Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ismered a viccet, miszerint már majdnem utolértük Ausztriát, de pechünkre elfogyott a sín…? Nos, valami hasonlót élhetett át történetünk főszereplője, Dénes is, aki semmi mást nem szeretett volna, csupán vonattal eljutni Budapestről Bécsbe, hogy egy hosszú hétvégén megünnepeljenek egy családi születésnapot. De, ahogy szokták mondani, ember tervez…
Bécs az a város, amelyet nem lehet elégszer látni. Nem csak advent idején, amikor a karácsonyi vásárok és az ünnepi készülődéshez szorosan hozzátartozó forralt bor, puncs, bécsi kolbász és még sok más finomság várja az odalátogatót. Az év bármely szakában érdemes egy hosszú hétvégére, vagy akár csak egy egynapos kirándulásra is ellátogatni az osztrák fővárosba. Már, ha elvisz bennünket a vonat, amire előre jegyet váltottunk…
Mindig is jellemző volt a járatkésés
Dénes is nagy rajongója Bécsnek. A látnivalók és a város hangulata mindig magával ragadja. Éppen ezért nem véletlen, hogy párja közelgő születésnapja kapcsán nemrég úgy határozott, kedvesét egy Bécsben töltött hosszú hétvégével ajándékozza meg.
Miután Dénes egyébként is sokat utazik – hiszen fia külföldön él, akit viszonylag gyakran meglátogat –, hacsak teheti, a több ezer kilométeres távokat vonattal teszi meg. Most is így döntött, és a MÁV szolgáltatásait igénybe véve, online meg is váltotta a születésnapi úthoz szükséges jegyeket.
„Sűrűn utazom a Bécsbe is vezető vonalon, ahol ez idáig nem tapasztaltam semmilyen említésre méltó problémát. Bár voltak vonatkésések, de ez nem az a rendkívüli helyzet, amin meglepődik egy sokat utazó. Köztudott volt eddig is, hogy a Budapest–Tatabánya közötti vonalon olyan siralmas a sínek állapota, hogy sem a Budapest–Bécs között közlekedő railjeteket, sem egyéb vonatokat nem tudtak kiszolgálni, csak abban az esetben, ha jelentősen csökkentették a vonatok sebességét, ami természetesen a menetidő és az utasok rovására ment – mondja Dénes, akinek a budapesti Keleti pályaudvarról induló vonatra szóló jegy megváltásakor jelezte ugyan a szolgáltató a weboldalán, hogy nem a megszokott módon zajlik majd az utazás. Ám arról, hogy pontosan hol és mit kell tenniük a biztos célba jutásért a Keleti pályaudvaron, Kelenföldön és Tatabányán, konkrét információt sem a honlapon, sem a menetjegyen nem talált.
Sehol senki nem tudott segíteni
Az utazás napján tovább fokozódtak az izgalmak. Az ünnepelni induló pár a menetrendnek megfelelően el is jutott Gyöngyösről Budapestre, ahol a Keleti pályaudvaron érte őket az első meglepetés, ahonnan az előre megváltott menetjegyeknek megfelelően egy railjettel kellett volna továbbutazniuk.
A railjet az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) 2008/2009-es menetrendjében jelent meg először új vonatnemként, amely legelőször Budapest–Keleti pályaudvar–Wien Westbahnhof–München Hauptbahnhof között közlekedett. Az utazást kiszolgáló nagy sebességű ingavonatok Magyarországon 2008 decembere óta közlekednek, kezdetben EuroCity vonatként váltak ismertté. Ezek a járatok közkedveltek az utasok körében, hiszen gyorsabbak, modernebbek és kényelmesebbek, mint az addig menetrend szerint közlekedő nagy távolságú vonatok, amelyek előtte Ausztriában közlekedtek.
A railjet minőségileg magas színvonalú utazási környezetet nyújt az utasainak. De ez legutóbb Déneséknek mégsem adatott meg.
„Gyöngyösről a Keletibe megérkezve próbáltunk információt kérni arról, hogyan utazhatunk tovább Bécsbe, miután csak annyit tudtunk, hogy nem a megszokott rendben zajlik majd az utunk, hiszen ezt jelezték a jegyvásárláskor is. Sajnos az utastájékoztató információs pultnál nem tudtak a segítségünkre lenni” – idézi fel a kalandos utazás során történteket Dénes, aki végül kiderítette, hogyha célba szeretnének érni, akkor először a Keletiből a Kelenföldi vasútállomásra kellene eljutniuk, így metróra szálltak.
