Nem kért a kékvérűek csillogó, de unalmas életstílusából. Bár a világ legbefolyásosabb családjának volt a tagja, hidegen hagyta az arisztokrata-életvitel. Egyetlen dal hatására megváltozott az élete, s miután elhagyta a családját, a dzsesszzenészek védőszentje lett. Ő volt Pannonica Rothschild, a magyar származású dzsesszbárónő.
Az egyik legelőkelőbb kékvérű család sarjaként látta meg a napvilágot 1913-ban Pannonica Rothschild. Magyar szülei, Charles Rothschild és Wertheimstein Rózsika a magyar tájról és egy őshonos lepkéről nevezték el negyedik kislányukat. Bár idejekorán egy jó partit kerítettek neki, és férjhez adták, Nica azonban hátat fordított a világ elit köreinek. A gyönyörű arisztokrata bárónő a füstös a New York-i bárokban találta meg a helyét, fekete dzsesszzenészek között. Már ennyi elég lett volna a világbotrányhoz, de Pannonica ennél is tovább ment.
A magyar pillangó gyermekkora
Elvitathatatlanok a magyar gyökerek, hiszen Pannonica édesanyja, Rózsika Nagyváradon nőtt fel, az Osztrák–Magyar Monarchia idején. Családja, a Wertheimstein família volt az első olyan zsidó család Európában, amely anélkül kaphatott nemesi rangot, hogy áttértek volna a kereszténységre. Bár Pannonica édesanyja elismert teniszbajnok volt, szó se lehetett lányai felvilágosult neveléséről. Nica édesapja, a Bihar megyei Alfred Rothschild pedig amellett, hogy élte a főnemesek néhol felszínes életmódját, minden idejét lekötötte a rovargyűjtés. Végül Nicát is a pannon tájról és egy nálunk őshonos lepkéről, az Eublemma pannonicáról, azaz a magyar gyopárbagolyról nevezték el.
Szőnyeg alá söpört tragédiák
Csupán keveset tudunk Pannonica Rothschild gyermekkoráról. Annyi bizonyos, hogy édesapját korán elvesztette, Alfred súlyos depresszióban szenvedett, és öngyilkos lett: édesanyja négy gyermeket nevelt fel egyedül. Nélkülözni azonban „csak” az apjukat kellett a gyermekeknek, hiszen a lányok London elit negyedében nőttek fel a Tring Park Mansion nevű palotában, amely a Rothschildok tulajdonában állt. Az is biztos, hogy Pannonica Rotschild távoli rokonságban állt a magyar divatdiktátor Rothschild Klárával. Csupán 22 éves volt, amikor édesanyja hozzákényszerítette egy francia diplomatához azért, hogy teljesítse az arisztokrata hölgyek életfeladatát: szüljön, és legyen szép. Nica felvette férje, Jules de Koenigswater nevét, és Franciaországba költöztek, ahol egy XVII. századi kastélyban éltek. Nica már ekkoriban is unta a diplomatafeleségek felszínes világát, s amint lehetett, bevetette magát. A második világháború idején titokban csatlakozott a francia hadsereghez a férje oldalán, aki titkos ügynökként dolgozott. Nica is harcolni akart a nácik ellen. Dekóderként, mentőautó-sofőrként és rádiós műsorvezetőként szolgált az ellenállásnál, gyermekeit pedig Amerikába küldte.
Sorsdöntő melódia
Amikor a háború véget ért, a báró diplomata lett, s bár Nica még három gyereknek adott életet, de nehezére esett, hogy eljátssza a nagykövetfeleség szerepkörét. S még valami történt: egyszer az egyik lánya egy hangfelvételt mutatott neki, amelyen egy fiatal dzsesszzenész, Thelonious Monk a legismertebb dalát, a Round Midnightot zongorázza. Nica állítólag több mint harmincszor hallgatta meg a felvételt, amely azonnal megváltoztatta az életét. 1952-t írtunk, amikor hátrahagyta gyermekeit, férjétől különvált, és New Yorkba költözött, hogy a dzsessznek szentelhesse életét.
