Venezuelában földönkívüli voltam, a magyarok közt nem

Olvasási idő kb. 4 perc

Egyszer egy híres venezuelai cukrászda mákos sütit készített, és a rendőrség azonnal kiszállt, hogy fellépjen a drogárusítás ellen - mondta Ákos, a 25 éves magyar származású, venezuelai fiú, aki nemcsak azért költözött Magyarországra, mert nálunk szabad mákot enni, hanem mert otthon mindenki túlságosan laza. Külföldiek a magyarokról, 7. rész.

A kedvenc magyar mondatom: sört kérek! - Budapest egy portugál fiú szemével

Imádok a Margit hídon borozni - Budapest egy lengyel lány szemével

Sokkolt az itteni szexuális túlfűtöttség - Magyarok egy palesztin rapper szerint

A magyar lányok rámenősek, fűzik a fiúkat - Egy olasz lány a magyar csajokról

A magyarok imádnak marasztalni - Hazánk egy brazil fiú szerint

Mivel innen származom, megtanulom a nyelvet

A 25 éves Farkas Ákos Venezuelában született. A családja a második világháború után elhagyta Magyarországot, nagyszülei Dél-Amerikába költöztek, amikor édesapja 2 éves volt. Apja Caracasban nőtt fel, és itt ismerte meg édesanyját, aki félig ukrán, félig orosz származású.

“Magyarul csak öt évvel ezelőtt kezdtem el tanulni. Azóta négyszer jöttem rokonokhoz, barátokhoz látogatóba, akiket az interneten keresztül ismertem meg. Úgy döntöttem, hogy mivel én innen származom, autodidakta módon meg kell, hogy tanuljam a nyelvet.” Szeptemberben Budapestre költözött, mesterképzésre jár az ELTE-re, középkori magyar történelmet tanul magyarul. Úgy érzi, itt jó helyen van, mert a szak célja új forrásokat feltárni, és új irányból közelíteni a magyar történelemhez, ami szerinte nagyon jót fog tenni az országnak.

Úgy éreztem magam, mint egy földönkívüli

Farkas Ákos korábban, Venezuelában nemzetközi politológus végzettséget szerzett. Szeretné ismertetni a középkori magyar történelmet külföldön. A dél-amerikai oktatásban az angol és a francia történelmet emelik ki Európa országai közül, az 1000-1500-as évekről, az Árpád-házról, az Anjou korról, Magyarországról nem tudnak semmit, semmit sem tanítanak róla az iskolában.
“A középkori Magyarország történelméről szóló szócikkeket fordítok magyarról spanyolra, hogy bővítsem a Wikipedia anyagtárát“ - magyarázza.

“Magyarországot tekintem a hazámnak. Bár Venezuelában születtem, és nőttem fel, úgy éreztem ott magam, mint egy földökívüli.” A mentalitás, a viselkedés, és az életcélok kint teljesen mások. A venezuelai ember szerinte laza. "Túl laza. Ennek többek között a jelenlegi gazdasági és politikai helyzet az oka, mert Venezuela most épp nagyon rossz periódusban van. Az elnök Hugo Chavez, Fidel Castro legjobb barátja, tanítványa és főparancsnoka."

“Minden hatalom az elnök kezében összpontosul, szinte egy diktatúra megy ott. Hatalmas devizakorlátozás van, tehát nem lehet pénzt kiutalni az országból. Ha tegyük fel szeretnék letelepedni Magyarországon, és venni egy lakást, akkor eladhatom a kinti ingatlanomat, de a pénzt nem hozhatom ki az Venezuelából” - részletezte a nehézségeket.

Odakint tilos a mák, mert drog

Szerencsére már kint megismerhette a magyar kultúrát, Venezuelában körülbelül 800 magyar él. Van venezuelai magyar kulturális ház, magyar óvoda, iskola, cserkész-, és néptánccsoport.

