Hét és fél fontos kérdés a koffeinről
Hasznos vagy káros, egy vagy több fajtája létezik, addiktív-e vagy sem? A koffeinről mindenki nagyon sok mindent hallott már, az más kérdés, hogy igaz-e az információ. Hiszen vannak olyan kérdések is, amelyek még a tudomány számára sem teljesen világosak.
Azt mindenki tudja, hogy a koffein természetes formájában a kávéban és a teában található. Azt már kevesebben, hogy – a wikipedia adatai szerint – a teában több van belőle, mint a kávéban, vagy azt, hogy a kóladióban és a kakaóbabban is előfordul.
Koffeint egyébként számos fájdalomcsillapítóban (pl. Coldrex, Panadol, Saridon) is találhatunk, egyrészt mert a vegyület önmagában is bír enyhe fájdalomcsillapító hatással, másrészt pedig, mert erősíti egyes fájdalomcsillapítók hatását.
Bár a fenti wikipediás linken szerepel egy táblázat az egyes élelmiszerek és italok koffeintartalmáról, egy ennél részletesebb, angol nyelvű táblázatot is találhatunk egy amerikai táplálkozástudományi honlapon.
Koffein és tein, vagy csak koffein?
Korábban két különböző anyagnak tartották a kávéban és a teában előforduló koffeint, ezért a teában lévő koffeint teinnek nevezték el. Később kiderült, hogy valójában ugyanarról az anyagról van szó, egy C8H10N4O2 képletű vegyületről, amelyik így néz ki:
Miért van akkor, hogy más-más hatással van ránk a kávé és a tea? Hogy egyesek simán mély álomba merülnek egy vödör kávé után, míg mások nem merik megkockáztatni a kávézást délután 4 után? Sokan pedig azt állítják, hogy az erős zöld vagy fekete tea az egyetlen, amelyik ébren tartja őket.
A magyarázat állítólag az, hogy a koffein képes összekapcsolódni a teában található polifenolokkal, és ennek az anyagnak (amit tehát szoktak teinnek is nevezni) más a szervezetre gyakorolt hatása, mint önmagában a koffeiné. Az eredmény gyengébb, de hosszabb időn át tartó élénkítő hatás, így míg a kávé erősen, de csak rövid időre dobja fel az embert, addig a tea hatása enyhébb, de jóval tovább tart.
Addiktív-e a koffein?
Az egyik elterjedt tévhit a koffeinről, hogy függőséget okoz. Ebben van egy picike igazság, de a tény az, hogy a koffeinre nem lehet úgy rászokni, mint a cigarettára vagy a drogokra. Azoknál azonban, akik hosszú ideje és sokat fogyasztanak belőle, valóban kialakulhat enyhe függőség és tolerancia. Az ő esetükben, ha egyik napról a másikra le akarnak szokni a kávézásról, valóban felléphet néhány kellemetlen mellékhatás. Ilyenek például a fejfájás, az ingerlékenység, a szorongás, a koncentrációs zavarok, vagy az álmosság. Ezek a tünetek azonban a koffeinmegvonás kezdetétől számított egy-két nap alatt megszűnnek.
Okozhat-e a koffein álmatlanságot?
Sokan hiszik, hogy déli 12 után már nem tanácsos kávét fogyasztani, pedig ez nem így van. A szervezet ugyanis viszonylag gyorsan feldolgozza a koffeint. Ez azt jelenti, hogy amilyen gyorsan hat, olyan gyorsan el is múlik a hatása. Elsősorban a máj felelős a lebontásáért. Négy-öt óra után az elfogyasztott koffeinmennyiség fele teljesen kiürül a szervezetből, 8 óra elteltével pedig már a 75 százaléka.
A legtöbb ember tehát akár még lefekvés előtt 6 órával is nyugodtan kávézhat egyet, nem valószínű, hogy ettől kevésbé jól alszik majd. Hozzá kell tenni azért, hogy akadnak olyanok is, akik érzékenyebben reagálnak rá az átlagosnál. Az ő esetükben nemcsak az álmatlanul hánykolódással kell számolni, hanem idegességgel és rendetlenkedő gyomorral is.
Okozhat-e a koffein csontritkulást?
