Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Hasznos vagy káros, egy vagy több fajtája létezik, addiktív-e vagy sem? A koffeinről mindenki nagyon sok mindent hallott már, az más kérdés, hogy igaz-e az információ. Hiszen vannak olyan kérdések is, amelyek még a tudomány számára sem teljesen világosak.
Azt mindenki tudja, hogy a koffein természetes formájában a kávéban és a teában található. Azt már kevesebben, hogy – a wikipedia adatai szerint – a teában több van belőle, mint a kávéban, vagy azt, hogy a kóladióban és a kakaóbabban is előfordul.
Koffeint egyébként számos fájdalomcsillapítóban (pl. Coldrex, Panadol, Saridon) is találhatunk, egyrészt mert a vegyület önmagában is bír enyhe fájdalomcsillapító hatással, másrészt pedig, mert erősíti egyes fájdalomcsillapítók hatását.
Bár a fenti wikipediás linken szerepel egy táblázat az egyes élelmiszerek és italok koffeintartalmáról, egy ennél részletesebb, angol nyelvű táblázatot is találhatunk egy amerikai táplálkozástudományi honlapon.
Koffein és tein, vagy csak koffein?
Korábban két különböző anyagnak tartották a kávéban és a teában előforduló koffeint, ezért a teában lévő koffeint teinnek nevezték el. Később kiderült, hogy valójában ugyanarról az anyagról van szó, egy C8H10N4O2 képletű vegyületről, amelyik így néz ki:
Miért van akkor, hogy más-más hatással van ránk a kávé és a tea? Hogy egyesek simán mély álomba merülnek egy vödör kávé után, míg mások nem merik megkockáztatni a kávézást délután 4 után? Sokan pedig azt állítják, hogy az erős zöld vagy fekete tea az egyetlen, amelyik ébren tartja őket.
A magyarázat állítólag az, hogy a koffein képes összekapcsolódni a teában található polifenolokkal, és ennek az anyagnak (amit tehát szoktak teinnek is nevezni) más a szervezetre gyakorolt hatása, mint önmagában a koffeiné. Az eredmény gyengébb, de hosszabb időn át tartó élénkítő hatás, így míg a kávé erősen, de csak rövid időre dobja fel az embert, addig a tea hatása enyhébb, de jóval tovább tart.
Addiktív-e a koffein?
Az egyik elterjedt tévhit a koffeinről, hogy függőséget okoz. Ebben van egy picike igazság, de a tény az, hogy a koffeinre nem lehet úgy rászokni, mint a cigarettára vagy a drogokra. Azoknál azonban, akik hosszú ideje és sokat fogyasztanak belőle, valóban kialakulhat enyhe függőség és tolerancia. Az ő esetükben, ha egyik napról a másikra le akarnak szokni a kávézásról, valóban felléphet néhány kellemetlen mellékhatás. Ilyenek például a fejfájás, az ingerlékenység, a szorongás, a koncentrációs zavarok, vagy az álmosság. Ezek a tünetek azonban a koffeinmegvonás kezdetétől számított egy-két nap alatt megszűnnek.
Okozhat-e a koffein álmatlanságot?
Sokan hiszik, hogy déli 12 után már nem tanácsos kávét fogyasztani, pedig ez nem így van. A szervezet ugyanis viszonylag gyorsan feldolgozza a koffeint. Ez azt jelenti, hogy amilyen gyorsan hat, olyan gyorsan el is múlik a hatása. Elsősorban a máj felelős a lebontásáért. Négy-öt óra után az elfogyasztott koffeinmennyiség fele teljesen kiürül a szervezetből, 8 óra elteltével pedig már a 75 százaléka.
A legtöbb ember tehát akár még lefekvés előtt 6 órával is nyugodtan kávézhat egyet, nem valószínű, hogy ettől kevésbé jól alszik majd. Hozzá kell tenni azért, hogy akadnak olyanok is, akik érzékenyebben reagálnak rá az átlagosnál. Az ő esetükben nemcsak az álmatlanul hánykolódással kell számolni, hanem idegességgel és rendetlenkedő gyomorral is.
