Kihalt vírusok hozhatnak ismét világjárványt – közelebbről, mint hinnénk

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ősi mikrobák kiszabadulásától tartanak a szakértők, akik szerint a vírusok által okozott halálos világjárvány kockázata minden eddiginél nagyobb.

A tudósok régóta beszélnek az ősi kórokozók kockázatairól, amelyek ellen rendkívül nehéz lenne harcolni, miután nagyon különböznek a mai vírusoktól. 

Szunnyadó vírusok okozhatnak világjárványt

A tudósok már évek óta tudják, hogy a több tízezer éve örök fagyban szunnyadt ősi mikrobák viharos sebességgel szaporodhatnak és terjedhetnek el, ha a permafroszt olvadni kezd. Ennek pedig sajnos minden nappal egyre nő az esélye a globális felmelegedés miatt. A helyzetet még inkább súlyosbítja az, hogy az olvadással kedvezőbbé váló hajózási feltételek miatt egyre több ember számára válik elérhetővé Szibéria és más sarkvidéki régiók, így

Idézőjel ikon

az e területekről kihurcolt „zombivírusok” játszi könnyedséggel okozhatnak újabb világméretű járványokat.

A szakértők szerint, miután 2023 az eddigi legmelegebb év a globális rekordok 1850-es kezdete óta, a zombivírusok által okozott halálos világjárvány kockázata minden eddiginél nagyobb, mivel az északi félteke negyedét borító permafroszt egyre inkább olvad

A Természetvédelmi Világalap (WWF) jelentése szerint az Északi-sarkvidék átlaghőmérséklete a globális átlag háromszorosával már most is emelkedett, és ez az a régió, ahol a legmagasabb az átlagos hőmérséklet-változás. 

Jean-Michel Claverie, a dél-franciaországi Aix-Marseille Egyetem genetikusa szerint a sarkvidéki tengeri jég eltűnése hatalmas kockázatot jelent az emberi egészségre.

Mint mondta, a hajózás mellett az is katasztrofális következményekkel járhat, ha a Szibéria területén folyó bányászat során, a permafrosztba vájt mély lyukakból óriási mennyiségben felszabaduló vírusokat a bányászok belélegzik. 

A szibériai örök fagyból felszabaduló vírusok újabb világjárványt okozhatnak
Fotó: Getty Images Hungary

Megszámlálhatatlanul sok sejt kerül ki

Claverie mellett több tudós is publikált már kutatásokat arról, hogy százból nagyjából egy ősi kórokozó jelentős zavarokat okozott az ökoszisztémákban. Bár ez a szám csekélynek tűnik, a kutatócsoportok azt állítják, hogy a jelenlegi ütemben évente négy szextillió (négyszer tíz a harminchatodikon) sejt kerül ki az örök fagyból. 

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?