A túlzott mértékben fogyasztott koffein - ehhez számokban kifejezve több, mint napi 745 mg, azaz 7 presszókávé, vagy 10 Red Bull kell – valóban okozhat fokozottabb kalcium és magnézium veszteséget. Ez azonban kompenzálható azzal, ha a kávét tejjel fogyasztjuk. Igaz, egyes kutatások szerint az idősebb korosztálynál kimutatható összefüggés van a koffeinfogyasztás és a combnyaktörések gyakorisága között. Más kutatások szerint az, hogy a szervezet mennyire könnyen veszi fel és építi be a kalciumot, egyénenként nagyon változó lehet, mindenesetre az orvosok különösen 60 év feletti nők esetében azt szokták javasolni, hogy napi két kávénál ne fogyasszanak többet.
Segíthet-e egy csésze kávé a kijózanodásban?
Sajnos nem. Elterjedt tévhit, hogy a koffein kijózanít, valószínűleg azért, mert élénkítő hatása elfedheti az alkohol okozta lelassulást. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az ítélőképesség és a reakcióidő valóban visszaáll normális üzemmódba. Egyes szakértők szerint alkohol és koffein fogyasztása után még veszélyesebb is lehet kocsiba ülni, mint csak „egyszerűen” ittasan. Az utóbbi esetben – általában – az ember tudatában van, hogy helytelen és veszélyes dolgot cselekszik, és próbálja magát összeszedni, óvatosabb. Ha azonban a koffein hatására úgy érzi, kitisztultak az érzékei, akkor nem fog arra törekedni, hogy a szokottnál jobban koncentráljon.
Kiszáradhatunk-e a koffeintől?
Sokszor halljuk, hogy a túl sok kávé vagy tea dehidratációt okozhat, és valóban, nem nehéz párhuzamot vonni a mosdólátogatások száma és az elfogyasztott kávé-tea mennyisége közt. A vizelettel távozó, megnövekedett mennyiségű folyadékot azonban általában kiegyenlíti az, amit a koffein „hordozóanyagával” magunkhoz veszünk. A kiszáradás fent linkelt definícióját olvasva pedig be kell ismerni: az a néhány extra mosdóba-menetel, amit a kávé, tea, vagy energiaital elfogyasztás okoz, fényévekre van a kiszáradástól.
Hiperaktívvá teszi-e a koffein a gyerekeket?
Amerikában állítólag a tizenéves gyerekek már több koffeint fogyasztanak, mint a szüleik. Ők persze nem elsősorban presszókávé formájában fogyasztják a koffeint, sokkal inkább kóla, energiaital, vagy agyoncukrozott tea formájában jut a szervezetükbe. Van, aki szerint akár köze lehet a mostanában egyre gyakoribb, hiperaktivitásnak nevezett tünetegyüttes kialakulásához is. Más egészségügyi szakemberek szerint nem a koffein, hanem az ugyanezen ételféleségekkel magukhoz vett cukor, és a többi üres kalória az, ami a gyerekek viselkedési problémáit okozza.
Mennyi koffeinre van szükség ahhoz, hogy valakit eltegyünk láb alól?
A koffein halálos adagja 5-10 gramm. Egy gramm az 1000 milligramm, azaz, ha 5000 milligrammot akarnánk valakivel megitatni, és mivel a mindennapi élelmiszerek közül a dupla eszpresszóban van a legtöbb (100 mg) koffein, akkor előzékeny, ideális vendéglátóként 50 alkalommal lenne szükséges újratölteni az áldozat csészéjét. (Szerintem gyanakodni kezdene.)
(A koffein infók összegyűjtéséhez a WebMD , egészségügyi online kiadvány cikke szolgált kiindulási alapul.)
KOMMENTEK
2012.02.08 09:25:24durcas.hu
Kutatások során arra az eredményre jutottak, hogy a koffein a hiperaktív gyerekekre ellenkező hatással van, mint a többi emberre: nemcsak hogy hiperaktívvá nem teszi őket, de kifejezetten jó hatással van rájuk. A koffeint újabban ezért alkalmazzák a hiperaktivitás/figyelemzavar tünetegyüttes kezelése során. A koffein egyébként normál embereknél sem okoz hiperaktivitást, csupán hiperaktív tüneteket. Ez bár megnyilvánulásában hasonló, kezelését tekintva viszont két külön dolog.
