Ezeknek az állatoknak roppant veszélyes a mérge, vigyázz, hova lépsz

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egyre több keresztes viperát figyeltek meg az utóbbi időben sokak által kedvelt kirándulóhelyeken.

Ez a kígyó különösen veszélyes, mivel a marása mérgező – írja az Economx.

Ezeken a helyeken nő a viperák száma

Az első látásra siklóra hasonlító keresztes viperákról úgy gondolták, hogy eltűntek Magyarországról, ám egyre több állatot észleltek a szakemberek. Jelenleg két viperafaj aktív hazánkban, a keresztes vipera főként Zala és Somogy vármegye erdős vidékein, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében és Tokaj környékén fordul elő, a legtöbb azonban a Somogy vármegyében található Baláta-tó környékén él. A másik, egyre nagyobb aktivitást mutató faj a rákosi vipera, a Fertő-Hanság vidékén található. 

A vipera csak akkor marja meg az embert, ha komoly veszélyben érzi magát
Fotó: Avalon / Getty Images Hungary

A szakemberek szerint a viperák maguktól nem támadnak emberre, csak akkor, ha veszélyben érzik magukat, ezért ha találkozunk eggyel, azt nem szabad megpróbálni elkergetni, megérinteni vagy egyáltalán a közelébe menni. Azt is fontos tudni, hogy bár ezen viperák mérge erős, csak akkor használják, ha valódi veszélyben érzik magukat, mert nem termelnek sokat a méregből. Ha kigyóméreg jut valakinek a szervezetébe, azonnal orvoshoz kell fordulni, mert a méreg keringési problémákat, szívritmus zavart, vérnyomáscsökkenést okozhat. Leginkább az idősek, a gyerekek és a beteg vannak veszélyben, így az ő ellátásuk különösen fontos. A kígyómarás jól kezelhető, a rendelkezésre álló ellenanyagok hatásosak. Magyarországon évente mindössze 3-4 eset történik, de fontos, hogy legyünk óvatosak, és ha mégis megtörtént a baj, azonnal forduljunk orvoshoz.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: felismered egyetlen képről a világ leghíresebb vízeséseit?

A világ legismertebb vízesései nemcsak természeti csodák, hanem népszerű turisztikai látványosságok is, amelyek évente több millió embert vonzanak. Némelyik hatalmas méretével, mások különleges környezetükkel vagy lenyűgöző szépségükkel váltak világhírűvé. De vajon te felismered őket egyetlen fotó alapján?

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?