A dzsesszbárónő whiskey-gőzös éjszakái
New Yorkban azonnal otthonra talált, s a szép bárónő előszeretettel fuvarozta a szegény dzsesszmuzsikusokat az ezüstszínű Bentley kocsijában, hatalmas botrányt okozva, hiszen az ötvenes években elképzelhetetlen volt, hogy ugyanabban a kocsiban mutatkozik egy fehér nő fekete férfiakkal. Nicát ez azonban egyáltalán nem érdekelte: imádta a füstös bárokat, ahol egy Bibliának álcázott könyvesdobozból vedelte a whiskey-t, kábítószert fogyasztott, és minden éjjel dzsesszzenére mulatott. S mindeközben jótékonykodott is, hiszen felkarolta a szegény dzsesszzenészeket, akiket sokszor beköltöztetett magához egy elit penthouse-ba, kiváltotta a zálogba adott hangszereiket, etette-itatta őket, és valószínűleg kábítószert is szerzett nekik. Sőt, számos zenésznek a temetését is kifizette. A dzsesszbárónő viselt dolgairól naponta cikkeztek a hírlapok, ám hírnevét az pecsételte meg, hogy az elismert szaxofonos, a 34 éves Charlie Parker egy Nica által bérelt szállodai lakosztályban halt meg 1955-ben. Ám Nica ekkor sem vonult vissza, hanem folytatta életművét, és tovább támogatta élete lelki társát.
A legendás szerelem
Aki nem volt más, mint a zenetörténelem egyik legnagyobb dzsesszzongoristája, Thelonious Monk, aki miatt New Yorkba költözött a dzsesszbárónő. Nica ugyanis arra tette fel az életét, hogy sikeres művészt faragjon pártfogoltjából. Legendás kapcsolatukról köztudott, hogy Nica pénzelte az akkor még feltörekvő zenészt, de emellett állandó hallgatója is lett a koncertjeinek, sőt, előadásokat is szervezett Monknak. Azt senki sem tudja, hogy mi volt köztük valójában, mindenesetre Monk sosem akart elválni feleségétől. Sőt, a feleség, Nellie ragaszkodott ahhoz, hogy Nica Thelonious közelében éljen, hiszen szavai szerint csakis a múzsa tudott jó hatással lenni a muzsikus depressziójára. Kapcsolatukat csak tovább mélyítette az a botrány, amikor 1958-ban a delaware-i rendőrség marihuánát talált Monknál. Nica azonban tudta, hogy pártfogoltja azonnal elveszíti a zenélési engedélyét, ha rácsok mögé küldik. Éppen ezért átvállalta Monkról a felelősséget, és ő maga vonult helyette néhány napra börtönbe. Végül Monk a ’70-es években már képtelen lett megbirkózni a démonjaival, és az egészségi állapota is hanyatlani kezdett. Miután befejezte nyilvános fellépéseit, visszavonulását követően a dzsesszbárónő egyik házában hunyt el 1982-ben.
300 macskával élt együtt
Miután elvesztette lelki társát, a dzsesszbárónő teljesen magába roskadt, és teljesen visszavonult a társasági élettől. Igazi macskás néni lett a rocksztárként élő botrányhősnőből, aki állítólag 300 macskával osztotta meg szállodai lakosztályát, akik talán enyhítették soha el nem múló gyászát. A dzsesszbárónőt négylábú kedvencei társaságában érte a vég, 74 éves korában. Zenészberkekben azonban sosem halványulhat el a neve, hiszen számos dal is megörökítette egyedülálló lényét és mecénási tevékenységét. Közöttük Thelonious Monk Pannonica című dzsesszslágere lett a legismertebb. Nica házaiban, amelyeket a leszármazottai örököltek, a mai napig zenészek élnek.