2012.02.08 09:52:58kriszboc92
Szeretnék csatlakozni az előző hozzászólóhoz. A hiperaktivitás figyelemzavarral vagy nélkül örökölt betegség. Már megtalálták a gént, ami okozza. (ezt egy olyan professzornőmtől tudom, aki ebből írta a doktoriját) Az álhiperaktivitást kiválthatja a mozgásszegény életmód, vagy esetünkben a koffein, de a kiváltó tényezők eltűnésekor a tünetek is megszűnnek, míg az igazi hiperaktívoknál egy életre fönnmaradnak, még ha az érintettek egy részénél enyhülnek is. A hiperaktív gyerekek azért mozognak túl, mert folyamatosan borzalmas fáradtsággal küzdenek és ezzel próbálnak kompenzálni. A kóla, az édességek, stb. felélénkíti őket és ezért pont a túlmozgásos tüneteket enyhítik.
2012.02.08 09:54:43kriszboc92
Szeretnék csatlakozni az előző hozzászólóhoz. A hiperaktivitás figyelemzavarral vagy nélkül örökölt betegség. Már megtalálták a gént, ami okozza. (ezt egy olyan professzornőmtől tudom, aki ebből írta a doktoriját) Az álhiperaktivitást kiválthatja a mozgásszegény életmód, vagy esetünkben a koffein, de a kiváltó tényezők eltűnésekor a tünetek is megszűnnek, míg az igazi hiperaktívoknál egy életre fönnmaradnak, még ha az érintettek egy részénél enyhülnek is. A hiperaktív gyerekek azért mozognak túl, mert folyamatosan borzalmas fáradtsággal küzdenek és ezzel próbálnak kompenzálni. A kóla, az édességek, stb. felélénkíti őket és ezért pont a túlmozgásos tüneteket enyhítik.
2012.02.08 11:53:37Alias30
@kriszboc92: felmerült bennem hogy ez az öröklött tényező kimutatható- e valamilyen vizsgálattal.
Biztos vagyok benne, hogy vannak olyan gyerekek, családok,akik nem kapnak megfelelő támogatást, mert megpróbálnak nem foglalkozni ezzel a kérdéssel.
2012.02.08 12:32:52Mészáros Laci
@kriszbocs92:
én ezt másként látom.
1. a hiperaktivitásra való hajlam esetleg örökölhető valamilyen mértékben, de az, amit hiperaktivitásnak vagy ADHD-nak nevezünk, komplex tünetcsoport, aminek *nagyobb* része *felvett, tanult* viselkedés, ami pont azért alakul ki (a gyerekben), ahogyan a (bizonyos mértékben genetikailag meghatározott) viselkedésmotívumaira reagál a környezet.
2. a hiperaktivitás genetikai eredetű tünetei sem önmagukban meghatározottak. amit hiperaktivitásnak nevezünk, az agy embrionális és csecsemőkori fejlődése során megfigyelhető rendellenesség -- egy apró fejlődési szakasz elmaradása. Az evolúció működése miatt(nincs nagy ugrás, csak egymásra épülő kis változások) az embrionális fejlődés sok ponton "megismétli" a törzsfejlődést. az agy fejlődése során is szépen végighaladunk a hüllő-agytól a neocortexig. vannak olyan motorikus reakciók, amelyeket egy csecsemőben még a "hüllő-agy" reflexei irányítanak, majd néhány hónapos, néhány éves korra ezek az agytörzsi reflexek blokkolódnak és a mozgáskoordinációt átveszi az agykérek. ha ez a gátlódás bizonyos reflexeknél elmarad, annak a következménye lehet olyan tünet, amiből kialakul az ADHD.
2012.02.08 12:33:38Mészáros Laci
@kriszbocs92:
én ezt másként látom.
1. a hiperaktivitásra való hajlam esetleg örökölhető valamilyen mértékben, de az, amit hiperaktivitásnak vagy ADHD-nak nevezünk, komplex tünetcsoport, aminek *nagyobb* része *felvett, tanult* viselkedés, ami pont azért alakul ki (a gyerekben), ahogyan a (bizonyos mértékben genetikailag meghatározott) viselkedésmotívumaira reagál a környezet.
2. a hiperaktivitás genetikai eredetű tünetei sem önmagukban meghatározottak. amit hiperaktivitásnak nevezünk, az agy embrionális és csecsemőkori fejlődése során megfigyelhető rendellenesség -- egy apró fejlődési szakasz elmaradása. Az evolúció működése miatt(nincs nagy ugrás, csak egymásra épülő kis változások) az embrionális fejlődés sok ponton "megismétli" a törzsfejlődést. az agy fejlődése során is szépen végighaladunk a hüllő-agytól a neocortexig. vannak olyan motorikus reakciók, amelyeket egy csecsemőben még a "hüllő-agy" reflexei irányítanak, majd néhány hónapos, néhány éves korra ezek az agytörzsi reflexek blokkolódnak és a mozgáskoordinációt átveszi az agykérek. ha ez a gátlódás bizonyos reflexeknél elmarad, annak a következménye lehet olyan tünet, amiből kialakul az ADHD.