„Ez idáig még soha nem jártam a Kelenföldi állomáson, ahol szintén próbáltam segítséget kérni, de az információs irodában ülő két hölgy itt sem tudott segíteni, csupán azt javasolták, hogy kövessük a lábunk előtt, a földre felfestett jelzéseket, amelyek elvezetnek bennünket oda, ahonnan a railjet helyett Budapest és Tatabánya között beállított pótlóbuszok indulnak majd. A tanácsot megfogadva egy viszonylag hosszú menetelés után kiértünk egy borzasztó nagy pályaudvarra, ahol rengeteg autóbusz állt. Igen ám, de egyiken sem láttuk kiírva, hogy melyik lehet a Tatabányára induló vonatpótló.
Többeket megkérdeztem, köztük buszsofőröket is, hogy tudnának-e segíteni, de mindenki csak tanácstalanul széttárta a kezét, mígnem félórás tanakodást követően valaki azt mondta, ő úgy tudja, hogy talán a tér túloldaláról indul majd az általunk keresett járat.
Ott találtunk két buszt, az egyiken már utasok ültek. Megkérdeztem a sofőrt, az ő járatára kell-e felszállnunk nekünk is, de azt mondta, nem tud segíteni… Ekkorra már hihetetlen komédiának tűnt ez az egész, ami velünk történt. Felszálltunk hát egy buszra, amiről azt gondoltuk, jó nekünk, és szerencsénkre elindultunk Tatabányára” – emlékszik vissza Dénes, aki itt már elmondása szerint úgy érezte magát, mintha a Men in Black című film szereplője lenne. További tájékoztatást Tatabányára érve sem kapott, sőt csak utóbb derült ki, hogy a tervezett indulásnál előbbi buszra szálltak fel Budapesten, így az eredetileg szánt érkezésnél korábban értek Tatabányára. De ez már nem jelenthetett nekik akadályt.
„Mindez úgy derült ki, hogy a hármas vágányon, ahonnan a railjetnek indulnia kellett volna, úgy emlékszem, talán egy EC állt. A vasúti társaság emberei javasolták, szálljunk fel arra, ne törődjünk a helyjegyekkel, mert úgyis mindenki oda ül, ahová akar.
Erre a megjegyzésre elkerekedett a szemem, hiszen a helyjegyekért külön díjat kér a MÁV…
Időm sem volt meglepődni, hiszen végre indultunk is Bécsbe” – meséli a férfi a kálváriájukat, amit csak tovább fokozott, hogy büfékocsi híján – ami a railjet sajátja – még éhesek is maradtak volna, ha a kora reggeli indulás előtt nem készítettek volna maguknak az útra néhány szendvicset és kávét.
A vonatos kalandok ellenére sikerül jóval előbb megérkezni Bécsbe
A kalandos út végül Déneséknek a tervezettnél mégis csak korábban, csaknem két és fél órával előbb ért véget, így Bécsbe érkezve még jócskán maradt idejük a szállás elfoglalásáig. Ami, ha nem is olyan nagy problémát, de újabb megoldandó feladatot jelentett.
„Történt mindez annak ellenére, hogy az utazás előtt mindent megszerveztem. Ha minden a tervek szerint halad, egy kényelmes és zökkenőmentes utazást követően úgy érkezünk meg Bécsbe, hogy a többórás út után azonnal el tudjuk foglalni a szállásunkat, és nem kell a Wien Westbahnhof állomáson újabb órákat várnunk erre. Igaz, ez már nem jelentett akkora gondot, mert a pályaudvaron töltött idő a kellemes környezetnek köszönhetően felért egy plázában eltöltött kikapcsolódással. A történtek miatt panaszt nem tettem sem a Volánnál, sem a MÁV-nál, mert nem láttam értelmét.
Mindenesetre az jólesett és sokat segített volna, és talán nem is éreztük volna olyan kellemetlennek a velünk történteket, ha az út során például Kelenföldön és Tatabányán korrekt tájékoztatást kapunk.”
Úgy tudjuk, a fentebb említett utazás óta helyre állt a menetrend szerinti közlekedés.
A Budapest–Bécs vasúti vonalon egyébként nem csak az osztrák fővárost érdemes megnézni, a mi Budapestünk is ezernyi csodát rejt – ráadásul egy korábbi cikkünkből az is kiderül, hogy miért az egyik legélhetőbb európai város.