Amikor a kultúráról kérdeztem Farkas Ákost, kiderült, hogy a magyar konyha és a zene izgatja igazán. Szereti a töltött káposztát, a paprikás csirkét nokedlivel, kedvence a mákos tészta, a mákos guba, minden amiben mák van. Van kint egy híres cukrászda, a Danubio, melynek az alapítója magyar. Egyszer mákos sütit készített, s a rendőrség azonnal kiszállt, hogy fellépjen a drogárusítás ellen.

“Zenében legjobban a Kowalski Meg A Vegát, a Black Out-ot, a Hooliganst, Ákost, és a népzenét szeretem.” Amikor 20 évesen megismerte Budapestet, a Zöld Pardon és a Rio vonzotta. “A ZP azóta óvoda lett, 16-17 évesek járnak oda, úgyhogy én már nem merek lemenni. Mostanában nem járok annyit bulizni, néha beülünk valahova a barátaimmal, vagy nagyritkán benézünk a Morrisonsba." Ezután a hazai közlekedést hasonlította össze a venezualai sajátosságokkal.


"Venezuelában nincs közbiztonság. Este 7-kor kint lenni, az utcán sétálni nagyon veszélyes. Nagyon sok a rablás, a pisztolyos támadás és a gyilkosság. Éjszaka csak kocsival érdemes közlekedni. 10 forint egy liter benzin, úgyhogy mindenkinak van autója. Metrók, villamosok és buszok pedig nincsenek.“

A válság önzővé tette az embereket

Ha már összehasonlítás, Ákos elmondta, a magyar havarjaiban  jobban megbízik, mint a venezuelaiakban. “Ha kell valami, ők azonnal segítenek. Ez biztos összefügg az életszínvonallal, a válság önzővé, közönyössé teszi az embereket. Itthon is látok hasonló tendenciákat, de Magyarországon még mindig sokkal jobb a helyzet.

A legtöbben elfogadják, hogy magyarnak érzem magam, de volt egy ismerősöm, aki azt mondta: Nekem van egy vietnámi osztálytársam, aki Magyarországon született, és már 25 éve itt él. Ő nekem sokkal magyarabb, mit te, mert ugyanazt az újságot olvassa, mit én, ugyanazt a sört issza mint én.” Ákos úgy érzi legjobban a határontúli magyarok érthetik meg a helyzetét, mert ők hasonló érzelmi körben élnek. Idegen társadalomban, kultúrában nőttek fel, ezért küzdeniük kell, hogy megőrizzék a magyarságukat.

Fotó: Kováts Dániel

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Koncz Linda
Koncz Linda
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában – és ez a magyar családokat is érinti

Egyes becslések szerint évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában. Van, aki néhány órán belül előkerül, olyan is, aki napokig, hetekig nincs meg, és van, akit soha nem találnak meg. Soha nem került elő a hatéves Etan Patz sem, aki 1979. május 25-én reggel iskolába indult, de sajnos nem érkezett meg oda. Az ő emlékére jött létre az eltűnt gyermekek világnapja.

Életem

Ez a randizás 37 százalékos szabálya: megmutatja, mikor találhatod meg az igazit

A Psychology Today magazinban megjelent matematikai modelleken alapuló „37 százalékos szabály” szerint a szingliknek a párkeresésre szánt időszakuk első harmadát puszta tapasztalatszerzésre kellene fordítaniuk a randialkalmazásokon, hogy egy konkrét küszöbértéket átlépve felismerjék azt a partnert, aki mellett érdemes végleg lehorgonyozniuk.

Offline

Dödölle, slambuc, csíramálé: kitalálod, honnan származnak?

Szinte nincs is olyan ember, aki a barátaival beszélgetve ne eszmélne rá, hogy egy-egy étel, ami számára gyerekkorában teljesen hétköznapi volt, másoknak vagy teljesen ismeretlen, vagy egészen más névvel illetik. Ennek többnyire az az oka, hogy az eltérő tájegységek lakói másképpen neveznek olyan ételeket, amik egyébként igen hasonlóan készíthetők el. Te meg tudod mondani az alábbi ételekről, hogy honnan származnak?

