saját, levéltetvekben gazdag kertembe. Két tapasztalattal lettem gazdagabb. Az egyik, hogy a katica tud csípni. A másik, hogy nem szereti, ha megmondják neki hol lakjon. Ugyanis két nap múlva már sehol nem voltak, és még a tetűkolóniát sem pusztították el. Egyébként katica és fátyolkaügyben a világ fejlettebb részein a kertészeknek nem kell gyűjtőútra indulniuk. Az Amazonon ugyanis (nem viccelek) lehet élő katicákat rendelni 1500 darabos kiszerelésben, növényvédelmi célokra. Igaz, tengerentúli címekre nem szállítanak, és ha elégedetlenek vagyunk a pöttyösök teljesítményével, nem küldhetjük vissza őket. Fátyolka és imádkozósáska peték is vásárolhatóak, de sajnos az is frissárunak (vagy potenciális biológiai fegyvernek) minősül, így aztán belőlük sem lehet Magyarországra rendelni.
Természetes szappanos mix rovarkártevők ellen
Ezt a szert még nem próbáltam, de több helyen is olvastam róla, sőt, ezt ajánlotta egy virágárus is, aki azt mondta, hogy neki bevált.
1 dl vízhez szükséges:
1,5 evőkanál biológiailag lebomló folyékony szappan
10 csepp narancs vagy citrom 100 százalékos illóolaj
A keverék a legtöbb rovarkártevő ellen hatásos, beleértve az atkákat, fehér legyeket, bíbor és pajzstetveket is. A biológiailag lebomló szappannak utánanéztem, és találtam néhányat, a receptben leírthoz a leginkább ez hasonlít, de aki utánajár, az szerintem talál ennél olcsóbbat. A narancs illóolaj nem kötelező, de csak a tiszta (és drága) változat használatának van értelme. Maguk a citrusolajok eleve jó baktériumölő és rovarriasztó hatással bírnak és segítik, hogy a leveleken jobban megtapadjon a szer. Permetezéskor ügyeljünk, hogy a levelek fonákjára is jusson.
Mindent vivő fokhagymás-chilis spray
Mind a fokhagyma, mind a chili természetes baktériumölő és rovarirtó hatással bír, és ráadásul a tetvek mellett a hagyományos és a meztelen csigát, valamint a hernyókat is elriasztja. A fent leírt szappanos keverékbe kell beáztatni egy teáskanálnyi chiliport és 5 gerezd apróra vágott fokhagymát, és úgy hagyni egy éjszakára. A keverék egy bő hétig felhasználható.
Ezt mindenképpen el fogom készíteni, mert a chilipaprikákkal amúgy sem tudok mit kezdeni, volt tavaly néhány tövem, és olyan bőséges volt a termés, hogy nem tudtuk mindet elfogyasztani, pedig szeretjük a csípős ételeket. Most meg már növekszenek az idei palánták.
Gomba ellen sütőpor
Nálunk a paradicsomokat a nyár vége felé már második éve támadja meg valamilyen undorító gombabetegség, amitől a majdnem érett parik belsejében alien-szerű fehér, később szürkésbarnává váló csomók jelennek meg. Ezt borzasztó látni, nemcsak azért mert ronda, hanem azért is, mert a féltett és addig gyönyörűen fejlődő paradicsomnak egyszerre vége. Tavaly emiatt vettem végül is egy csomó ipari mérget, de sajnos későn, és sem a paradicsomot, sem a szintén áldozatul esett paprikákat nem tudtam megmenteni. A most következő keverék viszont állítólag a gombabetegségek és a lisztharmat ellen is jó. (remélem nem lesz szükségem a kipróbálására
Sütőporos gombaölő
1 evőkanál sütőpor
½ evőkanál olaj
2 dl langyos víz
Keverjük el a sütőport és az olajat egy kis adag vízben ameddig fel nem oldódik. Öntsük hozzá a maradék vizet, és kész is a keverék. Mielőtt felhasználjuk, távolítsuk el a legjobban károsodott leveleket és a permetezést ismételjük meg néhány naponként, ameddig a betegség nyomai el nem tűnnek. Akkor a legjobb, ha mindig frissen készítjük és fel is használjuk.
Végül pedig egy megszívelendő tanács permetezőknek: A legjobb nem szeles, nem esős időben, alkonyatkor permetezni, mert ha a permetezés után közvetlenül tűző nap éri a növényt előfordulhat, hogy kiég.
Ezek a permetszerek bár környezetbarátok, sajnos a hasznos kis bogarakat is elpusztíthatják, így próbáljuk csak a beteg növényekre korlátozni a használatukat és csak végszükség esetén.
