Friss magyar kutatás vizsgálta a Z generáció jellemzőit: a szakember szerint nem lehet az 1995 és 2009 közt születettek generációját anélkül értelmezni, hogy szüleikről megfeledkeznénk.
Naponta átlagosan 4,6 órát töltenek el az interneten, ennek javát az esti órákban, de egyharmaduk folyamatosan online van; a Facebookot (71 százalék), az Instagramot (71 százalék) és a TikTokot (61 százalék) használják leginkább, és az élmények a legfontosabbak számukra: ilyennek látja a Diverzum a pwc-vel együttműködésben készített Gen Z reportja.
393 ezer forint bérre vágynak
Amint az eredményeket közelebbről vizsgálva kitűnik, a Facebook meglepő népszerűsége csalóka: valóban van itt profilja a fiataloknak, ám leginkább a Messengert használják az oldalon, a tájékozódás terepe sokkal inkább a TikTok lett számukra.
Ebben a korosztályban nagyon jellemző az online vásárlás lehetőségének kiaknázása
– a közel 4000 fős mintavételi körben készített kutatás tanúsága szerint hazai és külföldi webshopokat nagyjából ugyanolyan arányban használnak a Z generációsok. Álomjövedelemként a 393 ezer forintos bér átlagos körükben, melyből a legtöbben étkezésre, prémium előfizetésekre és szórakozásra költenének, de a lakhatási költségekre is spórolnának belőle.
Kifejezetten értékvezérelt és élményalapú generációnak mutatta továbbá a Z-ket a felmérés: az fontos számukra, mi hiteles, egészséges, etikus. A vásárlással kapcsolatos döntésekben ugyanakkor még nem mindenki esetében tudnak megmutatkozni ezek az értékek: a kedvező ár háromszor annyi válaszadó számára volt ugyanis fontos, mint az, hogy egy termék fenntartható, környezetbarát legyen.
Lusta lenne ez a generáció?
Sok szó esik a mindennapokban arról is, milyen a Z generáció a munkahelyeken: ilyenkor gyakran a határszabás, a saját elégedettség mindenek fölé helyezése, az énközpontúság merül fel velük kapcsolatban. Bevett szófordulat lusta generációként is hivatkozni azokra, akik ebben az időszakban születtek – a Diverzum kutatását ismertető sajtóeseményen Steigervald Krisztián generációkutató arra is felhívta a figyelmet, hogy ennél árnyaltabban érdemes figyelni nemcsak a Z-generációt, hanem bármelyiket.
„Kétlem, hogy van lusta és önmegvalósító generáció: mintha Isten csettintett volna 1995-ben, hogy lássuk csak, milyen lenne egy lusta nemzedék…
Egy generációt nem lehet a szülei nélkül értelmezni: ha őket lustának bélyegezzük, nézzük csak meg, mit csináltak a szüleik.
Az X és az Y generáció valóban szorgalmas, munkafókuszú, de szülőként hétvégén inkább kirándulni vagy állatkertbe vitte a gyerekét – aztán csodálkozik, hogy ő élményorientált lett” – fogalmazott. Az X és az Y generáció még hétvégén is a munkát, főzést, mosást, takarítást látta otthon, szülőként azonban már másként viselkedett. Ezáltal a Z generáció az első, amelyet drasztikusan másként neveltek, mint a szüleiket – és ennek jelei a munkahelyen és a családban is megmutatkoznak.
A Z generáció idegrendszere is más
A szakértő – amellett, hogy kiemelte, a generációs hovatartozás csak egy elem az ember személyiségét meghatározó számos mozaik közt – aláhúzta: egy gyermek élete első három évének alapvető fontossága van az idegrendszer kialakulásában. Amit ekkor tapasztal a kisgyermek a világról, az határozza meg számára a túlélés módját a későbbiekben.
„Ilyenkor még nem az a digitális nevelés, hogy a gyerek kezébe kütyüt nyomunk, hanem az, hogy ő a home office-ban dolgozó szülőt laptop előtt látja, vagy hogy egy kérdésre nem a Révai Nagylexikonban, hanem a Google-ben keresünk választ. Mi most így neveljük a gyerekeinket, mert így sokkal könnyebb” – magyarázta, hozzátéve, hogy
a technikai fejlődés hatására a gyerekek idegrendszerében és biológiai működésében is drasztikus változások történnek.
A korábban jelentkező pubertás részben a kék fénynek való kitettség hatására alakul ki, de Steigervald Krisztián azt is elmondta, hogy érzékelhetően gyorsabb a percepciója is a fiatalabb generációknak, mint az idősebbeknek.
„Ezt a gyorsaságot várják a munkában is. Az én generációm nem ebben nőtt fel, alap volt, hogy várni kell. Nem tudtam letölteni egy egész évadot egy sorozatból, ki kellett várni, és ha lemaradtam róla, megismételték a kettesen hat év múlva” – érzékeltette, hol vannak óriási különbségek a Z generációsok és szüleik élete közt.
Máshol tartanak problémamegoldásban
A mindenről a ChatGPT-től érdeklődő Z-ket sokszor vádolják azzal is, hogy problémamegoldásuk egészen más szinten van, mint az idősebbeké: a generációkutató ebben is a szülői magatartáshoz csatolt vissza.
„A kauzális gondolkodás kialakulásához mechanikus gyerekkor kell. Az utóbbi húsz évben úgy felgyorsult a technológia, hogy az ember teljesen lemaradt róla, ráadásul sokszor már nem éri meg valamit megjavítani. Én láttam apámat Trabantot szerelni, de mi magunkat már nem kényszerítjük ilyesmire, ezért a gyerek sem fogja tudni ezt” – világított rá a folyamatokra egy egyszerű példával. „A társadalom olyan dolgokat kér számon a Z generáción, amelyeket nem kaptak meg gyerekként. Az iskolának és a munkahelyeknek ezt el kell tudni fogadnia, és alkalmazkodnia kell hozzá” – magyarázta.
A felelősségvállalás hiányát is sokszor szemére vetik az ebbe a generációba tartozó fiataloknak. Ezzel kapcsolatban Steigervald elmondta:
őt még elküldték hétévesen bevásárolni, amire nem állt készen az idegrendszere, de nem volt lehetőség, hogy ha leküldték, ne menjen el.
Hamar kialakított válaszul egy megküzdési stratégiát, ő viszont Budapesten biztosan nem küldene el hétévesen egy gyereket vásárolni, így érthető módon a mai gyerekeknél jóval később alakulnak ki ugyanezek a megküzdési módok. A felelősségvállalás ugyanígy tanult stratégia, és ezt is később sajátítják el azok, akik ma, egészen más szülői hozzáállás mellett nőnek fel, mint akár az X, akár az Y generáció tagjai. Ez azonban nem rossz vagy jó: egyszerűen egy új világ, amelyhez szülőként alkalmazkodunk.
Ha kíváncsi vagy, milyen lesz a béta generáció, ajánljuk a róluk szóló cikkünket is!