Életem

Százezres összeget kaphatsz, ha bankot váltasz: ezek a feltételek

Ma már nemcsak az alacsony számlavezetési díjak vagy a modern mobilbanki szolgáltatások miatt éri meg bankot váltani. Több pénzintézet is komoly jóváírásokkal próbál új ügyfeleket szerezni. Egyes akciókban akár 100-150 ezer forintot is kaphatnak azok, akik új számlát nyitnak, és teljesítik a bank által szabott feltételeket.

Életem

Így írd meg az önéletrajzodat, hogy behívjanak interjúzni

Az első benyomás egy új állásra jelentkezésnél gyakran már az önéletrajznál eldől. A pályázó ilyenkor nemcsak a szakmai múltját mutatja meg, hanem azt is, hogyan gondolkodik saját magáról, mennyire tudja kiemelni az erősségeit, és képes-e az adott pozíció szempontjából relevánsan bemutatkozni.

Offline

Ezért lett a patkó a szerencse szimbóluma

Ott lóg a vidéki házak ajtaja felett, kulcstartókon hordjuk, és még az esküvői gratulációkra is rányomtatjuk, de vajon miért pont a patkó lett a világ egyik leghíresebb kabalája? A válaszért egészen a sötét középkorig kell visszautaznunk az időben, ahol egy dörzsölt kovácsmester, egy pórul járt ördög és a gonosz szellemektől való rettegés örökre összefonódott a lótartás ezen alapvető kellékével. Utánajártunk, hogyan költözött a szerencse a vasba, és annak is, hogy végül felfelé vagy lefelé fordítva kell-e a falra szögeznünk.

Testem

Nem csak esztétikai kérdés a korai őszülés: meglepő okok állhatnak a hátterében

Fehér hajszálak a húszas vagy harmincas évek elején? Bár a legtöbben azonnal a hajfesték után nyúlnak, a korai őszülés hátterében a genetikán kívül komoly egészségügyi figyelmeztetések is állhatnak. A krónikus stressz, a rejtett pajzsmirigyproblémák, valamint a szervezetünk számára kulcsfontosságú vitaminok és nyomelemek hiánya mind felgyorsíthatják a folyamatot. Utánajártunk, miért nem szabad puszta esztétikai kérdésként kezelni az idő előtti őszülést, és mit tehetünk a folyamat lassítása, vagy akár visszafordítása érdekében.

Offline

Ilyen volt az élet a csillagos házakban

A túlzsúfolt lakásokban nem ritkán nyolcan-tízen is szorongtak egyetlen szobában, miközben sem áram, sem víz, de még elegendő élelem sem jutott a gettó lakóinak.

Offline

Ezért faragták félelmetesre a vízköpőket: nem csak az esővíz elvezetésére szolgáltak

Vicsorgó démonok, torz pofák és félelmetes hibrid lények bámulnak ránk a gótikus katedrálisok tetejéről. Bár a legtöbben tudják, hogy a vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, a középkori építészek nem puszta funkcionális csatornának szánták őket. A hátborzongató figurák mögött egy pusztító folyami sárkány legendája, a gonosz szellemek elleni spirituális védelem és a középkori analfabéta tömegeknek szánt vizuális megfélemlítés állt. Utánajártunk a legfélelmetesebb építészeti elemek titkait rejtő mítoszoknak.

Offline

Magyar származású kalligráfusnak köszönhetjük a Coca-Cola feliratot

Ott van a hűtődben, az utcai plakátokon és a mozikban is, mégis kevesen tudják, hogy az egyik leghíresebb amerikai logó mögött valójában egy magyar menekült fia áll. Louis Madarasz nemcsak a „toll királya” volt, de az ő zseniális szépírása tette világhírűvé a Coca-Cola feliratát. Ismerkedjünk hát meg a San Antonió-i magyar kalligráfus történetével, aki örökre megváltoztatta a reklámgrafikát.