Okozhat-e a koffein csontritkulást?
A túlzott mértékben fogyasztott koffein - ehhez számokban kifejezve több, mint napi 745 mg, azaz 7 presszókávé, vagy 10 Red Bull kell – valóban okozhat fokozottabb kalcium és magnézium veszteséget. Ez azonban kompenzálható azzal, ha a kávét tejjel fogyasztjuk. Igaz, egyes kutatások szerint az idősebb korosztálynál kimutatható összefüggés van a koffeinfogyasztás és a combnyaktörések gyakorisága között. Más kutatások szerint az, hogy a szervezet mennyire könnyen veszi fel és építi be a kalciumot, egyénenként nagyon változó lehet, mindenesetre az orvosok különösen 60 év feletti nők esetében azt szokták javasolni, hogy napi két kávénál ne fogyasszanak többet.
Segíthet-e egy csésze kávé a kijózanodásban?
Sajnos nem. Elterjedt tévhit, hogy a koffein kijózanít, valószínűleg azért, mert élénkítő hatása elfedheti az alkohol okozta lelassulást. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az ítélőképesség és a reakcióidő valóban visszaáll normális üzemmódba. Egyes szakértők szerint alkohol és koffein fogyasztása után még veszélyesebb is lehet kocsiba ülni, mint csak „egyszerűen” ittasan. Az utóbbi esetben – általában – az ember tudatában van, hogy helytelen és veszélyes dolgot cselekszik, és próbálja magát összeszedni, óvatosabb. Ha azonban a koffein hatására úgy érzi, kitisztultak az érzékei, akkor nem fog arra törekedni, hogy a szokottnál jobban koncentráljon.
Kiszáradhatunk-e a koffeintől?
Sokszor halljuk, hogy a túl sok kávé vagy tea dehidratációt okozhat, és valóban, nem nehéz párhuzamot vonni a mosdólátogatások száma és az elfogyasztott kávé-tea mennyisége közt. A vizelettel távozó, megnövekedett mennyiségű folyadékot azonban általában kiegyenlíti az, amit a koffein „hordozóanyagával” magunkhoz veszünk. A kiszáradás fent linkelt definícióját olvasva pedig be kell ismerni: az a néhány extra mosdóba-menetel, amit a kávé, tea, vagy energiaital elfogyasztás okoz, fényévekre van a kiszáradástól.
Hiperaktívvá teszi-e a koffein a gyerekeket?
Amerikában állítólag a tizenéves gyerekek már több koffeint fogyasztanak, mint a szüleik. Ők persze nem elsősorban presszókávé formájában fogyasztják a koffeint, sokkal inkább kóla, energiaital, vagy agyoncukrozott tea formájában jut a szervezetükbe. Van, aki szerint akár köze lehet a mostanában egyre gyakoribb, hiperaktivitásnak nevezett tünetegyüttes kialakulásához is. Más egészségügyi szakemberek szerint nem a koffein, hanem az ugyanezen ételféleségekkel magukhoz vett cukor, és a többi üres kalória az, ami a gyerekek viselkedési problémáit okozza.
Mennyi koffeinre van szükség ahhoz, hogy valakit eltegyünk láb alól?
A koffein halálos adagja 5-10 gramm. Egy gramm az 1000 milligramm, azaz, ha 5000 milligrammot akarnánk valakivel megitatni, és mivel a mindennapi élelmiszerek közül a dupla eszpresszóban van a legtöbb (100 mg) koffein, akkor előzékeny, ideális vendéglátóként 50 alkalommal lenne szükséges újratölteni az áldozat csészéjét. (Szerintem gyanakodni kezdene.)
(A koffein infók összegyűjtéséhez a WebMD , egészségügyi online kiadvány cikke szolgált kiindulási alapul.)