2012.02.08 12:45:40gigabursch
Nincsen hiperkatív gyerek, legfeljebb selejtes pedagógus/szülő.
A gyermek hiparktivitásának nevezett jelenség nem más, mint megismerési vágy, ami hosszú távon állandó elnyomás hatására hibás működéssé fajul el.ű
Értelmes szülő/pedagógus meg tudja oldani a gyerek tartalmas lekötését, aminek hatására kiváló fejlődést érhet el az élet számtalan területén, ennek hiányában viszont jó eséllyel generálják a hosszú távon alkoholba-drogba menekülő gyermekeket.
Mert elveszik tőlük a megismerés élvezetét.
Amúgy meg évente úgy 2-3 liter kólával, 3-4 doboz energiaitallal és kávé nélkül teljesen jól elvagyok.
Amúgy a koffein tartalom mellett megjelenő egyéb mérgek (foszforsav, cukor és társai) teszik különösen mérgezővé a kólát, rákkeltővé a kávét.
S egy komplex irányba válik függővé az egyén, nem pusztán a koffein irányába.
2012.02.08 13:44:21kriszboc92
Az ADHD-s gyerekeknél megfigyelhető, hogy más az agyszerkezetük: 10%-kal kisebb a homloklebeny, aminek feladata az információ szűrése (melyik inger fontos, melyik nem, az övék így szinte mindent beenged; több fontos neurotranszmitterből kevesebb van nekik, pl. szerotonin, noradrenalin, dopamin (ezekből amúgy a súlyos depresszióban szenvedő embereknél is kevesebb van)
@Alias30 Sajnos tényleg kevesen jutnak megfelelő pedagógiai segítséghez és ezért elkallódhatnak vagy kikiáltják őket rossz gyereknek és nem többlet segítséget nyújtanak, hanem szimplán elhanyagolják őket. Magyarországon kb. 500 ezer magyar iskolást érint a hiperaktivitás és ők legtöbbször nem jutnak el az érettségiig.
2012.02.08 14:40:52Mészáros Laci
@kriszboc92:
nem sok az az 500 ezer?
az iskoláskorú gyerekek több mint fele...?
2012.02.08 16:39:46xstranger
£7.5 egy kaveert? jo draga.
2012.02.08 18:29:40kriszboc92
@Mészáros Laci
Véletlenül elíródott egy nulla. Utólagos elnézését kérem mindenkinek
2012.02.08 20:56:32kattee
Alias30:
Ma Magyarországon még ha diagnosztizálták is a figyelemzavaros hiperaktivitást egy gyereknél, sajnos tök mindegy. Nálunk ez tavaly októberben megtörtént, terápiára várólistán vagyunk, jó esetbe idén szeptemberig. Az egy év! kezelés nélkül. Akkor minek a diagnózis?! És még megyeszékhelyen lakunk.
Amúgy nem csak örökölni lehet, elég hozzá egy újszülöttkori agykárosodás is...
2012.02.08 20:58:06kattee
Azaz akarhatok én foglalkozni a kérdéssel, akkor hordjam fizetős helyre a gyerekem. Havi 40.000- Ft, ennyit a támogatásról.
2012.02.09 03:32:35inf3rno
@kriszboc92:
"A hiperaktivitás figyelemzavarral vagy nélkül örökölt betegség. Már megtalálták a gént, ami okozza."
Az öröklött betegségekhez hozzá szoktak fűzni egy %-os számot, ami azt mutatja, hogy az adott génnel rendelkezők között mennyinél jelenik meg a betegség... Sokszor külső tényezők és genetikai tényezők kombinációjából lesz csak betegség, szóval én inkább óvatosabban fogalmaznék a helyedben. Ha nem tudod teljes bizonyossággal, hogy ez a szám 100%, akkor a hajlam örökölhető és nem a betegség.
2012.02.10 20:35:02junkie
Őszintén szólva nem értem mi ez a hájp a koffein körül, én semmiféle élettani hatást nem tapasztaltam se kávé se energiaital után. Se nem lettem többé / kevésbé álmos, se nem lettem frissebb / bágyadtam: kb. mintha vizet ittam volna. Részemről itt vége is a történetnek.